A jelek, hogy megtaláltad a lelki társad
- Dátum: 2022.06.24., 17:56
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- ajándék, barát, barátság, beszélgetés, bizonytalanság, családtag, csend, féltékenység, hiányosság, időzítés, jelek, kedvel, kínos, kompenzál, lelki társ, lelkünk másik fele, megbecsül., megismer, rokon, szerelem, szeretet, találkozás, társ, társalgás, véletlen, vita
Legyen szó, akár szerelemről, akár barátságról, a lelki társak nagyon hamar felismerik egymást. Ennek vannak különböző jelei is, melyekről most írunk bővebben.
A lelki társak találkozásakor az az érzés lesz rajtunk úrrá, hogy már találkoztuk valahol. Elképzelhető, hogy ez így van, csak még nem jött el az ideje annak a bizonyos megfelelő találkozásnak és beszélgetésnek.
Az időzítés soha nem véletlen, mindig okkal történik akkor és ott, ahogy a megismerkedésnek eljön az ideje. Egy biztos: a lelki társak valamikor megtalálják egymást.

Amikor a lelkünk másik felével vagyunk, soha nem érezzük kínosnak a csendet, nincs erőltetett téma, sem nehezen induló társalgás. Két lelki társ között azonban a csend sem unalmas, vagy kellemetlen.
Akik szeretik, kedvelik egymást, meglátják mindig a másik jó tulajdonságait, a pozitívumokat, s ezek kerülnek előtérbe a hibák helyett, ez pedig azért van, mert ők mélyebben, igazabban kapcsolódnak egymáshoz. Egymás hiányosságai kompenzálják. Akik lélekben kötődnek egymáshoz, ők kiegészítik egymást. Ami hiányzik az egyikből, az megvan a másikban.
A lelki társak nem félnek elengedni a másikat, mert tudják, hogy felesleges a bizonytalanság, a féltékenység, ezért nem akarják minden percben magukhoz láncolni a másikat. Tisztelik és kölcsönösen kedvelik egymást.
Tudnak bocsánatot kérni. Mondják, hogy „sajnálom”, „hibáztam” vagy „ne haragudj”. Sokszor akkor is elnézést tudnak kérni, ha tudják, a vitában nekik volt igazuk.

Egy embernek több lelki társa is lehet, nemcsak egy. Sokan kíváncsiak arra, hogy vajon mindenkinek van és mindenki megtalálja a lelki társát? Vagy a mostani barátjuk, párjuk az?
Nos erre idővel rá fogunk jönni, hiszen ez egy tartós kötelék, erős kapocs, semmivel össze nem téveszthető érzés.
A lelki társ azért bukkan fel az életünkben, hogy tanítson minket, fejlődjünk általa, s közben ő maga is tanul és fejlődik. Nem egyértelműen a szerelmünk, hiszen lehet egy rokon, közelebbi családtag, barát is, de mindenképp azzal a céllal érkezik, hogy utat mutasson nekünk.
Nem csak az lehet a lelki társ, aki a legjobban szeret. Talán meglepő, de sokszor olyan is lehet ez az ember, akitől féltünk, akit eleinte nem kedveltünk. A lelki társ sokféle összefüggésben jelenhet meg az életünkben.
A lelki társ egy hatalmas ajándék az életünkben, akit kincsként kell kezelnünk. Sokszor jobban ismer bennünket, mint mi magunkat, az életünk fontos része. Becsüljük meg, ha találkozunk vele.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.
Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint
Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.
Amikor a test állandó készenlétben van
Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.