Menü

A-vitamin vagy béta-karotin

sütőtök és a sárgarépa színét is. Az 50-es évek óta már az élelmiszeripar mesterségesen is elő tudja állítani és élelmiszerek színezésére használják.

Ugyan A-vitamint bevihetünk önmagában is a szervezetbe, például táplálékkiegészítők formájában, de az A-vitamin túladagolható és mérgezéshez vezethet, ha túl sok halmozódik fel a szervezetben. Persze ez nem túl gyakori, azonban mégis érdemesebb béta-karotin formájában gondoskodni a szervezet megfelelő A-vitamin ellátásáról, mivel a karotinból a bélrendszerben korlátozott mennyiségű képződhet, nem áll fenn a túladagolás veszélye.

Ahogy a túl sok A-vitamin, úgy a túl kevés sem jó. A-vitamin hiányában megnő a daganatos megbetegedések és a szürkehályog kialakulásának esélye, fejlődő szervezetben pedig a csontok és a fogak fejlődése maradhat vissza.

A legjobb módja az egyensúly fenntartásának tehát a természetes béta-karotin forrás fogyasztása. A legtöbb a sárgarépában található, de nem sokkal marad el a spenót, brokkoli, mangó, őszibarack vagy sárgadinnye sem.

Akárcsak az A-vitamin, a karotinoidok is antioxidánsként viselkednek, így ezek fogyasztása is csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, valamint jó hatással van a szemre és javítja a szív-és érrendszer általános állapotát.

Érdekesség, hogy a Harvard Egyetem egyik professzora, Edward Giovannucci azt találta, hogy azok a férfiak, aki hetente több, mint 10 alkalommal fogyasztanak paradicsomot, 45% -al csökken náluk a prosztatarák kialakulásának kockázata. Ezt a paradicsomban található likopinnal hozták kapcsolatba, ami egy formája a karotinnak.

A napégés elleni védekezésben is szerepe van a béta-karotinnak: ha a szokásos napvédő krémek és készítmények mellett sok béta-karotint fogyasztunk, nagyobb fokú védelmet érhetünk el, mivel a béta-karotin belsőleg is véd a nap UV sugárzása ellen.

Igyekezzünk tehát több természetes béta-karotin forrást fogyasztani, hiszen szinte minden évszakban van olyan idénytermék, ami sok karotint tartalmaz. Ősszel és télen a sütőtök és a sárgarépa áll rendelkezésre, nyáron a barack különböző fajtái és a sárgadinnye is, valamint tavasztól őszig válogathatunk kedvünkre a zöld leveles zöldségekből.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.