Menü

Az élet a komfortzónán kívül kezdődik

Mi is az a komfortzóna? Miért kellene kilépni belőle? Mi tart minket a megszokott, biztonságosnak hitt komfort területen belül? Miért olyan nehéz kilépni a biztonságos zónából? A megszokott berögződések sokszor olyan erősen tartanak minket fogva, hogy képtelenek vagyunk egy apró újdonságot is izgalmas lelkesedéssel fogadni, és lépni egyet kifelé.

Váltsak munkahelyet?, Próbáljam ki a búvárkodást?, Vállaljak be egy randit?” – csupa komfortzóna nyitogató kérdés. A mindennapi életünk során rengeteg döntésünk múlik azon, hogy tudatosan vagy tudattalanul elhagyjuk-e a komfortzónánkat vagy inkább maradunk-e a biztonságos terepen. Minden embernek más jelenti ezt a határt, amely kisebb szokásokon keresztül az életmódunkra is kihathat. A komfortzóna kényelmes, biztonságos és kiszámítható, azonban sokszor akadályoz minket a fejlődésben. Mi történik, ha kilépünk a bizonytalanság talajára? Van-e értelme kockáztatni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Életünkben rengeteg stresszkeltő szituációval találkozunk, amelyet okozhatnak a környezetünkben lévő személyek, a velünk történő események vagy döntéshelyzetek. Nagymértékű stresszt váltanak ki azok az események, amelyek nem bejósolhatók, és nem tudjuk őket befolyásolni.

Amikor kimozdulunk a komfortzónánkból, szintén ezekkel az érzésekkel találkozhatunk, a legfőbb problémát azonban a félelem jelenti. A komfortzóna elmélete szerint, ha a személy egy stresszkeltő vagy kihívást jelentő szituációba kerül, és képes felülemelkedni a helyzeten, legyőzi a félelmét és kétségeit, akkor ezáltal kezdetét veszi egy személyiségfejlődési folyamat.

Ha olyan tevékenységekben veszünk részt, amely már a komfortzónánkon kívül esik, kénytelenek vagyunk átlépni a következő zónába.

Mindeközben előfordulhat, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, az elmélet szerint ez az átmeneti zóna a „grone zone”, ezt követi a fejlődési zóna. A folyamat kontextusfüggő, mert mindenkinek más jelenti a komfortzónát. Az egyén személyisége is befolyásolhatja, hogy mi az, ami már nagyobb erőfeszítést igényel, és mi az, ami kevésbé megerőltető a számára. Az extrovertált emberek kedvelik a társasági eseményeket, szívesen ismerkednek meg új emberekkel, hiszen számukra ez komfortzónán belül esik, azonban, ha huzamosabb ideig otthon kell maradniuk, esetleg kénytelenek egyedül lenni, azt már nem érzik túl ideálisnak.

Az introvertált emberek számára viszont egy lármás társasági esemény hamar kényelmetlenné válhat, hiszen ez meghaladja a komfortzónájukat. Számukra az otthon eltöltött idő általában teljesen megnyugtató.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért

A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.