Menü

Mi az a kajakóma?

Egy kiadós, esetleg többfogásos ebéd után érezzük olykor, hogy a kajakómaként emlegetett állapotba kerülünk. Vajon mi okozza ezt az érzést, mi az evés utáni álmosság oka, jelenthet-e bajt? Erre keressük a választ.

A kajakóma állapotára több magyarázat is van. Az egyik ilyen szerint a fáradtságot az okozza, hogy a szervezet az emésztésre fordítja az energiáit, a másik szerint azonban a fő ok a szénhidrátokban gazdag, magas glikémiás indexű ételek fogyasztása, a helytelen étkezés következménye, melynek könnyen lehet az eredménye inzulinrezisztencia is. Ez azért probléma, mert a későbbiekben 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, sőt előfutára lehet a pajzsmirigy alulműködésnek is.

A vércukorszint megemelkedésével az ébrenlétért felelős neuron, ez okozza az étkezést követő fáradtságot, kimerültséget.

A kajakóma és az azzal járó álmosság elkerülhető, ha mellőzzük a szénhidrátokban gazdag ételek fogyasztását, helyette pedig tápanyagdús élelmiszereket választunk. Ez az egyik elsődleges módja a megelőzésnek.

A másik mód az egészséges napindító reggeli. Egy egészséges reggelit követő 3 órán belül tízóraira kevés olajos magvak vagy kis gyümölcs fogyasztása segít abban, hogy ne együk túl magunkat ebédnél.

Az evés utáni fáradt, kómás állapot leküzdésére jó egy könnyű séta bevezetése, ugyanis, ha sétálunk egyet a friss levegőn, vagy szellőztetünk egy nagyot, végzünk kis tornát, felfrissíthetjük magunkat. A kávé és az energiaitalok nem oldják meg a problémát, ezzel csak a mellékvesének, a pajzsmirigynek ártunk és még kimerültebbek leszünk.

Hogyan hat a kajakóma a munkavégzésünkre?

Mindenki tudja milyen az érzés, amikor egy kiadós ebéd után folytatni kell a munkát.

Az evés utáni fáradtság után az energiaszint igen alacsony, emiatt pedig nagyon nehéz visszarázódni a munkába. A megoldás egyszerű, s visszakanyarodnék a fent elmondottakhoz: egy kiadós reggelivel elkerülhető az ebédkor jelentkező farkaséhség és a túlevés.

Akik kihagyják a reggelit, azok jóval többet ebédelnek, a szervezetet ezzel jobban megterhelik, ez pedig álmosságot, fáradságot eredményez.

Ezentúl tehát reggelire a kávé helyett lassan felszívódó energiatartalmú ételeket, például zabot vagy mandulát együnk, tízóraira kevés gyümölcsöt, magvakat, ebédre pedig kevés sovány húst, nagyobb zöldségkörettel, salátával, kevés szénhidráttal. Jobb lesz a közérzetünk, mely minden további más tevékenységünkre is pozitívabban fog hatni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.