Mitől szédülünk el, ha felállunk

Amikor hirtelen felállunk ülő helyzetből és elszédülünk, ortosztatikus hipotóniának nevezik. Ilyenkor elsötétül a kép, egyensúlyvesztés is történhet, esetleg ájulás. Tulajdonképpen ez egy pillanatnyi keringési elégtelenség, ami a hirtelen vérnyomásesés következtében alakul ki.

Amikor fekvésből vagy ülésből hirtelen felállunk, akkor a testünkben a vér az alsó végtagokba áramlik, így pedig kevesebb jut a szívhez, ahol ennek következtében csökken a vérnyomás. Az ott lévő erek sejtfalában található nyomásreceptorok érzékelik ezt és jelet küldenek az agynak, hogy gyorsítsa a szívverést. Ha ez a folyamat valahol akadályozott, ortosztatikus hipertónia lép fel, azaz a jól ismert szédülés, elsötétülés és egyensúlyvesztés.

Általában semmilyen komoly problémára nem utal, ha néha előfordul, ráadásul, ha a 65 év felettiek korosztályába tartozunk, valószínűleg a korral járó alacsony vérnyomás miatt tapasztaljuk. Azonban, ha krónikussá válik, túl gyakran fordul elő, esetleg fiatalabb korosztályból valóként tapasztaljuk rendszeresen, érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis, ha nem indokolt esetekben is előfordul, akár komolyabb betegséget is jelezhet.

Az indokolt esetek alatt értjük azokat a természetes állapotokat, amikor tudjuk, mi okozza. Például, ha egy kiadósabb étkezés és hosszabb ideig tartó ülés után hirtelen felállunk, nem meglepő, ha egy kicsit elszédülünk, hiszen ilyenkor a vérnyomásunk természetes módon alacsony. Az sem meglepő tünet, ha valakinél már megállapították, hogy alacsony a vérnyomása és előfordulhat ortosztatikus hipotónia.

Ha krónikussá válik, mindenképp javasolt egy szakember véleménye, mivel olyan betegségeket is jelezhet a hirtelen szédülés. mint például hormonzavar, szívelégtelenség, gyógyszer-mellékhatás, cukorbetegség vagy idegi problémák.

A hormonális zavarok közül a pajzsmirigybetegségek, a mellékvese-elégtelenség és a hipoglikémia okozhat ilyen tüneteket. Bár ritka, de ha idegrendszeri probléma áll a háttérben, akkor a Parkinson-kór vagy akár a Lewy-testes demencia is felelős lehet. A leggyakoribb okok között a szívproblémák szerepelnek, mint például az alacsony szívverés, a szívbillentyű-betegségek vagy a szívelégtelenség.

Azért is veszélyes az ortosztatikus hipotónia, mivel ilyenkor fennáll az ájulás veszélye, ami komolyabb sérülést is eredményezhet, különösen, ha 65 év feletti vagy csontritkulásban szenvedő az illető.

Az ortosztatikus hipotónia akkor is nagyobb eséllyel fordul elő, ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt vagy hosszabb ideig ágyhoz kötött.