Menü

Az élet a komfortzónán kívül kezdődik

Mi is az a komfortzóna? Miért kellene kilépni belőle? Mi tart minket a megszokott, biztonságosnak hitt komfort területen belül? Miért olyan nehéz kilépni a biztonságos zónából? A megszokott berögződések sokszor olyan erősen tartanak minket fogva, hogy képtelenek vagyunk egy apró újdonságot is izgalmas lelkesedéssel fogadni, és lépni egyet kifelé.

Váltsak munkahelyet?, Próbáljam ki a búvárkodást?, Vállaljak be egy randit?” – csupa komfortzóna nyitogató kérdés. A mindennapi életünk során rengeteg döntésünk múlik azon, hogy tudatosan vagy tudattalanul elhagyjuk-e a komfortzónánkat vagy inkább maradunk-e a biztonságos terepen. Minden embernek más jelenti ezt a határt, amely kisebb szokásokon keresztül az életmódunkra is kihathat. A komfortzóna kényelmes, biztonságos és kiszámítható, azonban sokszor akadályoz minket a fejlődésben. Mi történik, ha kilépünk a bizonytalanság talajára? Van-e értelme kockáztatni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Életünkben rengeteg stresszkeltő szituációval találkozunk, amelyet okozhatnak a környezetünkben lévő személyek, a velünk történő események vagy döntéshelyzetek. Nagymértékű stresszt váltanak ki azok az események, amelyek nem bejósolhatók, és nem tudjuk őket befolyásolni.

Amikor kimozdulunk a komfortzónánkból, szintén ezekkel az érzésekkel találkozhatunk, a legfőbb problémát azonban a félelem jelenti. A komfortzóna elmélete szerint, ha a személy egy stresszkeltő vagy kihívást jelentő szituációba kerül, és képes felülemelkedni a helyzeten, legyőzi a félelmét és kétségeit, akkor ezáltal kezdetét veszi egy személyiségfejlődési folyamat.

Ha olyan tevékenységekben veszünk részt, amely már a komfortzónánkon kívül esik, kénytelenek vagyunk átlépni a következő zónába.

Mindeközben előfordulhat, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, az elmélet szerint ez az átmeneti zóna a „grone zone”, ezt követi a fejlődési zóna. A folyamat kontextusfüggő, mert mindenkinek más jelenti a komfortzónát. Az egyén személyisége is befolyásolhatja, hogy mi az, ami már nagyobb erőfeszítést igényel, és mi az, ami kevésbé megerőltető a számára. Az extrovertált emberek kedvelik a társasági eseményeket, szívesen ismerkednek meg új emberekkel, hiszen számukra ez komfortzónán belül esik, azonban, ha huzamosabb ideig otthon kell maradniuk, esetleg kénytelenek egyedül lenni, azt már nem érzik túl ideálisnak.

Az introvertált emberek számára viszont egy lármás társasági esemény hamar kényelmetlenné válhat, hiszen ez meghaladja a komfortzónájukat. Számukra az otthon eltöltött idő általában teljesen megnyugtató.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.