Menü
  • Elme és lélek
  • A szociális szorongás fogságában

A szociális szorongás fogságában

Tapasztalták már azt, hogy ha közösségbe mennek, és a figyelem középpontjába kerülnek, előadást kell tartaniuk, netán vizsgáznak, vagy egyszerűen csak vásárláskor érdeklődnek az eladótól, szinte megfordul Önökkel a világ?

Sőt, a megszokott komfortzónájukból kilépve gyakorta úgy beszélnek és viselkednek mások előtt, amiről saját maguk is azt gondolják: valami nincs rendben velem.

A tinik, illetve a fiatalok akkor képesek megfelelő időben kilábalni a túlzott zárkózottságból, szégyenlősségből, ha a szüleiktől stabil lelki támogatást, szeretetet és biztonságérzetet kapnak. Ennek felismerése már óvodáskorban nagyon fontos, mert azok a csemeték, akik egészen az iskoláig cipelik a terhüket, és kerülik a velük együtt lévő gyerekek társaságát, nagy valószínűséggel önbizalomhiányban szenvednek. Jellemzőjük az elszigeteltség, az új élmények kerülése, a rossz, fájó benyomások elraktározása. Ha mindez feldolgozatlan, kezeletlen marad, a nehéz „zsákot” felnőtt korban is cipelni fogják az érintettek.

A szociális fóbia a szorongásos zavarok azon formája, amelyben a betegnél olyan helyzetekben, ahol mások figyelik vagy figyelhetik, rohamszerűen lépnek fel szorongásos tünetek, amelyek lelki és testi panaszok formájában nyilvánulhatnak meg.

Lelki tünetek:
A beteg a kudarctól, negatív megítéléstől, megszégyenüléstől tart. A szorongás mindig aránytalanul nagyobb, mint amit a szituáció esetleg kívánna, ezt a beteg fel is ismeri, de kontrollálni félelmeit nem tudja. A fellépő szorongást általában negatív gondolatok előzik meg, a beteg előrevetíti kudarctól való félelmét. Még ha végül valójában nem történik semmi rossz sem, a helyzetet akkor is valódi kudarcnak éli meg, amiért képtelen volt egy hétköznapi helyzetben szorongásmentesen viselkedni. Ez önvádláshoz, csökkent önbizalomhoz, kisebbrendűségi érzéshez vezet, tovább erősítve a már meglévő szorongást.

Testi tünetek:
A szorongást szinte mindig kíséri testi tünet is. A heves szívdobogás, szédülés, kézremegés, hőhullám, elpirulás, tenyérizzadás nagyon gyakori. Ezek a tünetek fokozzák a beteg szorongását, hiszen a látható tünetek miatt szégyenérzése fokozódik. A leggyakrabban felmerülő gondolat ilyenkor: „Mit fognak rólam gondolni?”

A leggyakoribb szorongást okozó helyzetek
• Bemutatkozni.
• Mások előtt beszélni.
• Mások szemébe nézni.
• Figyelem középpontjába kerülni.
• Csinálni valamit, miközben mások figyelnek vagy figyelhetnek.
• Mások előtt enni, telefonálni.
• Társasági összejövetelre menni.
• Fontos személlyel találkozni.
• Kritikát, visszautasítást kapni

Mi jellemző a szociális fóbiára?
A szociális fóbia a leggyakoribb szorongásos zavar! Hihetetlennek tűnik, de nemzetközi és hazai adatok szerint is akár minden 10. embert érinti élete során! Nagyon korán, a tinédzser korban kezdődik, ezért gondolja minden érintett, hogy „én mindig is ilyen voltam”.

Bár a beteg panasza - félelem szociális szituációkban (társas helyzetekben) - nem tűnik súlyosnak, a betegség kifejezett élettér beszűkülést, életminőség-romlást okoz.

  • A rovat további cikkei

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.