Hatékony tanulási módszerek
- Dátum: 2022.09.17., 15:35
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- emlékezet, figyelem, hosszú távú memória, ismétlés, jegyzet, jegyzetelés, kutatás, memória, munkamemória, odafigyelés, tanulás, tudomány
Tanulás… kinek mi jut róla eszébe? A kérdésre adott válaszok valószínűleg a paletta minden színében csillognának. A tudomány szerint azonban egyszerű a válasz a kérdésre: Hogyan tudunk hatékonyan tanulni?
A tanulás egyszerű: az agynak az információt el kell juttatnia a munkamemóriából a hosszú távú memóriába. Vannak azonban tévhitek, amelyekkel a diákok és hallgatók nagy része győzködi magát, és amelyek közül egy sem igaz, ezáltal a vizsgákon rosszabb pontszámokat érnek el, sőt, hosszú távon jóval kevesebb marad meg valójában a fejükben.

Ilyenek tévhitek például:
„Nem kell jegyzetelnem, úgyis minden benne van a könyvben.”
„Nem kell elolvasnom a sillabuszt, hiszen úgyis az egész anyagot átnézzük az órán.”
„Majd bemagolom egy nappal a vizsga előtt.”
„Nem baj, ha nem vagyok ott az órán, majd valakitől elkérem a hanganyagot.”
Ezek az állítások tehát mind tévesek, és csak rontják a tanulás minőségét. Lentebb bemutatunk néhány stratégiát, amivel valóban tehetünk valamit annak érdekében, hogy a tanulási folyamat hatékonyabb legyen. Ha a katedra másik oldalán állunk, akkor pedig ne haragudjunk a diákokra, inkább ösztönözzük őket a helyes módszerekre!
Az agyunk egy lenyűgöző szerv. 128 milliárd neuron (=idegsejt) alkotja, és a hiedelmekkel ellentétben ezeket mind használjuk is. A tanulási folyamatban pedig nem meglepő módon az agynak különböző területei vesznek részt. Ha tudatosan tanulunk, akkor a kis kapacitású munkamemóriából az anyag átkerül a hatalmas kapacitású hosszú távú memóriába, amely az információt – ha azt jól raktároztuk el – képes nagyon hosszú időre megőrizni.

Következzen tehát három pofonegyszerű stratégia, amelyek viszont bizonyosan elősegítik a tanulási folyamat sikerességét!
Figyeljünk oda! A figyelem a tanulás kulcsfontosságú eleme. A munkamemória kis kapacitása miatt minél kevésbé figyelünk oda az órákon/előadásokon, annál kisebb a valószínűsége, hogy az információ átjut a hosszú távú memóriába. A munkamemória kapacitása is egyénenként változó, ami egyszerűen megmagyarázza, miért vannak emberek, akik tudnak egyszerre tanulni, illetve zenét hallgatni, míg mások nem.
Jegyzeteljünk! A jegyzetelés folyamata aktívan hozzásegíti a jegyzetelőt a tanuláshoz. A jó jegyzet (amihez természetesen egy jó előadó is szükségeltetik) egy szignifikáns tanulási stratégia. Segíti a tananyag rendszerezését, egy élő felvétel arról, hogy mit kell tudni, és ez ösztönzi a munkamemóriát is. A jegyzeteket fontos átnézni azon a napon még egyszer, amikor készítettük őket.

Ismételjünk! Ha bármilyen erre a területre specializálódott szakembert megkérdezünk, mi a tanulás legjobb módja, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy a széleskörű ismétlés. Mindig ellenőrizzük vissza magunkat. A puszta tény, hogy látunk valamit, amire emlékezünk, aktiválja a neuronokat, és erősebb kapcsolatokat hoz létre más neuronokkal. Minél erősebb a kapcsolat, annál erősebb az emlékezet is, és az agy számára annál egyszerűbb rendszerezni az információt. Az ismétlés az egyik legjobb mód arra, hogy az információ a hosszú távú memóriába jusson. Minél többet ismétlünk tehát, időben jól felosztva, annál jobban fogunk emlékezni.
Ez a három stratégia a hatékony tanulás alapköve. A jó jegyzetkészítésre, illetve az ismétlésre számos módszer létezik. Ha elhatároztuk magunkat a változtatásra, tartsunk ki, mert könnyű visszaesni a régi szokások medencéjébe.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.