Menü

Ha pótvizsgázik a gyerek…

Sajnos az több okból is előfordulhat, hogy valakinek osztályozóvizsgát, javítóvizsgát kell tennie, nem feltétlen hanyag volt, lehet, hogy betegség miatt maradt ki sokáig az iskolából, vagy egész más oka van annak, hogy tanév közben nem sikerült valamely tantárgyat kellőképp elsajátítani, az augusztusi pótvizsgákon újra lehetőséget kapnak a diákok. Hogyan készítsük fel a gyereket a pótvizsgára?

Az utolsó júniusi iskolai napon végre megkezdődik a várva várt vakáció. Vagy talán mégsem. Ha a gyerek nem ment át a vizsgán, akkor bizony nyáron a pótvizsgára való felkészülést is be kell iktatni a napirendbe. Hogyan tudja a gyerek élvezni a vakációt és pihenni, illetve tanulni a kánikulában, hogy alakítható ez ki együtt, egyszerre?

A nyári szünet, ahol tanulni kell, nem valami csábító. Ami csábít az a strandolás, a vakáció, a nyaralás, a barátok. Ami cseppet sem: a tankönyvek, jegyzetek, olvasnivaló szakirodalom, azonban nincs mese: a gyereknek nyáron muszáj lesz tanulnia, készülnie a pótvizsgára, csak így kezdheti meg a tovább haladást az évfolyamán.

Ma 16 éves korig tankötelesek a diákok Magyarországon, tehát ha még tanköteles, mindenképp ajánlott pótvizsgáznia vagy pedig évet kell ismételnie, ha már nem tanköteles, akkor megteheti, de nem kötelezhető rá. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.

Mit tehet a szülő?

Nyilván forr az indulat, de mégis segíteni kell a gyerekünket abban, hogy sikerrel vegye az akadályt és folytathassa a tanulmányait a soron következő évfolyamba, bár kétségtelen, hogy egy kamasz esetében nem lesz egyszerű ez a feladat. Amit tehetünk, hogy ha valamelyik tantárgy nem megy, érdemes korrepetálásra járnia, magántanárt keresnie, de a tanulásban a jó tanuló osztálytársak, barátnők, barátok segítségét is kérhetjük.

Mikor lesz hatékony egy pótvizsgára való felkészülés?

Nyilván elsősorban a tananyag elsajátítása a fő cél, azonban ilyenkor nem csupán ez a fő feladat, hanem az önbizalom növelése és a helyzet lelki oldalának rendbetétele is. Egyszerre éreznek elkeseredést, dühöt, mérgesek magukra, a tanárra, a szülőre, vagy akár az egész világra.

A tanulás azonban nem feltétlen rontja el az egész nyarat, hiszen nem kell végig tanulni a vakációt, de lehet minden héten pár napot a tananyagra, leckére összpontosítani, tanulni, jegyzetelni, vázlatot készíteni, ismételni, hanganyagot megnézni, a világhálót segítségül hívni, hogy komolyabban beleáshassa magát a gyerek a témába.

A leghatékonyabban egy tanár segítségével tudja ezt a nyáron megtenni.

Az iskolai kereteken kívüli magántanár segíthet ebben és motiválhatja őt a tanulást illetően és a tananyagot is sikeresen meg fogja érteni. Többet ér, mint összeveszni a gyerekkel, a családdal, vagy napi szinten a fejéhez vágni, hogy „állj már végre neki tanulni”.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.