Menü

Hatékony tanulási módszerek

Tanulás… kinek mi jut róla eszébe? A kérdésre adott válaszok valószínűleg a paletta minden színében csillognának. A tudomány szerint azonban egyszerű a válasz a kérdésre: Hogyan tudunk hatékonyan tanulni?

A tanulás egyszerű: az agynak az információt el kell juttatnia a munkamemóriából a hosszú távú memóriába. Vannak azonban tévhitek, amelyekkel a diákok és hallgatók nagy része győzködi magát, és amelyek közül egy sem igaz, ezáltal a vizsgákon rosszabb pontszámokat érnek el, sőt, hosszú távon jóval kevesebb marad meg valójában a fejükben.

Ilyenek tévhitek például:

„Nem kell jegyzetelnem, úgyis minden benne van a könyvben.”
„Nem kell elolvasnom a sillabuszt, hiszen úgyis az egész anyagot átnézzük az órán.”
„Majd bemagolom egy nappal a vizsga előtt.”
„Nem baj, ha nem vagyok ott az órán, majd valakitől elkérem a hanganyagot.”

Ezek az állítások tehát mind tévesek, és csak rontják a tanulás minőségét. Lentebb bemutatunk néhány stratégiát, amivel valóban tehetünk valamit annak érdekében, hogy a tanulási folyamat hatékonyabb legyen. Ha a katedra másik oldalán állunk, akkor pedig ne haragudjunk a diákokra, inkább ösztönözzük őket a helyes módszerekre!

Az agyunk egy lenyűgöző szerv. 128 milliárd neuron (=idegsejt) alkotja, és a hiedelmekkel ellentétben ezeket mind használjuk is. A tanulási folyamatban pedig nem meglepő módon az agynak különböző területei vesznek részt. Ha tudatosan tanulunk, akkor a kis kapacitású munkamemóriából az anyag átkerül a hatalmas kapacitású hosszú távú memóriába, amely az információt – ha azt jól raktároztuk el – képes nagyon hosszú időre megőrizni.

Következzen tehát három pofonegyszerű stratégia, amelyek viszont bizonyosan elősegítik a tanulási folyamat sikerességét!

Figyeljünk oda! A figyelem a tanulás kulcsfontosságú eleme. A munkamemória kis kapacitása miatt minél kevésbé figyelünk oda az órákon/előadásokon, annál kisebb a valószínűsége, hogy az információ átjut a hosszú távú memóriába. A munkamemória kapacitása is egyénenként változó, ami egyszerűen megmagyarázza, miért vannak emberek, akik tudnak egyszerre tanulni, illetve zenét hallgatni, míg mások nem.

Jegyzeteljünk! A jegyzetelés folyamata aktívan hozzásegíti a jegyzetelőt a tanuláshoz. A jó jegyzet (amihez természetesen egy jó előadó is szükségeltetik) egy szignifikáns tanulási stratégia. Segíti a tananyag rendszerezését, egy élő felvétel arról, hogy mit kell tudni, és ez ösztönzi a munkamemóriát is. A jegyzeteket fontos átnézni azon a napon még egyszer, amikor készítettük őket.

Ismételjünk! Ha bármilyen erre a területre specializálódott szakembert megkérdezünk, mi a tanulás legjobb módja, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy a széleskörű ismétlés. Mindig ellenőrizzük vissza magunkat. A puszta tény, hogy látunk valamit, amire emlékezünk, aktiválja a neuronokat, és erősebb kapcsolatokat hoz létre más neuronokkal. Minél erősebb a kapcsolat, annál erősebb az emlékezet is, és az agy számára annál egyszerűbb rendszerezni az információt. Az ismétlés az egyik legjobb mód arra, hogy az információ a hosszú távú memóriába jusson. Minél többet ismétlünk tehát, időben jól felosztva, annál jobban fogunk emlékezni.

Ez a három stratégia a hatékony tanulás alapköve. A jó jegyzetkészítésre, illetve az ismétlésre számos módszer létezik. Ha elhatároztuk magunkat a változtatásra, tartsunk ki, mert könnyű visszaesni a régi szokások medencéjébe.

A passzív dohányzás veszélyei

A passzív dohányzás, vagyis amikor valaki nem dohányzik, de mások füstjét belélegzi, komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Ez a fajta dohányfüst belégzése ugyanúgy tartalmaz káros anyagokat, mint az aktív dohányzás.

Mindig mindig mindig kössük be a gyereket (is) az autóban!

Még mindig sokan nem kötik be a gyereküket az autóban. Háromgyerekes anyaként pontosan tisztában vagyok vele, mekkora macera több gyereket is ki-be kötözni a kocsiban, de bármilyen fáradságos is a művelet, mindig gondoljunk arra, hogy az életét menthetjük meg.

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.

A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.