Menü

A túlevés okai – az önszabotálás okai

Gondolom ismerős a szituáció, amikor belekezd valamibe – legyen az egy diéta, fitness program, nyelvtanulás, egy új projekt – elérsz benne egy bizonyos szintet és vagy leragadsz ott, vagy visszaesel egy korábbi szintre (pl. visszahízod az összes leadott kilót vagy félbehagyod a nyelvtanulást, projektet). Ezt persze csalódás követi vagy akár önszidalmazás, önutálat is.

A legkézenfekvőbb oka egy diéta félresiklásának, amikor agyonfeldolgozott, függőséget okozó anyagokat tartalmazó ételekkel túlesszük magunkat.

Sokan ha ilyen ételeket esznek, egyrészt nem tudják abbahagyni, túleszik magukat, illetve nem tudnak lemondani róluk, mert függnek tőlük mint egy kábítószertől. Tulajdonképpen ez is a céljuk az élelmiszergyártóknak: adalékanyagok hozzáadásával, zsír, liszt, só vagy cukor kombinálásával, olyan élelmiszereket előállítani, amikről nem tudunk lemondani.

Ha valaki sokáig szigorúan diétázott és semmi élvezeti ételt nem engedett meg magának, egy idő után elfogy az akaratereje és jól teleeszi magát valamivel, amire már olyan régóta vágyott. Nem csak a pillanatnyi élvezet miatt eszik, hanem be akarja próbálni az összes múltbeli és jövőbeli alkalmakat mivel holnaptól már megint nem ehet majd ilyet.

Érzelmi túlevés okai

Ha azonban ez az eset nem áll fenn, tehát valaki meg tud enni csak egy-két kekszet vagy kocka csokit vagy csipszet, de időnként elkapja a gépszíj és megeszik minden keze ügyébe esú ételt, akkor inkább valami lelki okot kell keresni. Sokszor nem az a probléma, hogy mit eszel, hanem hogy mi esz téged belülről. Ezek a lelki okok a következők lehetnek:

Félelem a változástól

Nem ehetem a kedvenc ételeimet.

Nem mehetek a barátaimmal társaságba ahol enni kell.

Nem fogom tudni megtartani a leadott súlyt, kinevetnek, leszólnak emiatt. Másképp fognak velem viselkedni amikor vékonyabb leszek (pl. a túlsúlyos barátaim kiközösítenek).

El kell kezdenem párt keresni, nincs kifogás, hogy a súlyom miatt úgysem tetszem senkinek.

Nem ölhetem a bánatomat többé zabálásba, nem lehet az érzéseket evéssel elnyomni, letompítani, muszáj lesz szembenézni velük és átélni őket, megoldást találni rájuk.

Nem lesz többé lehetőség a „Ha majd egyszer lefogyok, akkor…” kifogásra.

Régi (szexuális) trauma miatt vastag zsírréteggel próbálja valaki megvédeni magát, nehogy újra megtörténjen az eset és fél ettől megszabadulni.

Valamilyen hiányt pótol az evés

Szeretethiány/Figyelemhiány/Magány.

Önbecsülés, önbizalom hiány.

Élmények hiánya (unalom, monotónia).

Alváshiány – az ételből próbáljuk a hiányzú energiát pótolni.

Stresszkezelőképesség hiánya – idegesség, szorongás, aggodalom.

Méregből/indulatból evés: Valamit mindig rágni kell – ki nem mondott dolgok miatt van.

Egy vita után mindig enni kell valamit levezetni a feszültséget. Feszült vagyok, rágcsálnom kell valamit.

Megszokásból evés

Gyerekkorunkban belénk idegződött, hogy mindig meg kell enni mindent a tányérunkról. Szüleink vagy nagyszüleink étellel – különösen édességgel – vigasztaltak vagy jutalmaztak.

Mikor hazamentem iskolából/munkából mindig valami finomsággal várt édesanyám, így amikor meglátogatom szüleimet, mindig a konyhába indulok.

A tv előtt mindig rágcsálni szoktam valamit.

Míg az hiánypótlásból evők általában a puha, krémes, kényeztető jellegű ételekre vágynak, addig az indulatból evők inkább a ropogós dolgokat kívánják, mint csipsz, mogyoró, keksz, stb.

Ha szeretnéd, de nem tudod egyedül leküzdeni a túlevési szokásokat, kérj segítséget!

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.