Menü

Amit tudni kell a felnőtt pszichodiagnosztikáról

A felnőtt pszichodiagnosztika egy olyan folyamat, amely feltárja azokat az okokat, okozatokat, melyek a páciens életét megnehezítik.

A pszichodiagnosztika végeztével képes a pszichológus megállapítani, milyen probléma áll fenn és milyen kezeléssel érdemes próbálkozni az életminőség javításának érdekében.

A pszichológus legelőször kikérdezi a klienst, miféle problémával vagy problémákkal küszködik. Ezek után tér rá az anamnézisre, amely a múltban gyökerező problémák tényszerű rögzítése. Ilyen lehet egy-két gyermekkori trauma vagy egy csecsemőkorra visszavezethető, édesanyától hallott beszámoló. Például tudhat arról a felnőtt, hogy születésekor oxigén hiányos állapotba került, vagy hogy koraszülött volt.

Az anamnézist követően egy explorációs beszélgetés következik, amely olyan társalgás jellegű irányított kikérdezés, amely adott esetekben az anamnesztikus adatokra is visszakérdez, visszatér. Eközben feltárja a páciens életkörülményeit, tárgyi és társas kapcsolatainak mennyiségét és minőségét, azaz a személyiség körülhatárolása történik. Egy adott probléma feltárásához az ezzel kapcsolatos információkat célzottan gyűjteni kell.

Strukturált interjúra akkor lehet szükség, ha a problémát az egyén szubjektív tapasztalatai és az azokhoz fűződő élmények és érzések mentén könnyebb megközelíteni. A szakemberek interjúvázlat alapján kezdik el, amelyben az érinteni kívánt területek megközelítése a cél. A kérdések nem teszt jellegűek, a beszélgetés alakíthatja őket, sorrendjük rugalmas, sőt, a beszélgetés során új kérdések merülhetnek fel, illetve bizonyos fokig a téma is elkanyarodhat a kezdeti céltól.

Heteroanamnézisre azaz rokonok, hozzátartozók kikérdezésére főleg gyermekdiagnosztikában van szükség.

A megfigyelésre mint módszerre folyamatosan szükség van a pszichodiagnosztikában (Felnőtt pszichodiagnosztika), mivel a páciens nem mindig veszi észre magán a tüneteket. Például, ha valaki beszélgetés közben folyamatosan rázza, rezegteti a lábát nincs tudatában annak, hogy tikkel, vagy éppen köhög, köszörüli a torkát, fogdossa a saját fülét, stb. ezek mind tünetek vagy a tikknél maga a betegség is lehet.

A megfigyelésnek önmegfigyelés formájában is hasznát veszik a terápia során a felek. Például a pszichológus abba az irányba tereli a páciensét, hogy számoljon be arról, hogy egyes napokra lebontva mennyiszer követi el azt a hibát ami a problémájának tünete. Ezekben az esetekben a tendenciák illetve a kivédő mechanizmusok alapján lehet rájönni megoldási lehetőségekre. Ez természetesen egyénenként változik. Ami az egyiknél működik, a másiknál nem biztos, hogy beválik.

A tesztek, tesztelés is hozzátartozik a folyamathoz, ha szükség van rá. Amikor a pszichológusban megfogalmazódik nagyjából a szenvedő diagnózisa, de nem tudja még pontosan eldönteni, hogy konkrétan melyik besorolásba tartozik, segítségül tesztet vehet fel.

Tesztek, felnőtt pszichodiagnosztika
Intelligencia tesztek (pl. MAWI, IST, RAVEN stb.)
Speciális képességeket vizsgáló tesztek (pl. a PIERON teszttel a figyelmi teljesítményt mérik)
Személyiség tesztek (pl. Rorschach teszt, TAT, CPI stb.)
A tesztek kipróbáltak, gyakorlatilag csalhatatlanok, statisztikailag szinte 100%-ban igazoltak. Értékelésük is ezen alapszik, a statisztikák mindig visszaigazolják az eredményt. A tesztelés végeztével a pszichológus vagy igazolja a feltételezését vagy megkapja a korrekt diagnózist.

Minden tesztnek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:
Használhatóság: a befektetett erő, energia és pénz arányban álljon az eredménnyel.
A tesztek értékelésénel segítségül hívjuk a különböző statisztikai módszereket.(pl.: korreláció számítás stb.)
Megbízhatóság (reliabilitás): a teszt megismétlése után is ugyanolyan vagy nagyon hasonló eredményeket kap a szakember.
Érvényesség (validitás): a tesztek valóban azt mérik-e, amit mérni szeretnének velük.

A pszichodiagnosztika végeztével rendelkezésre állnak azok az információk melyek alapján elkezdődhet a tanácsadás vagy terápia.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.