Menü

Mi az a kajakóma?

Egy kiadós, esetleg többfogásos ebéd után érezzük olykor, hogy a kajakómaként emlegetett állapotba kerülünk. Vajon mi okozza ezt az érzést, mi az evés utáni álmosság oka, jelenthet-e bajt? Erre keressük a választ.

A kajakóma állapotára több magyarázat is van. Az egyik ilyen szerint a fáradtságot az okozza, hogy a szervezet az emésztésre fordítja az energiáit, a másik szerint azonban a fő ok a szénhidrátokban gazdag, magas glikémiás indexű ételek fogyasztása, a helytelen étkezés következménye, melynek könnyen lehet az eredménye inzulinrezisztencia is. Ez azért probléma, mert a későbbiekben 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, sőt előfutára lehet a pajzsmirigy alulműködésnek is.

A vércukorszint megemelkedésével az ébrenlétért felelős neuron, ez okozza az étkezést követő fáradtságot, kimerültséget.

A kajakóma és az azzal járó álmosság elkerülhető, ha mellőzzük a szénhidrátokban gazdag ételek fogyasztását, helyette pedig tápanyagdús élelmiszereket választunk. Ez az egyik elsődleges módja a megelőzésnek.

A másik mód az egészséges napindító reggeli. Egy egészséges reggelit követő 3 órán belül tízóraira kevés olajos magvak vagy kis gyümölcs fogyasztása segít abban, hogy ne együk túl magunkat ebédnél.

Az evés utáni fáradt, kómás állapot leküzdésére jó egy könnyű séta bevezetése, ugyanis, ha sétálunk egyet a friss levegőn, vagy szellőztetünk egy nagyot, végzünk kis tornát, felfrissíthetjük magunkat. A kávé és az energiaitalok nem oldják meg a problémát, ezzel csak a mellékvesének, a pajzsmirigynek ártunk és még kimerültebbek leszünk.

Hogyan hat a kajakóma a munkavégzésünkre?

Mindenki tudja milyen az érzés, amikor egy kiadós ebéd után folytatni kell a munkát.

Az evés utáni fáradtság után az energiaszint igen alacsony, emiatt pedig nagyon nehéz visszarázódni a munkába. A megoldás egyszerű, s visszakanyarodnék a fent elmondottakhoz: egy kiadós reggelivel elkerülhető az ebédkor jelentkező farkaséhség és a túlevés.

Akik kihagyják a reggelit, azok jóval többet ebédelnek, a szervezetet ezzel jobban megterhelik, ez pedig álmosságot, fáradságot eredményez.

Ezentúl tehát reggelire a kávé helyett lassan felszívódó energiatartalmú ételeket, például zabot vagy mandulát együnk, tízóraira kevés gyümölcsöt, magvakat, ebédre pedig kevés sovány húst, nagyobb zöldségkörettel, salátával, kevés szénhidráttal. Jobb lesz a közérzetünk, mely minden további más tevékenységünkre is pozitívabban fog hatni.

Nem csak kikapcsol: ezért érdemes minden nap olvasni

A héten ünnepeljük az olvasás világnapját, amely jó alkalom arra, hogy egy pillanatra félretegyük a telefont, kikapcsoljuk a televíziót, és kezünkbe vegyünk egy könyvet. Az olvasás sokak számára egyszerű kikapcsolódás, másoknak esti szertartás vagy éppen menekülés a hétköznapok rohanásából.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.