Menü

A-vitamin vagy béta-karotin

sütőtök és a sárgarépa színét is. Az 50-es évek óta már az élelmiszeripar mesterségesen is elő tudja állítani és élelmiszerek színezésére használják.

Ugyan A-vitamint bevihetünk önmagában is a szervezetbe, például táplálékkiegészítők formájában, de az A-vitamin túladagolható és mérgezéshez vezethet, ha túl sok halmozódik fel a szervezetben. Persze ez nem túl gyakori, azonban mégis érdemesebb béta-karotin formájában gondoskodni a szervezet megfelelő A-vitamin ellátásáról, mivel a karotinból a bélrendszerben korlátozott mennyiségű képződhet, nem áll fenn a túladagolás veszélye.

Ahogy a túl sok A-vitamin, úgy a túl kevés sem jó. A-vitamin hiányában megnő a daganatos megbetegedések és a szürkehályog kialakulásának esélye, fejlődő szervezetben pedig a csontok és a fogak fejlődése maradhat vissza.

A legjobb módja az egyensúly fenntartásának tehát a természetes béta-karotin forrás fogyasztása. A legtöbb a sárgarépában található, de nem sokkal marad el a spenót, brokkoli, mangó, őszibarack vagy sárgadinnye sem.

Akárcsak az A-vitamin, a karotinoidok is antioxidánsként viselkednek, így ezek fogyasztása is csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, valamint jó hatással van a szemre és javítja a szív-és érrendszer általános állapotát.

Érdekesség, hogy a Harvard Egyetem egyik professzora, Edward Giovannucci azt találta, hogy azok a férfiak, aki hetente több, mint 10 alkalommal fogyasztanak paradicsomot, 45% -al csökken náluk a prosztatarák kialakulásának kockázata. Ezt a paradicsomban található likopinnal hozták kapcsolatba, ami egy formája a karotinnak.

A napégés elleni védekezésben is szerepe van a béta-karotinnak: ha a szokásos napvédő krémek és készítmények mellett sok béta-karotint fogyasztunk, nagyobb fokú védelmet érhetünk el, mivel a béta-karotin belsőleg is véd a nap UV sugárzása ellen.

Igyekezzünk tehát több természetes béta-karotin forrást fogyasztani, hiszen szinte minden évszakban van olyan idénytermék, ami sok karotint tartalmaz. Ősszel és télen a sütőtök és a sárgarépa áll rendelkezésre, nyáron a barack különböző fajtái és a sárgadinnye is, valamint tavasztól őszig válogathatunk kedvünkre a zöld leveles zöldségekből.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Emsella kezelés, a medencefenék edzője

Nem csak nőket, hanem férfiakat is érintő probléma, ha a medencefenék izmai nem működnek megfelelően, de már erre is van megoldás.

Visszérbetegség férfiaknál: tünetek, kockázatok és kezelés

A visszérbetegség sokak fejében még mindig elsősorban női problémaként él, pedig ez tévhit. A vénák falának gyengülése férfiaknál is gyakori jelenség: becslések szerint minden negyedik férfit érint valamilyen formában. A férjem mindkét lábát műtötték már a problémával.

Fekete nadálytő – gyógyír a bajra

Szerencsére megannyi gyógynövénnyel rendelkezünk Magyarország területén, ide tartozik a szép és hasznos fekete nadálytő is.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.