Menü
  • Testünk védelme
  • Mitől szédülünk el, ha felállunk

Mitől szédülünk el, ha felállunk

Amikor hirtelen felállunk ülő helyzetből és elszédülünk, ortosztatikus hipotóniának nevezik. Ilyenkor elsötétül a kép, egyensúlyvesztés is történhet, esetleg ájulás. Tulajdonképpen ez egy pillanatnyi keringési elégtelenség, ami a hirtelen vérnyomásesés következtében alakul ki.

Amikor fekvésből vagy ülésből hirtelen felállunk, akkor a testünkben a vér az alsó végtagokba áramlik, így pedig kevesebb jut a szívhez, ahol ennek következtében csökken a vérnyomás. Az ott lévő erek sejtfalában található nyomásreceptorok érzékelik ezt és jelet küldenek az agynak, hogy gyorsítsa a szívverést. Ha ez a folyamat valahol akadályozott, ortosztatikus hipertónia lép fel, azaz a jól ismert szédülés, elsötétülés és egyensúlyvesztés.

Általában semmilyen komoly problémára nem utal, ha néha előfordul, ráadásul, ha a 65 év felettiek korosztályába tartozunk, valószínűleg a korral járó alacsony vérnyomás miatt tapasztaljuk. Azonban, ha krónikussá válik, túl gyakran fordul elő, esetleg fiatalabb korosztályból valóként tapasztaljuk rendszeresen, érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis, ha nem indokolt esetekben is előfordul, akár komolyabb betegséget is jelezhet.

Az indokolt esetek alatt értjük azokat a természetes állapotokat, amikor tudjuk, mi okozza. Például, ha egy kiadósabb étkezés és hosszabb ideig tartó ülés után hirtelen felállunk, nem meglepő, ha egy kicsit elszédülünk, hiszen ilyenkor a vérnyomásunk természetes módon alacsony. Az sem meglepő tünet, ha valakinél már megállapították, hogy alacsony a vérnyomása és előfordulhat ortosztatikus hipotónia.

Ha krónikussá válik, mindenképp javasolt egy szakember véleménye, mivel olyan betegségeket is jelezhet a hirtelen szédülés. mint például hormonzavar, szívelégtelenség, gyógyszer-mellékhatás, cukorbetegség vagy idegi problémák.

A hormonális zavarok közül a pajzsmirigybetegségek, a mellékvese-elégtelenség és a hipoglikémia okozhat ilyen tüneteket. Bár ritka, de ha idegrendszeri probléma áll a háttérben, akkor a Parkinson-kór vagy akár a Lewy-testes demencia is felelős lehet. A leggyakoribb okok között a szívproblémák szerepelnek, mint például az alacsony szívverés, a szívbillentyű-betegségek vagy a szívelégtelenség.

Azért is veszélyes az ortosztatikus hipotónia, mivel ilyenkor fennáll az ájulás veszélye, ami komolyabb sérülést is eredményezhet, különösen, ha 65 év feletti vagy csontritkulásban szenvedő az illető.

Az ortosztatikus hipotónia akkor is nagyobb eséllyel fordul elő, ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt vagy hosszabb ideig ágyhoz kötött.

  • A rovat további cikkei

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.

Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük

Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.

Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?

Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.