A Messie-szindróma nyomában

Messie-szindróma avagy kényszeres gyűjtögetés. Külön tévésorozat is készült már a TLC kábelcsatornán “Hoarding – élve eltemetve” címmel. Az alanyokat a hörcsöghöz hasonlítják ami túlzott mennyiségű élelmet halmoz fel magának – ezek a betegek képtelenek bármitől is megszabadulni, mindenhez görcsösen ragaszkodnak, és a saját életterük/ életminőségük rovására zsúfolnak össze mindenféle kacatot.

Fizikális fájdalommal jár számukra ha akár csak szeméttől is, de meg kell válniuk, gyakran kleptomániával párosul furcsa mániájuk és minden apróságot képesek életük végéig őrizgetni.
A kényszeres gyűjtögetés, más néven patologikus halmozás egy pszichológiai betegség, mely megakadályozza az egyént, hogy használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobjon. Ezáltal a lakhely olyan mértékben telítődik, hogy normális értelemben lakhatatlanná válik. Gyakran „Messie-szindrómának” is nevezik, ez a kifejezés a bulvársajtóból a szaknyelvbe is átkerült. Ez a szindróma a kényszer zavar egy fajtája.

Az ebben szenvedő beteget hörcsöghöz is hasonlítják, mely – az állat téli táplálékszükségletének biztosítására – olyan mennyiségű eleségkészletet halmoz fel, hogy alig tud bemenni az odújába. Egyesek szerint ez a szindróma egy komolyabb pszichológiai stádium megnyilvánulása is lehet, okozhatja félelem, társ elvesztése, egyedüllét elviselhetetlensége, egyéb lelki betegségekre engedhet következtetést. Ezek a tárgyak a betegeknek az elveszett társat/társat jelentik a számukra.

A betegségnek 5 stádiuma van, és gyakran társul agorafóbiával.

Miközben nincs egyszerű meghatározása ennek a szindrómának, az alábbi jelenségek utalnak az állapotra:

Gyűjtése, vagy beszerzése mindennemű használati tárgyaknak, ruhaneműknek, csecsebecséknek, dobozoknak, zacskóknak vagy mindenféle használati eszközöknek.

Lakóhely oly mértékű zsúfolása az említett tárgyakkal, normális használatát majdnem lehetetlenné teszik.

Jelentős akadály okozása a napi élet funkcióinak (takarítás, rendtartás, szükséges tárgyak hozzáférhetősége stb.) tekintetében.

Fizikai képtelenség a használhatatlan lomtól való megválásra.

Különleges esetekben a betegség kleptomániával is párosulhat.

Ez az állapot olyan méreteket ölthet, hogy az egyénre és környezetére sérülési veszéllyel, tűzveszéllyel és társadalmi kirekesztéssel is járhat. Különböző embereknél másként jelennek meg a tünetek, de az eredmény mindig hasonló. Az állapot kezelése majdnem mindig hosszadalmas terápiát kíván.

A kényszeres gyűjtögetés nem csak jelentős egészségügyi kockázatokkal társul, de a tudósok szeretnének rámutatni, hogy milyen fontos a beavatkozás a gyűjtögető életét és munkáját tekintve. A kényszeres gyűjtögetők 42%-a találja a viselkedését problematikusnak, a 63%-uknak pedig a családjuk és barátaik látják annak. Az eredmények arra utalnak, hogy az egyének, akik gyűjtögetnek mutathatnak különös érzékenységet a saját és mások érzelmeire, és fordítva, az emberek helyett az őket körülvevő világot alkotó mellékes dolgokra. Az alacsony érzelmi intelligenciával rendelkező betegek, képesek szervezni dolgaikat vagy akár megválni tőlük. A hátrányos tulajdonságaival átfogó kutatást végeztek, hogy megtalálják a gyógymódot.

Bár ez egy folyamatban lévő kutatás, gyűjtögető betegeknek csak a harmada reagál jól a gyógyszerekre és a terápiás kezelésekre. A DSM-mel együtt, a kezelések biztosítási fedezete és a speciális oktatási programok is változni fognak.