Menü

A glicin jótékony hatásairól

A glicin egy aminosav, aminek sokrétű szerepe van szervezetünkben, például képes eltávolítani a toxikus anyagokat, jó hatással van az agyműködésre, sportolók kétfontosságú aminosav formulája, mely lelassítja izomszövetek lebomlását, továbbá segítik az izmok regenerálódását.

A glicin a 20 aminosav egyike, ami magas koncentrációban található a bőrben, az ízületekben és az izomszövetben. Számos testi funkcióhoz nélkülözhetetlen. Neve az “édes” szó görög megfelelőjéből származik. A glicin a kollagén típusú fehérjékben fordul elő legnagyobb mennyiségben.

Milyen ételekben található a glicin?

A glicin a fehérjében gazdag ételekben fordul elő, mint húsok, halak, tejtermékek.

Sokaknak jó hír, hogy az olyan ételek is tartalmazzák, mint például a körömpörkölt, de említhetném a pacalt, a csontlevest, a kocsonyát és társait, melyekben nagy arányban előfordul.

A glicin segít az optimális vércukorszint elérésében és csökkenti az inzulin-rezisztencia esetén megfigyelhető magas vérzsír szintet.

A bőrünkre kifejezetten jótékony. A kollagén bőrfiatalító hatása jól ismert és sokat hangoztatott, a kollagén pedig e hatását nagyrészt a magas glicin tartalmának köszönheti, egészen pontosan a kollagénnek körülbelül 30-35%-át képezi a glicin. A kollagén pedig egy olyan fehérje, amely a szövetek és szervek rugalmasságáért felel. Bőrünk körülbelül 75 %-a kollagénből épül fel.

A glicin az idegrendszerre is hatást gyakorol, de a máj és vese funkcióját is javítja. Sokan esküsznek rá, hogy javítja az alvásminőségét, gyorsítja az elalvást.

Van, aki édesítőszernek használja teába, kávéba, s mivel nincs mellékíze, hőálló, s édes ízű, ezért ez kiváló megoldás és diétába is beilleszthető. Tapasztalatok szerint nem okoz bélrendszeri problémákat. Használható sütemény sütéshez édesítési célból. Egy csapott teáskanál glicin kb. 3 gramm.

Mennyi a szükséges mennyiség ebből az aminosavból?

Átlagosan elmondható, hogy napi 2-6 gramm már jótékony hatású, melyet edzés, illetve lefekvés előtt, vagy éhgyomorra érdemes fogyasztani. A túl sok glicin viszont fáradtságot okozhat, ezért túladagolását el kell kerülni.

A glicin a nem esszenciális aminosavak egyike, bár újabb kutatások szerint találkozhatunk olyan besorolással is, amely szerint az esszenciális aminosavakhoz sorolja. Az esszenciális tápanyagokat a szervezet maga is előállítja, de táplálékkal is bevihető, ami ajánlott is, hiszen egyes táplálkozástudományi kutatások szerint keveset állít elő a szervezet, ezért kívánatos lenne ételekkel is pótolni. Egy körülbelül 70 kg súlyú felnőtt ember szervezetének nagyjából 10 grammra lenne szüksége naponta a glicinből.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.