Menü

A-vitamin vagy béta-karotin

sütőtök és a sárgarépa színét is. Az 50-es évek óta már az élelmiszeripar mesterségesen is elő tudja állítani és élelmiszerek színezésére használják.

Ugyan A-vitamint bevihetünk önmagában is a szervezetbe, például táplálékkiegészítők formájában, de az A-vitamin túladagolható és mérgezéshez vezethet, ha túl sok halmozódik fel a szervezetben. Persze ez nem túl gyakori, azonban mégis érdemesebb béta-karotin formájában gondoskodni a szervezet megfelelő A-vitamin ellátásáról, mivel a karotinból a bélrendszerben korlátozott mennyiségű képződhet, nem áll fenn a túladagolás veszélye.

Ahogy a túl sok A-vitamin, úgy a túl kevés sem jó. A-vitamin hiányában megnő a daganatos megbetegedések és a szürkehályog kialakulásának esélye, fejlődő szervezetben pedig a csontok és a fogak fejlődése maradhat vissza.

A legjobb módja az egyensúly fenntartásának tehát a természetes béta-karotin forrás fogyasztása. A legtöbb a sárgarépában található, de nem sokkal marad el a spenót, brokkoli, mangó, őszibarack vagy sárgadinnye sem.

Akárcsak az A-vitamin, a karotinoidok is antioxidánsként viselkednek, így ezek fogyasztása is csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, valamint jó hatással van a szemre és javítja a szív-és érrendszer általános állapotát.

Érdekesség, hogy a Harvard Egyetem egyik professzora, Edward Giovannucci azt találta, hogy azok a férfiak, aki hetente több, mint 10 alkalommal fogyasztanak paradicsomot, 45% -al csökken náluk a prosztatarák kialakulásának kockázata. Ezt a paradicsomban található likopinnal hozták kapcsolatba, ami egy formája a karotinnak.

A napégés elleni védekezésben is szerepe van a béta-karotinnak: ha a szokásos napvédő krémek és készítmények mellett sok béta-karotint fogyasztunk, nagyobb fokú védelmet érhetünk el, mivel a béta-karotin belsőleg is véd a nap UV sugárzása ellen.

Igyekezzünk tehát több természetes béta-karotin forrást fogyasztani, hiszen szinte minden évszakban van olyan idénytermék, ami sok karotint tartalmaz. Ősszel és télen a sütőtök és a sárgarépa áll rendelkezésre, nyáron a barack különböző fajtái és a sárgadinnye is, valamint tavasztól őszig válogathatunk kedvünkre a zöld leveles zöldségekből.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.