Menü

Aspirinnal a trombózis ellen

A trombózisnak két nagyobb csoportja ismert, ezeket pedig a kialakulásuk helye alapján különböztetik meg: beszélhetünk artériás és vénás trombózisról. Az artériás trombózisra példa a szívinfarktus vagy a szélütés, a vénás trombózisra példa pedig a tüdőembólia vagy a mélyvénás trombózis. Mindkét esetben vérrög alakul ki, ami elzárja a vér útját az érben, ám a folyamat, ami idáig vezet, a két esetben eltér.

Artériás trombózis esetében a vérkeringésünk teljesen ép, a hiba a vérlemezkékben és az érfal belső oldalát alkotó sejtekben, az endothel sejtekben keresendő. Az endothel sejtek károsodása és a vérlemezkék fokozott összetapadása az ér szűkületét eredményezi, ez pedig követlenül azt, hogy gyorsul a véráramlás. A gyors véráramlás miatt kisebb sebek keletkezhetnek az ér belső falán, ami csak még jobban fokozza a vérlemezkék kitapadását, így elzárva az artériát, aminek a következménye pedig artériás trombózis.

A vénás trombózis hátterében más okok állnak. Egyrészt ez a vénát érinti, ami a széndioxidban dús, elhasznált vért szállítja a szívbe, hogy az újból oxigénnel dús lehessen. Másrészt itt a problémát nem a túl gyors véráramlás, hanem épp ellenkezőleg: a lelassult véráramlás okozza, valamint a véralvadási kaszkád – másnéven láncreakció – fokozott aktivitása. Ennek eredményeképp az itt kialakult vérrögöt nem pusztán vérlemezkék, hanem azzal együtt kitapadt vörösvértestek és fibrin – egy, a véralvadásban résztvevő, stabilizáló fehérje – alkotják.

Sokszor halljuk, hogy aspirin jó a trombózis ellen, ám nem mindegy, melyik típusról van szó. A vénás trombózis esetében az aspirin hatástalan, mivel hatásmechanizmusa kifejezetten a vérlemezkék egyik enzimét gátolja. Ez a módszer csak az artériás trombózis esetében nyújt védelmet, mivel ott valóban a vérlemezkék fokozott kitapadása okozza a problémát. A vénás trombózis ellen a véralvadásgátló gyógyszerek működnek.

Hozzá kell tenni, hogy az aspirin sem nyújt teljes megoldást artériás trombózis esetén. Egyrészt előfordul, hogy valaki rezisztens az aspirinra, másrészt pedig a mellékhatások nehezítik az alkalmazhatóságát. Ilyen mellékhatások például a gyomorfekély is, vagy az, hogy az aspirin a vérlemezkék enzimjét úgy gátolja, hogy irreverzibilisen köt hozzájuk, magyarul amíg a vérlemezke él, addig az enzimjét gátolja az aspirin. Ez problémát okozhat, ha mondjuk egy műtét esedékes, mivel ennek hatására vérzékenyebb lehet a páciens.

A trombózis tipikusan egy olyan kórkép, aminél a megelőzésen van a nagyobb hangsúly. A megelőzés legjobb módja természetesen az egészséges életmód, ami épp úgy áll az egészséges és változatos táplálkozásból, mint a rendszeres testmozgásból. Ezen kívül olyan dolgokra is érdemes odafigyelni, mint például a hosszabb utazások, mivel a 3 óránál tovább tartó utazás már megnövelheti a trombózis kialakulásának esélyét. Ha sokat ülünk egyhelyben és mozdulatlan a lábunk, lelassulhat a keringés.

A repülővel való utazás esetében is hasonló a helyzet, ráadásul ott a légkondi miatt rendkívül száraz a levegő, valamint légnyomásváltozásnak is ki vagyunk téve, így aki hajlamos a trombózisra, érdemes egy kompressziós harisnyát viselnie utazáskor, valamint ügyelnie arra, hogy elegendő folyadékot fogyasszon mindig, különösen, ha kánikula van.

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.