A szorongó, elkerülő személyiségzavar jellemzői
- Dátum: 2022.08.20., 06:48
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alternatíva, boldogtalanság, feszültség, interperszonális, introvertált, munkahely, önfejlesztés, személyiség
A szorongó, elkerülő személyiségzavarban szenvedő embert a feszültség, bizalmatlanság, bizonytalanság, csökkentértékűség jellemzi. Állandó sóvárgás a szeretet, és elfogadás után. Túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. Korlátozott személyközi kapcsolatok.
A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljünk, vagy kellő erővel küzdjünk (“üss vagy fuss reakció”). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.
Személyiségünk optimális, egyéb normál esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.
A szorongó személyiségzavar esetén azonban fennáll(hat):
Szociális gátoltság
Fél attól, hogy soha nem felel meg, és minden negatív megítéléstől egyaránt
Az interperszonális kapcsolatokkal járó tevékenységeket kerüli a kritika és negatív megítéléstől való félelmében

Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, csak akkor, ha biztos abban, hogy pozitívan fogadják
Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől
Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek, ahol bírálták, vagy elutasították
A számára új társas helyzetekben gátolt, attól való félelmében, hogy nem fogadják el
Önmagát alkalmatlannak, nem rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek tartja
Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok, vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok esetleg igazolhatják félelmeit

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.
Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, ne késlekedjen, tegyen Magáért! A zavar okainak feltárása, meghaladása, új alternatívák találása lehetővé teheti, hogy újra örömmel és bizakodva nézzen a jövőbe.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.