Menü

A-vitamin vagy béta-karotin

sütőtök és a sárgarépa színét is. Az 50-es évek óta már az élelmiszeripar mesterségesen is elő tudja állítani és élelmiszerek színezésére használják.

Ugyan A-vitamint bevihetünk önmagában is a szervezetbe, például táplálékkiegészítők formájában, de az A-vitamin túladagolható és mérgezéshez vezethet, ha túl sok halmozódik fel a szervezetben. Persze ez nem túl gyakori, azonban mégis érdemesebb béta-karotin formájában gondoskodni a szervezet megfelelő A-vitamin ellátásáról, mivel a karotinból a bélrendszerben korlátozott mennyiségű képződhet, nem áll fenn a túladagolás veszélye.

Ahogy a túl sok A-vitamin, úgy a túl kevés sem jó. A-vitamin hiányában megnő a daganatos megbetegedések és a szürkehályog kialakulásának esélye, fejlődő szervezetben pedig a csontok és a fogak fejlődése maradhat vissza.

A legjobb módja az egyensúly fenntartásának tehát a természetes béta-karotin forrás fogyasztása. A legtöbb a sárgarépában található, de nem sokkal marad el a spenót, brokkoli, mangó, őszibarack vagy sárgadinnye sem.

Akárcsak az A-vitamin, a karotinoidok is antioxidánsként viselkednek, így ezek fogyasztása is csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, valamint jó hatással van a szemre és javítja a szív-és érrendszer általános állapotát.

Érdekesség, hogy a Harvard Egyetem egyik professzora, Edward Giovannucci azt találta, hogy azok a férfiak, aki hetente több, mint 10 alkalommal fogyasztanak paradicsomot, 45% -al csökken náluk a prosztatarák kialakulásának kockázata. Ezt a paradicsomban található likopinnal hozták kapcsolatba, ami egy formája a karotinnak.

A napégés elleni védekezésben is szerepe van a béta-karotinnak: ha a szokásos napvédő krémek és készítmények mellett sok béta-karotint fogyasztunk, nagyobb fokú védelmet érhetünk el, mivel a béta-karotin belsőleg is véd a nap UV sugárzása ellen.

Igyekezzünk tehát több természetes béta-karotin forrást fogyasztani, hiszen szinte minden évszakban van olyan idénytermék, ami sok karotint tartalmaz. Ősszel és télen a sütőtök és a sárgarépa áll rendelkezésre, nyáron a barack különböző fajtái és a sárgadinnye is, valamint tavasztól őszig válogathatunk kedvünkre a zöld leveles zöldségekből.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.