Menü

Hasznos tippek álmatlanság ellen

A kialvatlanság nemcsak fáradtságot okoz, hanem számos kognitív, érzelmi és egészségügyi rendellenességgel is összefüggésbe hozható, köztük a rossz koncentrációs képességgel, a szorongással, depresszióval, elhízással, magas vérnyomással, szívbetegséggel, cukorbetegséggel, valamint a memória és az immunrendszer elégtelen működésével. Ezek a tippek segíthetnek!

1. Ragaszkodjunk egy napirendhez!
Próbáljunk minden este körülbelül ugyanakkor lefeküdni, és reggelente ugyanakkor felkelni, még a hétvégén is. A szervezetünk rendszeres alvás-ébrenlét ritmussal (cirkadián ritmus) működik a legjobban.

2. Kerüljük az esti evést és az alkoholfogyasztást!
Három órával lefekvés előtt már ne együnk, és kerüljük a késő esti alkoholfogyasztást. Bár az alkoholtól eleinte elnehezedünk, később ez a hatás elmúlik, és fokozott éberséget tapasztalhatunk, amitől nehezen tudunk elaludni.

3. Testmozgás fontossága
A hét legtöbb napján végezzünk legalább fél órás intenzív testmozgást. Az intenzív azt jelenti, hogy annyira kifulladunk tőle, hogy a lihegéstől csak egy-két szót tudunk kimondani egyhuzamban. Ha az edzéstől nehezen alszunk el, végezzük inkább a mozgást reggel vagy délután.

4. Otthonos hálószoba

Legyen a hálószoba sötét, csendes, hűvös és rendezett. Ha szükséges, tegyünk fel vastagabb függönyöket, vagy húzzuk távolabb az ágyat a zajos ablaktól.
5. Ne legyen képernyő a szobában!
Lefekvéskor mindenki nyugalmat és ellazulást akar érezni, ami vonzza az álmot. Ha valamilyen agystimuláló tevékenységet végzünk, például TV-t nézünk, mobilozunk, e-mailt írunk vagy telefonálunk a hálóban, megszokjuk, hogy valamilyen energikus és aktív dolgot teszünk az ágyban, ez pedig gátolja az alvást.

6. Lazuljunk el!
Egyszerű relaxációs technikákkal oldhatjuk a fizikai feszültséget, és lecsendesíthetjük az elménket, ami elősegíti az elalvást.

7. Ne féljünk az elalvástól!

Bár a huszonkettes csapdájának hangzik, sokan észre sem veszik, milyen komoly problémát okoz. A küzdelmet úgy könnyíthetjük meg, hogy másképp próbálunk az elalvásra gondolni. Ahelyett, hogy azt hajtogatnánk: Megint nem fogok elaludni, és olyan leszek holnap, mint a mosogatórongy! mondjuk inkább azt magunknak, hogy Végül el fogok aludni, és kipihenten ébredek majd reggel! Ne nézegessük folyamatosan az órát.

Plusz egy tipp, a gyógytea, ami beválik
Igyunk meg lefekvés előtt fél órával 1:1 arányú komlótoboz, citromfű, orbáncfű teakeverékből készült gyógyteát.

A füveket keverjük össze, forrázzuk le, hagyjuk állni 15 percig, majd szűrjük le, langyosan fogyasszuk. Depresszióra szedett gyógyszer esetén az orbáncfüvet mellőzzük, vagy egyeztessünk az orvossal, gyógyszerésszel!

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.