Menü

Jelek, hogy felszínesek kapcsolataink

A közösségi média felszínessé teheti kapcsolatainkat. Erről árulkodik, ha túl sok az ismerősünk, ha lájkok száma határozza meg önbizalmunkat, cukorkaként osztogatjuk a névjegyünket, és csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

1. Sok követő, nagy öröm

Az egyik árulkodó jel, ha túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a lájkok, kommentek számának, ha azok önbizalmunk és önbecsülésünkre kihatnak.

2. Mindig, mindenhol jelen lenni

A felszínesség ott kezdődik, ha sehol sem folytatunk elmélyült beszélgetéseket, mindenkivel csak pár szót váltunk. A friss kutatások szerint, a kapcsolatépítésben és céljaink elérésében hosszabb távon sokkal hatékonyabb a koncentrált jelenlét és a koncentrált figyelem.

3. A névjegykártya esztelen osztogatása

A felszínesség tipikus jele, ha cukorkaként osztogatjuk a névjegykártyánkat, de beszélgetés nélkül félő, hogy nem emlékeznek majd ránk.

4.Mindenki hasznosítható

Eluralkodó felszínességünkről és közösségi média függőségünkről tanúskodhat az is, ha megismerkedünk valakivel, és máris azon gondolkozunk, hogy az illető hogyan lehet hasznunkra.

5. Érdekkapcsolatok

Ennél is súlyosabb, ha már csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

6. Ismeretség valós háttér és tartalom nélkül

Az is árulkodó, ha a begyűjtött névjegykártyákhoz nem tudunk arcot párosítani és nem tudjuk, miről beszélgettünk ezekkel az emberekkel.

7. Robotpilóta üzemmód

A pszichológiai szakirodalom robotpilóta üzemmódnak hívja, amikor szociális életünk kizárólag a kollegiális és üzleti kapcsolatokra korlátozódik, és ezeket használjunk univerzális magányunk leküzdésére.

8. Fanatikus profil- és idővonal-frissítés

A szakemberek szerint a közösségi oldalak impulzív viselkedést válthatnak ki, és gyakran egyoldalú kommunikációt eredményeznek. Erre utal, ha túl sok időt töltünk a folyamatos státuszfrissítéssel, és a kommentek ellenőrizésével.

9. Minőség helyett mennyiség

Szakemberek szerint legfeljebb 150 emberrel lehet igazi kapcsolatot fenntartani, ami efölött van, személytelen és gyenge kapcsolattá válik.

10. Emberek vs termékek

Az is lényeges a személyes kapcsolataink felszínessé válásában, hogy a közösségi oldalakon márkákat, hírességeket vagy ismerősöket követünk-e.

Azt gondolom, hogy egyre több a félelemből felszínessé vált ember. Nekik bizony volna igényük értékes beszélgetésekre, de félnek a különböző csalódásoktól, ezért inkább nem engednek magukhoz közel másokat, ergo hosszútávon felszínessé válnak. Védekezés, hogy ne sértsék meg, ne csalják meg, ne űzzenek belőle gúnyt, ne játszanak vele, ne, ne, ne… És ismét visszakanyarodom a kütyükhöz: abban a paranoiás világban, ahol az emberek két gombnyomással bármit – akár egy másik ember legféltettebb titkait is – kiposztolhatnak, hogyan nyílhatnánk meg, és beszélhetnénk a belső démonjainkról?

Hogyan is lehetne őszintén, védőháló nélkül, szabadesve kitárulkoznunk, miközben körülöttünk minden rögzít, feltölt és megoszt? Facebook, Twitter, Instagram, Snapchat, Viber, WhatsApp, Skype, stb… Az óvatosság egészen egyszerűen beszorítja az őszinte gondolatokat.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.