Hatékony tanulási módszerek
- Dátum: 2022.09.17., 15:35
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- emlékezet, figyelem, hosszú távú memória, ismétlés, jegyzet, jegyzetelés, kutatás, memória, munkamemória, odafigyelés, tanulás, tudomány
Tanulás… kinek mi jut róla eszébe? A kérdésre adott válaszok valószínűleg a paletta minden színében csillognának. A tudomány szerint azonban egyszerű a válasz a kérdésre: Hogyan tudunk hatékonyan tanulni?
A tanulás egyszerű: az agynak az információt el kell juttatnia a munkamemóriából a hosszú távú memóriába. Vannak azonban tévhitek, amelyekkel a diákok és hallgatók nagy része győzködi magát, és amelyek közül egy sem igaz, ezáltal a vizsgákon rosszabb pontszámokat érnek el, sőt, hosszú távon jóval kevesebb marad meg valójában a fejükben.

Ilyenek tévhitek például:
„Nem kell jegyzetelnem, úgyis minden benne van a könyvben.”
„Nem kell elolvasnom a sillabuszt, hiszen úgyis az egész anyagot átnézzük az órán.”
„Majd bemagolom egy nappal a vizsga előtt.”
„Nem baj, ha nem vagyok ott az órán, majd valakitől elkérem a hanganyagot.”
Ezek az állítások tehát mind tévesek, és csak rontják a tanulás minőségét. Lentebb bemutatunk néhány stratégiát, amivel valóban tehetünk valamit annak érdekében, hogy a tanulási folyamat hatékonyabb legyen. Ha a katedra másik oldalán állunk, akkor pedig ne haragudjunk a diákokra, inkább ösztönözzük őket a helyes módszerekre!
Az agyunk egy lenyűgöző szerv. 128 milliárd neuron (=idegsejt) alkotja, és a hiedelmekkel ellentétben ezeket mind használjuk is. A tanulási folyamatban pedig nem meglepő módon az agynak különböző területei vesznek részt. Ha tudatosan tanulunk, akkor a kis kapacitású munkamemóriából az anyag átkerül a hatalmas kapacitású hosszú távú memóriába, amely az információt – ha azt jól raktároztuk el – képes nagyon hosszú időre megőrizni.

Következzen tehát három pofonegyszerű stratégia, amelyek viszont bizonyosan elősegítik a tanulási folyamat sikerességét!
Figyeljünk oda! A figyelem a tanulás kulcsfontosságú eleme. A munkamemória kis kapacitása miatt minél kevésbé figyelünk oda az órákon/előadásokon, annál kisebb a valószínűsége, hogy az információ átjut a hosszú távú memóriába. A munkamemória kapacitása is egyénenként változó, ami egyszerűen megmagyarázza, miért vannak emberek, akik tudnak egyszerre tanulni, illetve zenét hallgatni, míg mások nem.
Jegyzeteljünk! A jegyzetelés folyamata aktívan hozzásegíti a jegyzetelőt a tanuláshoz. A jó jegyzet (amihez természetesen egy jó előadó is szükségeltetik) egy szignifikáns tanulási stratégia. Segíti a tananyag rendszerezését, egy élő felvétel arról, hogy mit kell tudni, és ez ösztönzi a munkamemóriát is. A jegyzeteket fontos átnézni azon a napon még egyszer, amikor készítettük őket.

Ismételjünk! Ha bármilyen erre a területre specializálódott szakembert megkérdezünk, mi a tanulás legjobb módja, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy a széleskörű ismétlés. Mindig ellenőrizzük vissza magunkat. A puszta tény, hogy látunk valamit, amire emlékezünk, aktiválja a neuronokat, és erősebb kapcsolatokat hoz létre más neuronokkal. Minél erősebb a kapcsolat, annál erősebb az emlékezet is, és az agy számára annál egyszerűbb rendszerezni az információt. Az ismétlés az egyik legjobb mód arra, hogy az információ a hosszú távú memóriába jusson. Minél többet ismétlünk tehát, időben jól felosztva, annál jobban fogunk emlékezni.
Ez a három stratégia a hatékony tanulás alapköve. A jó jegyzetkészítésre, illetve az ismétlésre számos módszer létezik. Ha elhatároztuk magunkat a változtatásra, tartsunk ki, mert könnyű visszaesni a régi szokások medencéjébe.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?