Menü

Jelek, hogy felszínesek kapcsolataink

A közösségi média felszínessé teheti kapcsolatainkat. Erről árulkodik, ha túl sok az ismerősünk, ha lájkok száma határozza meg önbizalmunkat, cukorkaként osztogatjuk a névjegyünket, és csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

1. Sok követő, nagy öröm

Az egyik árulkodó jel, ha túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a lájkok, kommentek számának, ha azok önbizalmunk és önbecsülésünkre kihatnak.

2. Mindig, mindenhol jelen lenni

A felszínesség ott kezdődik, ha sehol sem folytatunk elmélyült beszélgetéseket, mindenkivel csak pár szót váltunk. A friss kutatások szerint, a kapcsolatépítésben és céljaink elérésében hosszabb távon sokkal hatékonyabb a koncentrált jelenlét és a koncentrált figyelem.

3. A névjegykártya esztelen osztogatása

A felszínesség tipikus jele, ha cukorkaként osztogatjuk a névjegykártyánkat, de beszélgetés nélkül félő, hogy nem emlékeznek majd ránk.

4.Mindenki hasznosítható

Eluralkodó felszínességünkről és közösségi média függőségünkről tanúskodhat az is, ha megismerkedünk valakivel, és máris azon gondolkozunk, hogy az illető hogyan lehet hasznunkra.

5. Érdekkapcsolatok

Ennél is súlyosabb, ha már csak azokkal állunk szóba, akiktől egyből előnyöket remélünk.

6. Ismeretség valós háttér és tartalom nélkül

Az is árulkodó, ha a begyűjtött névjegykártyákhoz nem tudunk arcot párosítani és nem tudjuk, miről beszélgettünk ezekkel az emberekkel.

7. Robotpilóta üzemmód

A pszichológiai szakirodalom robotpilóta üzemmódnak hívja, amikor szociális életünk kizárólag a kollegiális és üzleti kapcsolatokra korlátozódik, és ezeket használjunk univerzális magányunk leküzdésére.

8. Fanatikus profil- és idővonal-frissítés

A szakemberek szerint a közösségi oldalak impulzív viselkedést válthatnak ki, és gyakran egyoldalú kommunikációt eredményeznek. Erre utal, ha túl sok időt töltünk a folyamatos státuszfrissítéssel, és a kommentek ellenőrizésével.

9. Minőség helyett mennyiség

Szakemberek szerint legfeljebb 150 emberrel lehet igazi kapcsolatot fenntartani, ami efölött van, személytelen és gyenge kapcsolattá válik.

10. Emberek vs termékek

Az is lényeges a személyes kapcsolataink felszínessé válásában, hogy a közösségi oldalakon márkákat, hírességeket vagy ismerősöket követünk-e.

Azt gondolom, hogy egyre több a félelemből felszínessé vált ember. Nekik bizony volna igényük értékes beszélgetésekre, de félnek a különböző csalódásoktól, ezért inkább nem engednek magukhoz közel másokat, ergo hosszútávon felszínessé válnak. Védekezés, hogy ne sértsék meg, ne csalják meg, ne űzzenek belőle gúnyt, ne játszanak vele, ne, ne, ne… És ismét visszakanyarodom a kütyükhöz: abban a paranoiás világban, ahol az emberek két gombnyomással bármit – akár egy másik ember legféltettebb titkait is – kiposztolhatnak, hogyan nyílhatnánk meg, és beszélhetnénk a belső démonjainkról?

Hogyan is lehetne őszintén, védőháló nélkül, szabadesve kitárulkoznunk, miközben körülöttünk minden rögzít, feltölt és megoszt? Facebook, Twitter, Instagram, Snapchat, Viber, WhatsApp, Skype, stb… Az óvatosság egészen egyszerűen beszorítja az őszinte gondolatokat.

Használt ruhát venni menő!

Sokan szeretik a használt ruha piacot, hiszen fantasztikus és egyedi darabok bújnak meg olykor-olykor a túrkálókban, ami manapság már egyáltalán nem kínos dolog.

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Nepotizmus, nepo babyk

Manapság a világ a hatalmak harcának színtere, legyen az országok között, országokon belüli megmérettetések, vagy akár a showbiznisz. Ennek egyik mozgatórugója a nem mindig etikus nepotizmus.