Menü

Ha pótvizsgázik a gyerek…

Sajnos az több okból is előfordulhat, hogy valakinek osztályozóvizsgát, javítóvizsgát kell tennie, nem feltétlen hanyag volt, lehet, hogy betegség miatt maradt ki sokáig az iskolából, vagy egész más oka van annak, hogy tanév közben nem sikerült valamely tantárgyat kellőképp elsajátítani, az augusztusi pótvizsgákon újra lehetőséget kapnak a diákok. Hogyan készítsük fel a gyereket a pótvizsgára?

Az utolsó júniusi iskolai napon végre megkezdődik a várva várt vakáció. Vagy talán mégsem. Ha a gyerek nem ment át a vizsgán, akkor bizony nyáron a pótvizsgára való felkészülést is be kell iktatni a napirendbe. Hogyan tudja a gyerek élvezni a vakációt és pihenni, illetve tanulni a kánikulában, hogy alakítható ez ki együtt, egyszerre?

A nyári szünet, ahol tanulni kell, nem valami csábító. Ami csábít az a strandolás, a vakáció, a nyaralás, a barátok. Ami cseppet sem: a tankönyvek, jegyzetek, olvasnivaló szakirodalom, azonban nincs mese: a gyereknek nyáron muszáj lesz tanulnia, készülnie a pótvizsgára, csak így kezdheti meg a tovább haladást az évfolyamán.

Ma 16 éves korig tankötelesek a diákok Magyarországon, tehát ha még tanköteles, mindenképp ajánlott pótvizsgáznia vagy pedig évet kell ismételnie, ha már nem tanköteles, akkor megteheti, de nem kötelezhető rá. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.

Mit tehet a szülő?

Nyilván forr az indulat, de mégis segíteni kell a gyerekünket abban, hogy sikerrel vegye az akadályt és folytathassa a tanulmányait a soron következő évfolyamba, bár kétségtelen, hogy egy kamasz esetében nem lesz egyszerű ez a feladat. Amit tehetünk, hogy ha valamelyik tantárgy nem megy, érdemes korrepetálásra járnia, magántanárt keresnie, de a tanulásban a jó tanuló osztálytársak, barátnők, barátok segítségét is kérhetjük.

Mikor lesz hatékony egy pótvizsgára való felkészülés?

Nyilván elsősorban a tananyag elsajátítása a fő cél, azonban ilyenkor nem csupán ez a fő feladat, hanem az önbizalom növelése és a helyzet lelki oldalának rendbetétele is. Egyszerre éreznek elkeseredést, dühöt, mérgesek magukra, a tanárra, a szülőre, vagy akár az egész világra.

A tanulás azonban nem feltétlen rontja el az egész nyarat, hiszen nem kell végig tanulni a vakációt, de lehet minden héten pár napot a tananyagra, leckére összpontosítani, tanulni, jegyzetelni, vázlatot készíteni, ismételni, hanganyagot megnézni, a világhálót segítségül hívni, hogy komolyabban beleáshassa magát a gyerek a témába.

A leghatékonyabban egy tanár segítségével tudja ezt a nyáron megtenni.

Az iskolai kereteken kívüli magántanár segíthet ebben és motiválhatja őt a tanulást illetően és a tananyagot is sikeresen meg fogja érteni. Többet ér, mint összeveszni a gyerekkel, a családdal, vagy napi szinten a fejéhez vágni, hogy „állj már végre neki tanulni”.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.