Menü

A sikeres ismerkedés titkai

Aki randizott már ismeretlenekkel, az tudja, mennyire zavarba ejtő az olyan partner, aki túl gyorsan és hamar osztja meg veled életének intim részleteit. Nála már csak az a partner bosszantóbb, aki kukán ül, és elvárja, hogy szórakoztasd.

Na, de te vajon milyen első randizó vagy? Mit gondolsz, megfelelő ütemben tudod adagolni a magadról szóló információkat? Egyáltalán mi a megfelelő ütem?

Bemelegítő rituálé

A bemelegítő rituálé általában úgy néz ki, hogy alapvető információkat osztunk meg magunkról: nevünket, foglalkozásunk, hogy mit dolgozunk, hogy érezzük magunkat éppen. Ha nem vagyunk büszkék a hátterünkre vagy a munkánkra, és vonakodunk megadni ezeket az infókat, az emberek arra fognak gyanakodni, hogy nem érezzük magunkat jól a bőrünkben, vagy valami takargatnivalónk van. Nehéz ismerkedni akkor, ha éppen nincs állásod, vagy utálod a munkádat. Ilyenkor nem érdemes kamuzni, sumákolni, hanem egy csöpp humorral oldhatjuk a helyzetet: például „el sem hinnéd, mennyi lehetőség áll előttem.”

A kitárulkozás hibái

Ha nagyon tetszik nekünk valaki, gyakran elragad minket a vágy, hogy túlságosan is jó fényben tüntessük fel magunkat. Ilyenkor elindítjuk a „jó csaj/pasi vagyok, gyere, szeress engem!” programot, és elkezdjük fényezni magunkat. Ez azt jelenti, hogy vannak bizonyos tények, amiket ilyenkor minél előbb szeretnék a másik tudomására hozni, hogy az csodáljon vagy érdekesnek találjon bennünket.

Vagyis szemérmetlen módon dicsekszünk. Az emberek többsége azonban tisztában van azzal, hogy ez visszatetszést szül, ezért megpróbálja úgy terelni a beszélgetést, hogy közben óvatosan hintse el magáról a pozitív infókat. Valójában ilyenkor is dicsekszünk, és bármennyire is trükközünk, azért általában kilóg a lóláb, és azt a benyomást keltjük, hogy hiúak, nagyképűek vagyunk, de minimum labilis az önértékelésünk.

A szenvedélyesség és a baklövések vonzóvá tesznek

Na de ha a fenti próbálkozások hibának számítanak, akkor mégis mi tesz minket vonzóvá? Például a szenvedélyesség pozitív üzenetet sugároz. Ha olyasmiről beszélünk, amit valóban szeretünk, akkor ne rejtsük véka alá a lelkesedésünket! Ilyenkor izgatottak leszünk, kipirulunk, vonzó lesz a testbeszédünk, mosolygunk. És a lelkesedés ragadós, vonzóvá tesz bennünket.

A baklövés pedig kifejezetten szexi. Kevesen tudják, hogy a sebezhetőség hívogató is lehet. Múltkor mesélte valaki, hogy az első randiján percekig keresgélte a mozijegyét, aztán meg a szemüvegét. Feltúrta a táskáját, kipotyogtak belőle a cuccok, ő pedig totálisan idiótának érezte magát. Azt gondolta, hogy ezzel a jelenettel eljátszotta a következő randi esélyét. Később, amikor már összeházasodtak a fickóval, a férj nevetve mesélte, hogy akkor szeretett bele ebbe a szétszórt nőbe, mert annyira esendőnek és szerethetőnek találta.

A dolog mögött igazából az áll, hogy kiderül: nem vagyunk tökéletesek, és ez felszabadítóan hat a másik félre, hogy neki sem kell a tökéletes macsót alakítania. Így kellemesebben érzi magát a társaságunkban.

Rumináció - rágódás a mindennapokban

Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.