Menü
  • Elme és lélek
  • Jelek, hogy felszínesek kapcsolataink

Jelek, hogy felszínesek kapcsolataink

A közösségi média felszínessé teheti kapcsolatainkat. Erről árulkodik, ha túl sok az ismerősünk, ha lájkok száma határozza meg önbizalmunkat, cukorkaként osztogatjuk a névjegyünket, és csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

1. Sok követő, nagy öröm

Az egyik árulkodó jel, ha túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a lájkok, kommentek számának, ha azok önbizalmunk és önbecsülésünkre kihatnak.

2. Mindig, mindenhol jelen lenni

A felszínesség ott kezdődik, ha sehol sem folytatunk elmélyült beszélgetéseket, mindenkivel csak pár szót váltunk. A friss kutatások szerint, a kapcsolatépítésben és céljaink elérésében hosszabb távon sokkal hatékonyabb a koncentrált jelenlét és a koncentrált figyelem.

3. A névjegykártya esztelen osztogatása

A felszínesség tipikus jele, ha cukorkaként osztogatjuk a névjegykártyánkat, de beszélgetés nélkül félő, hogy nem emlékeznek majd ránk.

4.Mindenki hasznosítható

Eluralkodó felszínességünkről és közösségi média függőségünkről tanúskodhat az is, ha megismerkedünk valakivel, és máris azon gondolkozunk, hogy az illető hogyan lehet hasznunkra.

5. Érdekkapcsolatok

Ennél is súlyosabb, ha már csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

6. Ismeretség valós háttér és tartalom nélkül

Az is árulkodó, ha a begyűjtött névjegykártyákhoz nem tudunk arcot párosítani és nem tudjuk, miről beszélgettünk ezekkel az emberekkel.

7. Robotpilóta üzemmód

A pszichológiai szakirodalom robotpilóta üzemmódnak hívja, amikor szociális életünk kizárólag a kollegiális és üzleti kapcsolatokra korlátozódik, és ezeket használjunk univerzális magányunk leküzdésére.

8. Fanatikus profil- és idővonal-frissítés

A szakemberek szerint a közösségi oldalak impulzív viselkedést válthatnak ki, és gyakran egyoldalú kommunikációt eredményeznek. Erre utal, ha túl sok időt töltünk a folyamatos státuszfrissítéssel, és a kommentek ellenőrizésével.

9. Minőség helyett mennyiség

Szakemberek szerint legfeljebb 150 emberrel lehet igazi kapcsolatot fenntartani, ami efölött van, személytelen és gyenge kapcsolattá válik.

10. Emberek vs termékek

Az is lényeges a személyes kapcsolataink felszínessé válásában, hogy a közösségi oldalakon márkákat, hírességeket vagy ismerősöket követünk-e.

Azt gondolom, hogy egyre több a félelemből felszínessé vált ember. Nekik bizony volna igényük értékes beszélgetésekre, de félnek a különböző csalódásoktól, ezért inkább nem engednek magukhoz közel másokat, ergo hosszútávon felszínessé válnak. Védekezés, hogy ne sértsék meg, ne csalják meg, ne űzzenek belőle gúnyt, ne játszanak vele, ne, ne, ne… És ismét visszakanyarodom a kütyükhöz: abban a paranoiás világban, ahol az emberek két gombnyomással bármit – akár egy másik ember legféltettebb titkait is – kiposztolhatnak, hogyan nyílhatnánk meg, és beszélhetnénk a belső démonjainkról?

Hogyan is lehetne őszintén, védőháló nélkül, szabadesve kitárulkoznunk, miközben körülöttünk minden rögzít, feltölt és megoszt? Facebook, Twitter, Instagram, Snapchat, Viber, WhatsApp, Skype, stb… Az óvatosság egészen egyszerűen beszorítja az őszinte gondolatokat.

  • A rovat további cikkei

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?