Menü

A szorongó, elkerülő személyiségzavar jellemzői

A szorongó, elkerülő személyiségzavarban szenvedő embert a feszültség, bizalmatlanság, bizonytalanság, csökkentértékűség jellemzi. Állandó sóvárgás a szeretet, és elfogadás után. Túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. Korlátozott személyközi kapcsolatok.

A szorongás mindenkinek az alapvető érzelemkészletéhez hozzá tartozik, mert segít megbirkózni a veszélyhelyzetekkel. Élesíti érzékszerveinket, és elegendő energiát aktivál a szervezetben ahhoz, hogy veszély esetén meneküljünk, vagy kellő erővel küzdjünk (“üss vagy fuss reakció”). Az érzést leginkább félelemként ismerjük fel. A mai világ sokszor már nem igényli a közvetlen konfrontációt, ezért a szorongások elsősorban a vélt (várható) fenyegetettségekhez kapcsolódnak, amelyek a mindennapi életben például a magunk vagy szeretteink egészségével kapcsolatos aggodalmakban, vagy a munkahely elvesztésétől való félelemben nyilvánulnak meg.

Az ember személyiségét a belső élmények, tulajdonságok, motivációik és a külső megnyilvánulások olyan sajátos és tartós mintázata alkotja, mely lehetővé teszi, hogy viselkedésünk, gondolataink, érzelmi megnyilvánulásaink bejósolhatóak és következetesek legyenek. Tehát a személyiség pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés, gondolat, és érzelmi mintázatait hozza létre.

Személyiségünk optimális, egyéb normál esetben elég rugalmas ahhoz, hogy tanuljunk hibáinkból, tapasztalatainkból, és a környezetünkkel való interakciók során, több lehetőség közül a számunkra, és környezetünk számára egyaránt, legkívánatosabb viselkedéssel reagáljunk.

A szorongó személyiségzavar esetén azonban fennáll(hat):

Szociális gátoltság

Fél attól, hogy soha nem felel meg, és minden negatív megítéléstől egyaránt

Az interperszonális kapcsolatokkal járó tevékenységeket kerüli a kritika és negatív megítéléstől való félelmében

Nem hajlandó emberekkel kapcsolatba kerülni, csak akkor, ha biztos abban, hogy pozitívan fogadják

Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől

Túlzottan lefoglalják azok a szociális helyzetek, ahol bírálták, vagy elutasították

A számára új társas helyzetekben gátolt, attól való félelmében, hogy nem fogadják el

Önmagát alkalmatlannak, nem rokonszenvesnek, másokhoz képest alárendeltnek tartja

Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok, vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok esetleg igazolhatják félelmeit

Abban az esetben, ha a fenti jellemzők túlnyomó részben igazak Önre, és jelentős szenvedést, interperszonális, kapcsolati, munkahelyi nehézségeket, boldogtalanságot, örömtelenséget okoznak, javasolt szakemberhez fordulni.

Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége, ne késlekedjen, tegyen Magáért! A zavar okainak feltárása, meghaladása, új alternatívák találása lehetővé teheti, hogy újra örömmel és bizakodva nézzen a jövőbe.

A projekció jelentése

A projekció pszichológiai mechanizmus, amely segít elkerülni a kellemetlen belső élményeket, érzéseket vagy konfliktusokat azáltal, hogy ezeket a saját magunkban érzett dolgokat a külvilágra vetítjük. Alapvetően arról van szó, hogy a bennünk lévő, elviselhetetlen indulatokat vagy félelmeket a másik személyre hárítjuk, miközben nem vesszük észre, hogy ezek valójában saját magunkban is jelen vannak.

Az igaz szerelem jelei

A szerelem jelei tudományos szempontból jól meghatározottak, és az agyi aktivitás vizsgálata révén a kutatók pontosan megfigyelték, hogyan hat a szerelem a biológiai folyamatokra. A következőkben bemutatott 11 jel segíthet felismerni, hogy valóban szerelmesek vagyunk.

A boldogság nem minden. Mi kell még egy párkapcsolathoz?

A filmek, a reklámok és a közösségi média gyakran csap be minket azzal, hogy azt közvetíti, hogy a jó párkapcsolat egyetlen mutatója a boldogság. Azt látjuk, hogy emberek mosolyognak, ölelkeznek és szeretik egymást. Néha persze van nem kevés dráma is, de emögött nem látjuk azt a sok kompromisszumot, szervezést, energiát, lemondást, amitől ezek a percek létrejöhetnek. Valójában miről szól a párkapcsolati jólét, vagy más szóval elégedettség?

A fogproblémák lelki okai

A fogak és általában a száj egészsége szorosan összefonódik a lelki és érzelmi állapotunkkal. Az írásban bemutatott nézőpont szerint a fogaink nem csupán fizikai struktúrák, hanem személyiségünk kifejeződései is, amelyek a belső világunkat tükrözik. Az érzelmi stressz, a feldolgozatlan érzések és a „rágódás” hatással van a száj pH-értékére, ami a fogszuvasodás kialakulásában is szerepet játszik.

Hogyan lépjünk túl az ünnepi találkozásokon?

A karácsony utáni időszak sokak számára kihívást jelenthet. A vidám sokszor kötelező jellegű összejövetelek és a szabadnapok után hirtelen visszazökkenni a mindennapok monotonitásába nem könnyű feladat. Ez az állapot fáradtsággal, levertséggel, sőt, időnként szorongással is járhat. De miért alakul ki ez az érzés, és hogyan kezelhetjük hatékonyan?