A szorongás tünetei és fajtái
- Dátum: 2022.06.30., 09:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- akut stressz, fóbia, generalizált, kényszeres zavar, psziché, PTSD, szorongás
Amikor találkozunk egy stresszt kiváltó ingerrel (úgynevezett stresszorral), működésbe lép szervezetünk védekező rendszere, azaz az endokrin- és vegetatív idegrendszerünk.
A kibocsátott hormonok szabályozzák félelmi reakciónk elindítását, majd a fenyegetés elmúltával azok leállítását. Szorongászavarról akkor beszélhetünk, amikor ez az egyébként természetes folyamat valamilyen módon sérül, illetve nem optimálisan működik.
A felnőttek kb. 15%-a szenved szorongászavaroktól, ezzel a szorongás a leggyakoribb mentális problémák közé tartozik.
A szorongás tünetei
a szervezet körvonalazatlan, pontosan nem meghatározható fenyegetésre adott reakciója,
amely olyan testi tünetekkel járhat együtt, mint:
szapora légzés
heves szívdobogás
verejtékezés
hányinger
görcsök vagy izomfeszülés
s általában zaklatott érzelmi állapotot okoz, azaz
nyugtalansággal, sírással vagy ingerlékenységgel jár együtt.
A szorongás fajtái
Mindannyiunknak van egy személyes szorongásszintje, azaz egy bizonyos hajlamunk arra, hogy mennyire szorongunk. Ezt az általános szorongási szintet nevezzük vonásszorongásnak, amely genetikailag meghatározott, s amely elsősorban korai, gyermekkori élményeink mentén alakul ki. Abban is különbözünk, hogy milyen szituációk váltanak ki belőlünk szorongást, s erre helyzeti vagy állapotszorongásként hivatkozunk.
A szorongásos zavaroknak fajtái
Generalizált szorongás
Generalizált vagy ún. „szabadon lebegő” szorongásról beszélünk akkor, amikor a szorongás általánosan, az összes tevékenységre kiterjedően jelenik meg. Mivel minden esemény a fenyegetettség érzését váltja ki, egyfajta állandó „harcra készültség” jellemezheti az egyént, aki úgy érezheti, hogy folyamatosan védekezni kényszerül. Generalizált szorongás bármikor kialakulhat, azonban legtöbbször gyermek- vagy serdülőkorban jelenik meg először, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.
Fóbiák
Ezzel szemben, fóbiák esetében egy meghatározott tárggyal, tevékenységgel vagy szituációval szemben jelenik meg a szüntelen és irracionális félelem. A fóbiák olyannyira egyediek lehetnek, hogy több, mint 500-féle megnevezhető fóbia létezik.
Pánikzavar
A pánikzavarosok visszatérő rettegéshullámokban szenvednek, amelyek a szorongás már említett testi tünetei mellett gyakran az önkontroll elvesztésétől való félelemmel, legsúlyosabb esetben pedig halálfélelemmel is együtt járnak.
Kényszeres zavarok
Kényszeres zavarokról beszélünk akkor, amikor a szorongást ismétlődő, akaratlanul betolakodó gondolatok okozzák, illetve amikor az egyén a szorongás csökkentése érdekében gyakran ismételendő, "ritualizált" cselekvéseket végez.
Akut stressz-zavar és PTSD
Akut, illetve poszt-traumás stressz-zavarról (PTSD) beszélünk akkor, amikor a szorongás egy különösen megterhelő vagy traumatikus esemény hatására jön létre.
Ilyen esetekben a félelem és annak járulékos tünetei hosszú idővel az esemény után is tartósan fennállhatnak.
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.