Menü
  • Életmód
  • Mi az a kajakóma?

Mi az a kajakóma?

Egy kiadós, esetleg többfogásos ebéd után érezzük olykor, hogy a kajakómaként emlegetett állapotba kerülünk. Vajon mi okozza ezt az érzést, mi az evés utáni álmosság oka, jelenthet-e bajt? Erre keressük a választ.

A kajakóma állapotára több magyarázat is van. Az egyik ilyen szerint a fáradtságot az okozza, hogy a szervezet az emésztésre fordítja az energiáit, a másik szerint azonban a fő ok a szénhidrátokban gazdag, magas glikémiás indexű ételek fogyasztása, a helytelen étkezés következménye, melynek könnyen lehet az eredménye inzulinrezisztencia is. Ez azért probléma, mert a későbbiekben 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, sőt előfutára lehet a pajzsmirigy alulműködésnek is.

A vércukorszint megemelkedésével az ébrenlétért felelős neuron, ez okozza az étkezést követő fáradtságot, kimerültséget.

A kajakóma és az azzal járó álmosság elkerülhető, ha mellőzzük a szénhidrátokban gazdag ételek fogyasztását, helyette pedig tápanyagdús élelmiszereket választunk. Ez az egyik elsődleges módja a megelőzésnek.

A másik mód az egészséges napindító reggeli. Egy egészséges reggelit követő 3 órán belül tízóraira kevés olajos magvak vagy kis gyümölcs fogyasztása segít abban, hogy ne együk túl magunkat ebédnél.

Az evés utáni fáradt, kómás állapot leküzdésére jó egy könnyű séta bevezetése, ugyanis, ha sétálunk egyet a friss levegőn, vagy szellőztetünk egy nagyot, végzünk kis tornát, felfrissíthetjük magunkat. A kávé és az energiaitalok nem oldják meg a problémát, ezzel csak a mellékvesének, a pajzsmirigynek ártunk és még kimerültebbek leszünk.

Hogyan hat a kajakóma a munkavégzésünkre?

Mindenki tudja milyen az érzés, amikor egy kiadós ebéd után folytatni kell a munkát.

Az evés utáni fáradtság után az energiaszint igen alacsony, emiatt pedig nagyon nehéz visszarázódni a munkába. A megoldás egyszerű, s visszakanyarodnék a fent elmondottakhoz: egy kiadós reggelivel elkerülhető az ebédkor jelentkező farkaséhség és a túlevés.

Akik kihagyják a reggelit, azok jóval többet ebédelnek, a szervezetet ezzel jobban megterhelik, ez pedig álmosságot, fáradságot eredményez.

Ezentúl tehát reggelire a kávé helyett lassan felszívódó energiatartalmú ételeket, például zabot vagy mandulát együnk, tízóraira kevés gyümölcsöt, magvakat, ebédre pedig kevés sovány húst, nagyobb zöldségkörettel, salátával, kevés szénhidráttal. Jobb lesz a közérzetünk, mely minden további más tevékenységünkre is pozitívabban fog hatni.

  • A rovat további cikkei

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.