Menü

A sikeres ismerkedés titkai

Aki randizott már ismeretlenekkel, az tudja, mennyire zavarba ejtő az olyan partner, aki túl gyorsan és hamar osztja meg veled életének intim részleteit. Nála már csak az a partner bosszantóbb, aki kukán ül, és elvárja, hogy szórakoztasd.

Na, de te vajon milyen első randizó vagy? Mit gondolsz, megfelelő ütemben tudod adagolni a magadról szóló információkat? Egyáltalán mi a megfelelő ütem?

Bemelegítő rituálé

A bemelegítő rituálé általában úgy néz ki, hogy alapvető információkat osztunk meg magunkról: nevünket, foglalkozásunk, hogy mit dolgozunk, hogy érezzük magunkat éppen. Ha nem vagyunk büszkék a hátterünkre vagy a munkánkra, és vonakodunk megadni ezeket az infókat, az emberek arra fognak gyanakodni, hogy nem érezzük magunkat jól a bőrünkben, vagy valami takargatnivalónk van. Nehéz ismerkedni akkor, ha éppen nincs állásod, vagy utálod a munkádat. Ilyenkor nem érdemes kamuzni, sumákolni, hanem egy csöpp humorral oldhatjuk a helyzetet: például „el sem hinnéd, mennyi lehetőség áll előttem.”

A kitárulkozás hibái

Ha nagyon tetszik nekünk valaki, gyakran elragad minket a vágy, hogy túlságosan is jó fényben tüntessük fel magunkat. Ilyenkor elindítjuk a „jó csaj/pasi vagyok, gyere, szeress engem!” programot, és elkezdjük fényezni magunkat. Ez azt jelenti, hogy vannak bizonyos tények, amiket ilyenkor minél előbb szeretnék a másik tudomására hozni, hogy az csodáljon vagy érdekesnek találjon bennünket.

Vagyis szemérmetlen módon dicsekszünk. Az emberek többsége azonban tisztában van azzal, hogy ez visszatetszést szül, ezért megpróbálja úgy terelni a beszélgetést, hogy közben óvatosan hintse el magáról a pozitív infókat. Valójában ilyenkor is dicsekszünk, és bármennyire is trükközünk, azért általában kilóg a lóláb, és azt a benyomást keltjük, hogy hiúak, nagyképűek vagyunk, de minimum labilis az önértékelésünk.

A szenvedélyesség és a baklövések vonzóvá tesznek

Na de ha a fenti próbálkozások hibának számítanak, akkor mégis mi tesz minket vonzóvá? Például a szenvedélyesség pozitív üzenetet sugároz. Ha olyasmiről beszélünk, amit valóban szeretünk, akkor ne rejtsük véka alá a lelkesedésünket! Ilyenkor izgatottak leszünk, kipirulunk, vonzó lesz a testbeszédünk, mosolygunk. És a lelkesedés ragadós, vonzóvá tesz bennünket.

A baklövés pedig kifejezetten szexi. Kevesen tudják, hogy a sebezhetőség hívogató is lehet. Múltkor mesélte valaki, hogy az első randiján percekig keresgélte a mozijegyét, aztán meg a szemüvegét. Feltúrta a táskáját, kipotyogtak belőle a cuccok, ő pedig totálisan idiótának érezte magát. Azt gondolta, hogy ezzel a jelenettel eljátszotta a következő randi esélyét. Később, amikor már összeházasodtak a fickóval, a férj nevetve mesélte, hogy akkor szeretett bele ebbe a szétszórt nőbe, mert annyira esendőnek és szerethetőnek találta.

A dolog mögött igazából az áll, hogy kiderül: nem vagyunk tökéletesek, és ez felszabadítóan hat a másik félre, hogy neki sem kell a tökéletes macsót alakítania. Így kellemesebben érzi magát a társaságunkban.

Kivándorlási gyász - avagy miért félünk a külföldre költözéstől?

Sokan álmodoznak arról, hogy családi okból, kalandvágyból, esetleg egy stabilabb gazdasági, vagy politikai helyzet reményében kivándorolnak külföldre. Vannak, akik ezt a lépést meg is teszik, és elindulnak egy olyan ismeretlen úton, ami tele van kihívással, lehetőséggel, újfajta tapasztalatokkal, örömökkel, alkalmazkodással – és veszteséggel –. A cikkben azt tudhatjuk meg, hogy miért jár vegyes érzésekkel az áttelepülés, milyen veszteségekkel küzdünk meg a kiköltözés kapcsán, és hogyan érdemes erre felkészülni.

Hallottál már az AQ-ról?

Ismerjük az IQ és az EQ kifejezéseket, melyek az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát írják le, de ki ismeri az AQ-t?

A családi szocializáció hiánya

A családban-lét nem csupán a felnövő generációk érdeke. Számtalan vizsgálat támasztja alá, hogy a házasságban és családban élő személyek egészségkilátásai jobbak, mint a családon kívül élőkéi (az infarktus-kockázat például nagyobb az egyedül élő, mint a házas férfiaknál). Sőt, a már kialakult betegségek gyógyulási és rehabilitációs esélyei is jobbak azoknál, akik családban élnek. A magányos életmód bizonyos mentális betegségek - a depresszió, az öngyilkosság, az alkoholizmus - szempontjából kifejezetten kockázati tényezőnek minősül.

Sport és pszichológia. Kéz a kézben járnak, vagy mítosz az egész?

Sportolóként hogyan viseli el valaki a szélsőséges nyomást? Mennyire törékeny az önbizalom, és hogy lehet hasznosítani a szorongást? A sportpszichológia egyre nagyobb teret kap, és egyre inkább divatba jön, rengeteg professzionális, és amatőr sportoló is pszichológushoz fordul, egy-egy nagyobb megmérettetés előtt. Azonban van-e haszna ennek, mindenkinek kell-e szakember, hogyan lehet egy versenyzőt jól felkészíteni?

Miért szorongunk?

A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?