Menü

A jelek, hogy megtaláltad a lelki társad

Legyen szó, akár szerelemről, akár barátságról, a lelki társak nagyon hamar felismerik egymást. Ennek vannak különböző jelei is, melyekről most írunk bővebben.

A lelki társak találkozásakor az az érzés lesz rajtunk úrrá, hogy már találkoztuk valahol. Elképzelhető, hogy ez így van, csak még nem jött el az ideje annak a bizonyos megfelelő találkozásnak és beszélgetésnek.

Az időzítés soha nem véletlen, mindig okkal történik akkor és ott, ahogy a megismerkedésnek eljön az ideje. Egy biztos: a lelki társak valamikor megtalálják egymást.

Amikor a lelkünk másik felével vagyunk, soha nem érezzük kínosnak a csendet, nincs erőltetett téma, sem nehezen induló társalgás. Két lelki társ között azonban a csend sem unalmas, vagy kellemetlen.

Akik szeretik, kedvelik egymást, meglátják mindig a másik jó tulajdonságait, a pozitívumokat, s ezek kerülnek előtérbe a hibák helyett, ez pedig azért van, mert ők mélyebben, igazabban kapcsolódnak egymáshoz. Egymás hiányosságai kompenzálják. Akik lélekben kötődnek egymáshoz, ők kiegészítik egymást. Ami hiányzik az egyikből, az megvan a másikban.

A lelki társak nem félnek elengedni a másikat, mert tudják, hogy felesleges a bizonytalanság, a féltékenység, ezért nem akarják minden percben magukhoz láncolni a másikat. Tisztelik és kölcsönösen kedvelik egymást.

Tudnak bocsánatot kérni. Mondják, hogy „sajnálom”, „hibáztam” vagy „ne haragudj”. Sokszor akkor is elnézést tudnak kérni, ha tudják, a vitában nekik volt igazuk.

Egy embernek több lelki társa is lehet, nemcsak egy. Sokan kíváncsiak arra, hogy vajon mindenkinek van és mindenki megtalálja a lelki társát? Vagy a mostani barátjuk, párjuk az?

Nos erre idővel rá fogunk jönni, hiszen ez egy tartós kötelék, erős kapocs, semmivel össze nem téveszthető érzés.

A lelki társ azért bukkan fel az életünkben, hogy tanítson minket, fejlődjünk általa, s közben ő maga is tanul és fejlődik. Nem egyértelműen a szerelmünk, hiszen lehet egy rokon, közelebbi családtag, barát is, de mindenképp azzal a céllal érkezik, hogy utat mutasson nekünk.

Nem csak az lehet a lelki társ, aki a legjobban szeret. Talán meglepő, de sokszor olyan is lehet ez az ember, akitől féltünk, akit eleinte nem kedveltünk. A lelki társ sokféle összefüggésben jelenhet meg az életünkben.

A lelki társ egy hatalmas ajándék az életünkben, akit kincsként kell kezelnünk. Sokszor jobban ismer bennünket, mint mi magunkat, az életünk fontos része. Becsüljük meg, ha találkozunk vele.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.