Menü

Amit tudni kell az antidepresszánsokról

A depresszió első hatékony gyógyszereit a szerencsés vakvéletlennek köszönhetjük, az újabbak azonban már célzott tudományos kutatás eredményei. Mit kell tudnunk a depresszió gyógyszeres kezeléséről?

Az "antidepresszívum-korszak" fél évszázada emberek millióinak adta vissza az élhető, teljes életet. A gyógyszeres kezelés depresszióban sem "a megoldás", de hatékony és megbízható eszköz a megoldáshoz vezető úton.

Mit jelent a bizonyítékon alapuló orvoslás?
Azt, hogy az európai orvostudomány természettudományos alapokra épül. Igazságnak ezért azt fogadja el, ami a fizikai valóságban - tényekkel, megfigyelésekkel, adatokkal - igazolható. Az ellenőrzött, mások által megismételhető eredmények fontosabbak, mint a dolgok rendjéről szőtt álmok, az elméletek és a filozófia. A "bizonyítékok" nincsenek kőbe vésve: újabb tények, újabb adatok módosíthatják, pontosíthatják azokat.

Mi a depresszió gyógyszeres kezelésének mai alapelve?
Sokan hiszik, hogy a depresszió elleni gyógyszerek "csak a tünetekre" hatnak, mint ahogy az aszpirin "csak" a lázat csillapítja. Ez alapvető tévedés: a gyógyszerek nem a (lelki!) tünetekre, hanem a tüneteket előidéző agyi, biokémiai folyamatra hatnak - és ha azt sikerül helyrehozni, akkor a tünetek megszűnnek.

Vagyis nem a tüneteket, hanem a kórfolyamatot kezeljük. Fontos kiemelni, hogy itt a tényleges depresszióra gondolunk, amikor nincs kiváltó ok, nem az igen sokak által ismert szorongásról valami probléma miatt. A depresszió esetén tehát nincs szükség minden tünet ellen más-más gyógyszerekre, hanem egyetlen jól választott szer megszüntetheti valamennyit. Ahogy a Nobel-díjas Eric Kandel írta: "Egyetlen gyógyszer sem gyógyítja a depressziót - hanem az agyban teremt olyan körülményeket, amitől a gyógyulás lehetővé válik".

Olyan neurokémiai változásokat idéznek elő, amelyek végül képesek a depressziót okozó agyi működészavart korrigálni. Legtöbbjük az agyi hírmolekulák: a szerotonin, a noradrenalin, vagy a dopamin agyi aktivitását fokozza, de ez a hatásuknak csak az első lépése. Más szerek más úton vezethetnek hasonló eredményre. Ma azt gondoljuk, hogy a tünetek megszűnése az agyi gének működésének helyreállásával függ össze, ami a gyógyszer hatásának áttételes következménye. Hasonló ahhoz, mint amikor a vércukor vagy a vérzsírok szintjének rendbetétele egy idő után megszünteti a szívtáji szorításokat, a szomjúságot, a szédülést, az ájulásokat.

Mivel a depresszió tüneteit nem a gyógyszerek azonnali hatása, hanem az általuk elindított agyi folyamatok végeredménye enyhíti, ezért ahhoz időre van szükség. A várakozási idő betegenként és szerenként is különböző lehet, általában úgy 2-4 hét között jár. Onnan fogva viszont a javulás folyamatos. A "végeredményt" 2-4 hónap elteltével lehet megítélni, mert egészen addig további javulás várható.

A másik rossz hír: az elért eredmény fenntartásához a gyógyszeres kezelést hónapokig, néha akár évekig is folytatni kell. Ezzel a tünetmentes ("gyógyult") állapot tartósan, akár "véglegesen" is megmarad.

A gyógyszer korai elhagyása - vagy ami ugyanaz: rendszertelen, pontatlan szedése - ezzel szemben védtelenné teszi a beteget a visszaesésekkel, az újabb depressziókkal szemben.

A nemet mondás művészete: készség, amely tanulható és fejleszthető

A nemet mondás sokak számára az egyik legnehezebb kommunikációs feladat, pedig alapvető készségről van szó, amely közvetlen hatással van a mentális jóllétre, a kapcsolatok minőségére és a mindennapi teljesítményre. Sokan azért nem tudnak nemet mondani, mert félnek a másik fél csalódottságától, elutasításától vagy konfliktustól.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.