Menü
  • Táplálkozás
  • A-vitamin vagy béta-karotin

A-vitamin vagy béta-karotin

sütőtök és a sárgarépa színét is. Az 50-es évek óta már az élelmiszeripar mesterségesen is elő tudja állítani és élelmiszerek színezésére használják.

Ugyan A-vitamint bevihetünk önmagában is a szervezetbe, például táplálékkiegészítők formájában, de az A-vitamin túladagolható és mérgezéshez vezethet, ha túl sok halmozódik fel a szervezetben. Persze ez nem túl gyakori, azonban mégis érdemesebb béta-karotin formájában gondoskodni a szervezet megfelelő A-vitamin ellátásáról, mivel a karotinból a bélrendszerben korlátozott mennyiségű képződhet, nem áll fenn a túladagolás veszélye.

Ahogy a túl sok A-vitamin, úgy a túl kevés sem jó. A-vitamin hiányában megnő a daganatos megbetegedések és a szürkehályog kialakulásának esélye, fejlődő szervezetben pedig a csontok és a fogak fejlődése maradhat vissza.

A legjobb módja az egyensúly fenntartásának tehát a természetes béta-karotin forrás fogyasztása. A legtöbb a sárgarépában található, de nem sokkal marad el a spenót, brokkoli, mangó, őszibarack vagy sárgadinnye sem.

Akárcsak az A-vitamin, a karotinoidok is antioxidánsként viselkednek, így ezek fogyasztása is csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, valamint jó hatással van a szemre és javítja a szív-és érrendszer általános állapotát.

Érdekesség, hogy a Harvard Egyetem egyik professzora, Edward Giovannucci azt találta, hogy azok a férfiak, aki hetente több, mint 10 alkalommal fogyasztanak paradicsomot, 45% -al csökken náluk a prosztatarák kialakulásának kockázata. Ezt a paradicsomban található likopinnal hozták kapcsolatba, ami egy formája a karotinnak.

A napégés elleni védekezésben is szerepe van a béta-karotinnak: ha a szokásos napvédő krémek és készítmények mellett sok béta-karotint fogyasztunk, nagyobb fokú védelmet érhetünk el, mivel a béta-karotin belsőleg is véd a nap UV sugárzása ellen.

Igyekezzünk tehát több természetes béta-karotin forrást fogyasztani, hiszen szinte minden évszakban van olyan idénytermék, ami sok karotint tartalmaz. Ősszel és télen a sütőtök és a sárgarépa áll rendelkezésre, nyáron a barack különböző fajtái és a sárgadinnye is, valamint tavasztól őszig válogathatunk kedvünkre a zöld leveles zöldségekből.

  • A rovat további cikkei

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?