A szorongás tünetei és fajtái
- Dátum: 2022.06.30., 09:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- akut stressz, fóbia, generalizált, kényszeres zavar, psziché, PTSD, szorongás
Amikor találkozunk egy stresszt kiváltó ingerrel (úgynevezett stresszorral), működésbe lép szervezetünk védekező rendszere, azaz az endokrin- és vegetatív idegrendszerünk.
A kibocsátott hormonok szabályozzák félelmi reakciónk elindítását, majd a fenyegetés elmúltával azok leállítását. Szorongászavarról akkor beszélhetünk, amikor ez az egyébként természetes folyamat valamilyen módon sérül, illetve nem optimálisan működik.
A felnőttek kb. 15%-a szenved szorongászavaroktól, ezzel a szorongás a leggyakoribb mentális problémák közé tartozik.
A szorongás tünetei
a szervezet körvonalazatlan, pontosan nem meghatározható fenyegetésre adott reakciója,
amely olyan testi tünetekkel járhat együtt, mint:
szapora légzés
heves szívdobogás
verejtékezés
hányinger
görcsök vagy izomfeszülés
s általában zaklatott érzelmi állapotot okoz, azaz
nyugtalansággal, sírással vagy ingerlékenységgel jár együtt.
A szorongás fajtái
Mindannyiunknak van egy személyes szorongásszintje, azaz egy bizonyos hajlamunk arra, hogy mennyire szorongunk. Ezt az általános szorongási szintet nevezzük vonásszorongásnak, amely genetikailag meghatározott, s amely elsősorban korai, gyermekkori élményeink mentén alakul ki. Abban is különbözünk, hogy milyen szituációk váltanak ki belőlünk szorongást, s erre helyzeti vagy állapotszorongásként hivatkozunk.
A szorongásos zavaroknak fajtái
Generalizált szorongás
Generalizált vagy ún. „szabadon lebegő” szorongásról beszélünk akkor, amikor a szorongás általánosan, az összes tevékenységre kiterjedően jelenik meg. Mivel minden esemény a fenyegetettség érzését váltja ki, egyfajta állandó „harcra készültség” jellemezheti az egyént, aki úgy érezheti, hogy folyamatosan védekezni kényszerül. Generalizált szorongás bármikor kialakulhat, azonban legtöbbször gyermek- vagy serdülőkorban jelenik meg először, és nőknél kétszer gyakoribb, mint férfiaknál.
Fóbiák
Ezzel szemben, fóbiák esetében egy meghatározott tárggyal, tevékenységgel vagy szituációval szemben jelenik meg a szüntelen és irracionális félelem. A fóbiák olyannyira egyediek lehetnek, hogy több, mint 500-féle megnevezhető fóbia létezik.
Pánikzavar
A pánikzavarosok visszatérő rettegéshullámokban szenvednek, amelyek a szorongás már említett testi tünetei mellett gyakran az önkontroll elvesztésétől való félelemmel, legsúlyosabb esetben pedig halálfélelemmel is együtt járnak.
Kényszeres zavarok
Kényszeres zavarokról beszélünk akkor, amikor a szorongást ismétlődő, akaratlanul betolakodó gondolatok okozzák, illetve amikor az egyén a szorongás csökkentése érdekében gyakran ismételendő, "ritualizált" cselekvéseket végez.
Akut stressz-zavar és PTSD
Akut, illetve poszt-traumás stressz-zavarról (PTSD) beszélünk akkor, amikor a szorongás egy különösen megterhelő vagy traumatikus esemény hatására jön létre.
Ilyen esetekben a félelem és annak járulékos tünetei hosszú idővel az esemény után is tartósan fennállhatnak.
Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje
Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?
Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák
Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.
Hogyan hat ránk az ősz? Így hangolódhatunk rá az évszakváltásra
Az ősz beköszöntével rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válik az idő, és a nyári szabadságok után visszatérünk a megszokott rutinunkhoz. Hogyan alkalmazkodhatunk könnyebben a változásokhoz, és mire érdemes figyelni a hidegebb hónapok előtt?
Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?
Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.
Miért visel meg minket az ősz?
Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.