Menü

Mi az a kajakóma?

Egy kiadós, esetleg többfogásos ebéd után érezzük olykor, hogy a kajakómaként emlegetett állapotba kerülünk. Vajon mi okozza ezt az érzést, mi az evés utáni álmosság oka, jelenthet-e bajt? Erre keressük a választ.

A kajakóma állapotára több magyarázat is van. Az egyik ilyen szerint a fáradtságot az okozza, hogy a szervezet az emésztésre fordítja az energiáit, a másik szerint azonban a fő ok a szénhidrátokban gazdag, magas glikémiás indexű ételek fogyasztása, a helytelen étkezés következménye, melynek könnyen lehet az eredménye inzulinrezisztencia is. Ez azért probléma, mert a későbbiekben 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, sőt előfutára lehet a pajzsmirigy alulműködésnek is.

A vércukorszint megemelkedésével az ébrenlétért felelős neuron, ez okozza az étkezést követő fáradtságot, kimerültséget.

A kajakóma és az azzal járó álmosság elkerülhető, ha mellőzzük a szénhidrátokban gazdag ételek fogyasztását, helyette pedig tápanyagdús élelmiszereket választunk. Ez az egyik elsődleges módja a megelőzésnek.

A másik mód az egészséges napindító reggeli. Egy egészséges reggelit követő 3 órán belül tízóraira kevés olajos magvak vagy kis gyümölcs fogyasztása segít abban, hogy ne együk túl magunkat ebédnél.

Az evés utáni fáradt, kómás állapot leküzdésére jó egy könnyű séta bevezetése, ugyanis, ha sétálunk egyet a friss levegőn, vagy szellőztetünk egy nagyot, végzünk kis tornát, felfrissíthetjük magunkat. A kávé és az energiaitalok nem oldják meg a problémát, ezzel csak a mellékvesének, a pajzsmirigynek ártunk és még kimerültebbek leszünk.

Hogyan hat a kajakóma a munkavégzésünkre?

Mindenki tudja milyen az érzés, amikor egy kiadós ebéd után folytatni kell a munkát.

Az evés utáni fáradtság után az energiaszint igen alacsony, emiatt pedig nagyon nehéz visszarázódni a munkába. A megoldás egyszerű, s visszakanyarodnék a fent elmondottakhoz: egy kiadós reggelivel elkerülhető az ebédkor jelentkező farkaséhség és a túlevés.

Akik kihagyják a reggelit, azok jóval többet ebédelnek, a szervezetet ezzel jobban megterhelik, ez pedig álmosságot, fáradságot eredményez.

Ezentúl tehát reggelire a kávé helyett lassan felszívódó energiatartalmú ételeket, például zabot vagy mandulát együnk, tízóraira kevés gyümölcsöt, magvakat, ebédre pedig kevés sovány húst, nagyobb zöldségkörettel, salátával, kevés szénhidráttal. Jobb lesz a közérzetünk, mely minden további más tevékenységünkre is pozitívabban fog hatni.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.