Menü

Klíma: áldás vagy átok?

A klímaberendezések egészségünkre gyakorolt hatásairól bizony folynak viták. Ahogy beköszönt a kánikula és 30 fok fölé kúszik a hőmérséklet, sokan bekapcsolják autójukban, otthonaikban a hűtőberendezést, hiszen vitathatatlanul kellemesebb hőfokot teremt számunkra, azonban a hűsítő hatásnak megvannak a maga árnyoldalai és káros hatásai is.

Sajnos nem mindig jelent pozitív dolgokat a klíma használata, most arra gondolok épp, hogy számomra például rendszeresen aggodalomra ad okot, mikor a kánikulából izzadtan bemegyek vásárolni a kisfiammal, babakocsisan a bevásárlóközpontok - szerintem gyakran túlhűtött – részeibe, s érzem, hogy a vizes hátunkra hideg levegőt kapunk. Előfordult már emiatt megfázás, köhögés.

A nem megfelelő klímakörülmények az egész szervezetünkre hatással lehetnek, különösen a légutakra, tüdőnkre.

Az egészségügyi és munkavédelmi ajánlások szerint a kinti és a benti hőmérséklet között nem lehet több mint 8-10 Celsius fok különbség, és a szakemberek is legfeljebb tíz fokos különbséget javasolnak a kinti és a benti hőfok között.

Ez azt jelenti, hogy 35-37 fokos hőségben az irodában 25-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá. A kitartóan hideg környezet megfázáshoz és akár ízületi problémákhoz is vezethet.

A nem megfelelően klimatizált helyiség levegője gyakran okozhat légzési panaszokat, a szem, a torok és az orrnyálkahártyák szárazságát, emellett fejfájást, szédülést is, de sokaknál jelentkeznek megfázásos, allergiás tünetek és (orrfolyás, tüsszögés, köhögés, szemviszketés, könnyezés), akár kötőhártya-gyulladás is. Ha a hideg levegő közvetlenül minket ér, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak.

Minden szezon előtt fontos, hogy a klíma megfelelően tisztítva legyen, enélkül tilos bekapcsolni és működtetni, ugyanis, ha a klíma légtisztító és szűrő rendszere nem tiszta, akkor ez kedvez a baktériumok, vírusok és gombák elszaporodásának, melyek a levegőbe jutva okozhatnak megbetegedést.

A klíma okozta betegség neve legionellosis, mely tüdőgyulladáshoz hasonlatos tüneteket produkál. Ez a betegség főleg az idősekre, dohányzókra, tüdőbetegségben szenvedőkre, és a legyengült immunrendszerűekre jelent fokozott veszélyt. A betegséget a levegőbe porlasztott fertőzött vízcseppek okozzák.

A fentiekből kiderül, hogy az egészségünk múlhat a különböző speciális szűrők rendszeres karbantartásán és a klímaberendezés tisztításán, legyen szó a munkahelyünkről, az autónkról, vagy otthonunk levegőjéről. A karbantartással sok bajt előzhetünk meg, de gondoskodjunk arról is, hogy ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt, ne legyen túl alacsonyra állítva a hőfok és nem szabad elfelejtkezni a rendszeres szellőztetésről, elegendő folyadékfogyasztásról sem.

Ha klimatizált helyen dolgozunk és hidegnek érezzük, legyen nálunk nyáron is egy pulóver, vagy könnyű kardigán, ezzel védekezhetünk a megfázás ellen.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?

Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?

Ne dobd ki a kávézaccot- egy csomó mindenre használhatod

Ha lefőtt a reggeli kávé, a zacc általában a kukában landol, pedig sokféle területen újrahasznosítható.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.