Menü

Napszúrás ellen ezek a módszerek hatékonyak

A hőség komoly veszélyekkel is együtt járhat, ezek közül az egyik leggyakoribb a napszúrás. De mit tehetünk ellene?

Bár az emberek rendkívül jól alkalmazkodnak a különböző környezeti hatásokhoz, a szélsőséges időjárás bizony megviselheti a szervezetünket. A nyári hőség számos veszéllyel járhat együtt, melyeket a testünk túlhevülése okoz. A túlhevülésnek több "fokozata" is van, és súlyos esetben akár az életet is veszélyeztetheti. A napszúrás tulajdonképpen az a tünetegyüttes, melyet a fedetlen fejet huzamosabb ideig érő, erős napsugárzás okoz.

A napszúrás tünetei a fejfájás, a szédülés és émelygés, a gyengeség, a hányinger és a hányás, az általános rossz közérzet. A testhőmérséklet is megemelkedik. Súlyosabb esetekben ájulás is előfordulhat.

A napszúrás elsősorban azoknál alakul ki, akik hosszabb időt töltenek a hőségben, illetve a közvetlen napsütésben, illetve, akiknél a napsütés elsősorban a fedetlen fejet éri. Ilyenkor ugyanis a koponyacsont alatt található agyhártya felhevül, irritált lesz. Különösen veszélyeztetettek lehetnek azok, akik a szabadban, például az építőiparban vagy a mezőgazdaságban dolgoznak. Emellett azonban a kisgyermekekre és az idősebbekre is jobban oda kell figyelni a kánikulában.

Mivel a napszúrást nem baktérium vagy vírus okozza, hanem a környezetből "érkező" hőhatás, kialakulása egyértelműen összefüggésbe hozható a napsütésnek való kitettséggel. Éppen ezért a napszúrás viszonylag könnyen meg is előzhető.

Hiába esne jól egy pohár hideg sör a strandon, vagy egy pohár koktél este, ha napszúrást kaptunk, a következő egy-két napon álljunk ellen a kísértésnek, és együnk inkább egy nagy gerezd görögdinnyét, illetve válasszunk alkoholmentes koktélt! Az alkohol gyorsítja a folyadékvesztést. A kávét, kólát és a teát is felejtsük el, ugyanis a koffein is hasonló hatással bír. Ha pedig már egyszer így alakult, érdemes kihasználni a lehetőséget, és végleg elhagyni egyik-másikat.

A legfontosabb, hogy kerüljük a közvetlen napsugárzást, legalább akkor, amikor az a legerősebb, vagyis délelőtt 11 és délután 3 óra között. A fejünkön viseljünk kendőt, kalapot, és gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről is, vagyis igyunk gyakrabban – lehetőleg hűtött, alkoholmentes italokat.

Nagyon figyeljünk oda a kisgyermekekre és az idősebbekre, akiket általában jobban veszélyeztetnek a hőség miatt kialakuló problémák. Akik pedig a szabadban dolgoznak, iktassanak be rendszeres pihenőket.

Az ágynyugalom rendkívül sokat jelent a napszúrásos beteg számára. Sötétítsünk el, és szellőztessünk, csináljunk szolid kereszthuzatot.

A csend is hasznos ilyenkor, tévézés, zenehallgatás helyett inkább olvassunk valami könnyedebb szépirodalmat. Az éjjeliszekrényre pedig legyen kikészítve a nagy kancsó citromos víz, melyből igyunk rendszeresen!

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.