Az imposztor szindróma 2 típusa
- Dátum: 2022.07.17., 17:03
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- feszültség, halogatás, imposztor szindróma, lélek, megfelelés, perfekcionista, psziché, szorongás
Hiába tűnik valaki sikeresnek, a magabiztosság látszata mögött sokszor folytonos félelem lakozik: ezek az emberek mélyen belül egyáltalán nem hisznek magukban és folyton megkérdőjelezik, hogy valóban megérdemlik-e mindazt, amit elértek. Azaz valamiféle csalónak, ‘imposztornak’ érzik magukat és úgy gondolják csak idő kérdése, hogy lelepleződjenek.
Az imposztor szindróma egy valós pszichológiai jelenség. Azt jelenti, hogy hiába sikeres valaki és van annak számtalan, maga és a környezete számára is látható bizonyítéka mégis úgy érzi, hogy valójában csalás és ámítás az egész és érdemtelen erre a dicsőségre. Szóval ahelyett, hogy örülnének annak, amit elértek, folytonos aggodalmaskodással töltik az időt félve attól, hogy egyszer majd lebuknak és kiderül, hogy nem is olyan okosak/jók/sikeresek/stb. amilyennek hiszik őket.
Superwoman/Superman
– Egészen addig bent maradsz a munkahelyeden amíg be nem fejezed a feladataidat – nem számít, hogy az milyen későn van.
– Ha éppen nem teszel valami hasznosat akkor úgy érzed, hogy elvesztegeted az idődet.
– Nem elég, hogy a munkában/tanulásban a maximumot várod el magadtól emellett a sportban, a társasági életben és minden egyéb másban is kiválónak kell lenned.
– Úgy érzed, hogy hiába kapsz visszajelzéseket például a munkában vagy léptettek elő úgy érzed, hogy soha nem nyugodhatsz meg és folyamatosan bizonyítanod kell?
Ha igen, akkor te is az a szupernő- vagy férfi vagy, aki mindenki másnál többet és keményebben dolgozik, nem kímélve magát. Hiszen ha mind többet és többet dolgozol, akkor nem derül ki, hogy valójában nem is vagy olyan jó, amint amilyennek hisznek. Éppen ezért az élet minden területén megpróbálod a maximumot nyújtani, ami amellett, hogy lehetetlen és fenntarthatatlan egy idő után kimerültséghez és akár depresszióhoz is vezethet.
A Perfekcionista
A maximalizmus az imposztor-szindróma egyik jellemző megnyilvánulása. Ha úgy érzed, hogy:
Nem szívesen adod ki a kezedből a munkát mert más úgysem tudja olyan pontosan megcsinálni.
Nagyon rosszul viseled azokat a helyzeteket, amelyekkel kapcsolatban nem érzed úgy, hogy a te kezdben van a kontroll.
Sosem érzed elégnek amit megtettél, mindig úgy gondolod, hogy lehetett volna sokkal jobban is?
És hajlamos vagy halogatni is, mondván, hogy ’még mindig nem elég jó az időzítés, nincs elég információ, stb’ , és végül előfordul az is, hogy bele sem kezdesz?
Akkor valószínűleg te is veszélyeztetett vagy:) A fentiek mindegyike utalhat arra, hogy valahol mélyen belül kételkedsz magadban és úgy érzed, hogy meg sem érdemled az elismerést (és ezért csiszolgatod akár a végsőkig is a munkádat).
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.
A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.