Figyelj a szívritmuszavar tüneteire

Szívünk dobbanásai a mindennapi életünk mozgatórugója, de nem mindegy, hogy milyen ritmusban, vagyis szabályosan teszi. Tüneteire figyelve megelőzhetünk későbbi nagyobb egészségügyi problémákat is.

A szívritmuszavar, orvosi nevén aritmia (arrhytmia) a szív normális működésének megváltozását jelenti, amit a pulzusunkat kitapintva ellenőrizhetünk. A legelterjedtebb a bradicardia, ami az átlagnál lassabb és tachicardia, ami pedig az átlagnál gyorsabb percenkénti szívverést jelent. Ezeken kívül az orvostudomány ismer még igen sokféle szabálytalan ritmust.

Aggodalomra csak akkor lehet okunk, ha bármelyik problémát rendszeresen érezzük, de akkor sem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, a problémák jó része csak megfigyelést igényel, vagy gyógyszeres kezeléssel kordában tartható. Szívünkre érdemes nagy figyelmet fordítani, mivel ez a szervezet motorja. Egy egészséges szív naponta nagyjából 110.000-szer dobban, évente több, mint 40 milliószor.

Hatalmas számok ezek, főleg, ha azt nézzük, hogy egy felnőtt ember ereiben 5-6 liter vér folydogál, amit a szívünk egyetlen perc alatt átmozgat az egész testünkön, beleértve a kis- és nagy vérkört is. A betegség kialakulásának számtalan oka lehet, teljesen független a nemtől és kortól. Kialakulhat ártalmatlanul is, mint például hirtelen fellépő fizikai aktivitás révén is, kiválthatja akár stressz, izgalom, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, túlsúly, vitaminhiány, de egy gyógyszer szedés során is felmerülhet mellékhatásként.

Mire figyeljünk?

Bradicardia esetén a szív 60 ütés/perc alatti szívverést figyelhetünk meg, aminek tünete lehet a szédülés, ájulás, fáradtságérzet, a legrosszabb esetben szívmegállás. A tachicard szívműködés esetén 100 ütés/perc, vagy a feletti számmal kell szembenéznünk, jele lehet a légszomj, az az érzés, hogy szívünk kiugrik a helyéről, kellemetlen, vagy feszítő érzés a mellkasban. A régóta fennálló tachicard szívverés egyéb súlyos problémákat is okozhat, hiszen megakadályozza a szív helyes működését, nem tudja az összes vért kipumpálni, ami vérrögök kialakulásához is vezethet.

A tünetek jelentkezésekor ujjunkat tegyük a csuklónk belső felére és egy percen át számoljuk szívverésünket. Egy felnőtt ember normál szívverése 68-75 ütés/perc körül mozog, érdemes jegyzetelni napközben, és azt is leírni, hogy milyen volt a fizikai aktivitásunk, vagy mennyire voltunk stresszes helyzetben. Manapság már az okosórák alap funkciója a pulzusmérés, többségükhöz már aktivitás mérő is kapcsolódik, így ez egészen le tudja egyszerűsíteni dolgunkat. Probléma esetén első körben háziorvosunkat kell keresnünk, ő fog továbbküldeni indokolt esetben szakorvosi vizsgálatra.

Magunk is tehetünk azért, hogy szívdobogásunk rendben legyen, életmód változtatással nagyon jó eredményeket érhetünk el. Mivel a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, illetve a helytelen táplálkozás, mind-mind rizikótényező, így a káros szenvedélyek elhagyásával, mozgással és egészséges táplálkozással javíthatjuk vérkeringésünket.

Vigyáznunk kell szívünkre, hiszen rossz motorral rosszul, vagy egyáltalán nem működik a testünk, ezért figyeljünk a jelekre, rezgésekre, probléma esetén pedig forduljunk orvoshoz.