Menü

Hatékony tanulási módszerek

Tanulás… kinek mi jut róla eszébe? A kérdésre adott válaszok valószínűleg a paletta minden színében csillognának. A tudomány szerint azonban egyszerű a válasz a kérdésre: Hogyan tudunk hatékonyan tanulni?

A tanulás egyszerű: az agynak az információt el kell juttatnia a munkamemóriából a hosszú távú memóriába. Vannak azonban tévhitek, amelyekkel a diákok és hallgatók nagy része győzködi magát, és amelyek közül egy sem igaz, ezáltal a vizsgákon rosszabb pontszámokat érnek el, sőt, hosszú távon jóval kevesebb marad meg valójában a fejükben.

Ilyenek tévhitek például:

„Nem kell jegyzetelnem, úgyis minden benne van a könyvben.”
„Nem kell elolvasnom a sillabuszt, hiszen úgyis az egész anyagot átnézzük az órán.”
„Majd bemagolom egy nappal a vizsga előtt.”
„Nem baj, ha nem vagyok ott az órán, majd valakitől elkérem a hanganyagot.”

Ezek az állítások tehát mind tévesek, és csak rontják a tanulás minőségét. Lentebb bemutatunk néhány stratégiát, amivel valóban tehetünk valamit annak érdekében, hogy a tanulási folyamat hatékonyabb legyen. Ha a katedra másik oldalán állunk, akkor pedig ne haragudjunk a diákokra, inkább ösztönözzük őket a helyes módszerekre!

Az agyunk egy lenyűgöző szerv. 128 milliárd neuron (=idegsejt) alkotja, és a hiedelmekkel ellentétben ezeket mind használjuk is. A tanulási folyamatban pedig nem meglepő módon az agynak különböző területei vesznek részt. Ha tudatosan tanulunk, akkor a kis kapacitású munkamemóriából az anyag átkerül a hatalmas kapacitású hosszú távú memóriába, amely az információt – ha azt jól raktároztuk el – képes nagyon hosszú időre megőrizni.

Következzen tehát három pofonegyszerű stratégia, amelyek viszont bizonyosan elősegítik a tanulási folyamat sikerességét!

Figyeljünk oda! A figyelem a tanulás kulcsfontosságú eleme. A munkamemória kis kapacitása miatt minél kevésbé figyelünk oda az órákon/előadásokon, annál kisebb a valószínűsége, hogy az információ átjut a hosszú távú memóriába. A munkamemória kapacitása is egyénenként változó, ami egyszerűen megmagyarázza, miért vannak emberek, akik tudnak egyszerre tanulni, illetve zenét hallgatni, míg mások nem.

Jegyzeteljünk! A jegyzetelés folyamata aktívan hozzásegíti a jegyzetelőt a tanuláshoz. A jó jegyzet (amihez természetesen egy jó előadó is szükségeltetik) egy szignifikáns tanulási stratégia. Segíti a tananyag rendszerezését, egy élő felvétel arról, hogy mit kell tudni, és ez ösztönzi a munkamemóriát is. A jegyzeteket fontos átnézni azon a napon még egyszer, amikor készítettük őket.

Ismételjünk! Ha bármilyen erre a területre specializálódott szakembert megkérdezünk, mi a tanulás legjobb módja, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy a széleskörű ismétlés. Mindig ellenőrizzük vissza magunkat. A puszta tény, hogy látunk valamit, amire emlékezünk, aktiválja a neuronokat, és erősebb kapcsolatokat hoz létre más neuronokkal. Minél erősebb a kapcsolat, annál erősebb az emlékezet is, és az agy számára annál egyszerűbb rendszerezni az információt. Az ismétlés az egyik legjobb mód arra, hogy az információ a hosszú távú memóriába jusson. Minél többet ismétlünk tehát, időben jól felosztva, annál jobban fogunk emlékezni.

Ez a három stratégia a hatékony tanulás alapköve. A jó jegyzetkészítésre, illetve az ismétlésre számos módszer létezik. Ha elhatároztuk magunkat a változtatásra, tartsunk ki, mert könnyű visszaesni a régi szokások medencéjébe.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?

Ecetet fújnak a bejárati ajtóra: a hétköznapi házi praktika mögött meglepő hiedelem is állhat

A bejárati ajtó nem csupán arra szolgál, hogy elválassza otthonunkat a külvilágtól. Egyesek szerint különleges jelentősége is van, hiszen ezen keresztül lépünk be a lakásunkba, és itt találkozik a személyes életterünk a külvilág hatásaival. Talán ezért sem meglepő, hogy különféle házi praktikák és hiedelmek kapcsolódnak hozzá. Az egyik interneten terjedő szokás szerint érdemes ecetes vízzel áttörölni vagy bepermetezni a bejárat környékét. De vajon miért teszik ezt, és valóban van értelme a módszernek?