Menü

Amit tudni kell az antidepresszánsokról

A depresszió első hatékony gyógyszereit a szerencsés vakvéletlennek köszönhetjük, az újabbak azonban már célzott tudományos kutatás eredményei. Mit kell tudnunk a depresszió gyógyszeres kezeléséről?

Az "antidepresszívum-korszak" fél évszázada emberek millióinak adta vissza az élhető, teljes életet. A gyógyszeres kezelés depresszióban sem "a megoldás", de hatékony és megbízható eszköz a megoldáshoz vezető úton.

Mit jelent a bizonyítékon alapuló orvoslás?
Azt, hogy az európai orvostudomány természettudományos alapokra épül. Igazságnak ezért azt fogadja el, ami a fizikai valóságban - tényekkel, megfigyelésekkel, adatokkal - igazolható. Az ellenőrzött, mások által megismételhető eredmények fontosabbak, mint a dolgok rendjéről szőtt álmok, az elméletek és a filozófia. A "bizonyítékok" nincsenek kőbe vésve: újabb tények, újabb adatok módosíthatják, pontosíthatják azokat.

Mi a depresszió gyógyszeres kezelésének mai alapelve?
Sokan hiszik, hogy a depresszió elleni gyógyszerek "csak a tünetekre" hatnak, mint ahogy az aszpirin "csak" a lázat csillapítja. Ez alapvető tévedés: a gyógyszerek nem a (lelki!) tünetekre, hanem a tüneteket előidéző agyi, biokémiai folyamatra hatnak - és ha azt sikerül helyrehozni, akkor a tünetek megszűnnek.

Vagyis nem a tüneteket, hanem a kórfolyamatot kezeljük. Fontos kiemelni, hogy itt a tényleges depresszióra gondolunk, amikor nincs kiváltó ok, nem az igen sokak által ismert szorongásról valami probléma miatt. A depresszió esetén tehát nincs szükség minden tünet ellen más-más gyógyszerekre, hanem egyetlen jól választott szer megszüntetheti valamennyit. Ahogy a Nobel-díjas Eric Kandel írta: "Egyetlen gyógyszer sem gyógyítja a depressziót - hanem az agyban teremt olyan körülményeket, amitől a gyógyulás lehetővé válik".

Olyan neurokémiai változásokat idéznek elő, amelyek végül képesek a depressziót okozó agyi működészavart korrigálni. Legtöbbjük az agyi hírmolekulák: a szerotonin, a noradrenalin, vagy a dopamin agyi aktivitását fokozza, de ez a hatásuknak csak az első lépése. Más szerek más úton vezethetnek hasonló eredményre. Ma azt gondoljuk, hogy a tünetek megszűnése az agyi gének működésének helyreállásával függ össze, ami a gyógyszer hatásának áttételes következménye. Hasonló ahhoz, mint amikor a vércukor vagy a vérzsírok szintjének rendbetétele egy idő után megszünteti a szívtáji szorításokat, a szomjúságot, a szédülést, az ájulásokat.

Mivel a depresszió tüneteit nem a gyógyszerek azonnali hatása, hanem az általuk elindított agyi folyamatok végeredménye enyhíti, ezért ahhoz időre van szükség. A várakozási idő betegenként és szerenként is különböző lehet, általában úgy 2-4 hét között jár. Onnan fogva viszont a javulás folyamatos. A "végeredményt" 2-4 hónap elteltével lehet megítélni, mert egészen addig további javulás várható.

A másik rossz hír: az elért eredmény fenntartásához a gyógyszeres kezelést hónapokig, néha akár évekig is folytatni kell. Ezzel a tünetmentes ("gyógyult") állapot tartósan, akár "véglegesen" is megmarad.

A gyógyszer korai elhagyása - vagy ami ugyanaz: rendszertelen, pontatlan szedése - ezzel szemben védtelenné teszi a beteget a visszaesésekkel, az újabb depressziókkal szemben.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.