Menü

A rajzolás pszichológiája

Tapasztalhatjuk, hogy a gyerekek sokszor tudnak olyan bizarr, félelmetes alkotásokat, rajzokat produkálni, ami a szülő vagy pedagógus aggodalmát válthatja ki. A rajzok körültekintő elemzése azonban jóval több munka, mint első ránézésre gondolnánk. Az alábbi cikkből kiderül, miért is olyan csodásan bonyolult ez a módszer.

A pszichológia tudománya nem egzakt. Nincsenek minden problémára ráhúzható megoldási stratégiák, nincsenek kész kulcsok az emberekhez. Időről időre azonban kutatók próbálják megfoghatóbbá, tényszerűbbé és általánosíthatóvá tenni elméleteiket. Így születnek például azok az elméletek is, melyek a rajzelemzéssel kapcsolatban deklarálják, mit jelent például ha a kliens éppen a bal vagy a jobb oldalra rajzol valamit, mit jelentenek bizonyos formák, egyes színek.

Az efféle általánosítások – ahogyan a pszichológia bármely más eszközével kapcsolatban – sajnos hibákhoz vezethetnek. A rajzok elemzése ennél sokkal komplexebb és tágabb téma. A pszichológus elé hozott rajzokról azért nem lehet például érdemben, hiba nélkül nyilatkozni, mivel azok jellemzően interakcióban keletkeznek. Jelen esetben olyan interakcióban, ahol az elemző nem vesz részt, így arról nincs információja. Könnyen beláthatjuk, hogy elég eltérően vélekedünk egy-egy rajzról, ha például tudjuk, hogy az osztályban, a kortársakkal való játékban keletkezett vagy otthon, egyedül.
Hogyan működik a körültekintő rajzelemzés?

Rajzelemző módszere során hét nagyobb dimenzió mentén gondolkodhatunk az elkészült műről.
A módszer a rajzoltatás előtti és alatti történések feltérképezésére is hangsúlyt fektet, így az aktuális kontextus, a rajzolás folyamata, a tesztviselkedés hasonló fontosságúvá válhat, mint a rajz egyes elemeinek külön elemzése.
A szokatlan jelenségekre való fókusz és az egészleges elemzés mellett fontos szempont egy alkotás elemzése során az intuitív értékelés. Ilyen eszköz például ha egy rajzolt figura testtartását megpróbáljuk felvenni, megpróbáljuk átérezni, milyen lehet a rajzban létezni az emberalakoknak, összegyűjtjük benyomásainkat.

A finom módszerek felvillantásszerű bemutatásából is kitűnik, milyen összetett és hosszú egy alkotás elemzése. A rajzoltatás azonban általában okkal történik egy folyamatban, legyen szó gyermekről vagy felnőttről. Attól függően, hogy mire kíváncsi a kérdést feltevő, sokféle rajztesztet vehet fel. A legegyszerűbb emberrajz is számos azonosulási, identitással, önértékeléssel kapcsolatos kérdésre adhat választ, például az ember az esőben rajzteszt segíthet a megküzdési módokra rálátni. Az egyénben zajló folyamatokat mutathatják a különböző farajzok is. A családi rendszer, szerepek, hiedelmek feltérképezéséhez használható az egyszerű-, kinetikus- vagy elvarázsolt családrajz.

Bár már a rajzoltatás előtt sok munkát igényel a tesztfelvevőtől, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, a rajzkészítés igen hatékony eszköz lehet a kliens működésmódjának megismeréséhez. Azokban az esetekben például, amikor a terápiás folyamatot nehezíti a verbalizáció (lehet túl sok és túl kevés is), a nonverbális technikák lelkünk mélyebb rétegeibe engedhetnek betekintést.
A rajzolás során szinte észrevétlenül és automatikusan vonódunk be az alkotás folyamatába, hasznos segítséget nyújtva ezzel a terapeutának, hogy milyen témával érdemes dolgozni.

Az alkotás során szimbólumokon keresztül jeleníthetjük meg aktuális érzéseinket, mely így nem csupán diagnosztikus segítség, de terápiás eszköz is az érzelmek szublimációja által.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.