Edzés betegen? Ha igen, miért nem?
- Dátum: 2022.10.29., 15:44
- Martinka Dia
- képek: pixabay.com
- beteg, betegség, duzzadt nyirokmirigyek, edzés, edzőterem, enyhe, felépülés, glutamin, használ, hőemelkedés, influenza, izomfájdalom, izzad, káros, kiizzad, köhögés, közösség, láz, légzőrendszeri fertőzés, megfertőz, nátha, pihenés, sport, szabad, szívizomgyulladás, szövődmény, testmozgás, torokfájás, vírus, vitamin
A kérdés az, hogy szabad-e edzeni betegen, többet árt, mint használ, vagy nem tilos, kerüljük messzire az edzőtermet, vagy egy kis náthával egész nyugodtan sportolhatunk? Mi az igazság? Kiderítjük!
A hidegebb időjárás beköszöntével egyre könnyebben fázunk meg, szedünk össze valami nyavalyát, kapunk el vírust a közösségben. Bár a rendszeres testmozgás és az egészséges életmód támogatja, erősíti az immunrendszert, mégis örök dilemma, hogy egy-egy megfázással, köhögéssel elmenjünk-e futni, vagy kihagyjuk az edzést.

Semmilyen betegséget sem szabad félvállról venni, de az is érthető, ha valaki nem szeretné egy-két orrfújás miatt felfüggeszteni a testedzést, gondolván „úgyis kiizzadjuk”. Vajon mi az igazság és mi a helyes döntés, mikor nem szabad edzeni?
Én azt szoktam mondani, ha valamiben kételkedünk, akkor az inkább nem, mint igen, tehát ha bizonytalanok vagyunk, inkább pihenjünk, azzal egészen biztosan nem hozunk rossz döntést.
Aki szeretné folytatni az edzéseit, akkor enyhébb esetekben (enyhe nátha) megengedett a könnyített testmozgás, torna, de mindig jobb az óvatosság. A pihenő még mindig jobb, hiszen pozitívan hat, a túlhajszoltság és a kényszeres edzés viszont negatívan.
Étrendkiegészítők közül ekkor a glutamin nevű aminosav ajánlott, mert segíti a gyógyulást és az immunrendszer regenerálódását.
A könnyed mozgás bizonyos vélemények szerint - enyhe betegség esetén – jót is tehet, de ha az intenzitása olyan, hogy erősebb izzadással jár, akkor viszont a megfázás, sőt a tüdőgyulladás veszélye is fennállhat. Ebben az esetben nem a betegség miatti jótékonyabb hatású takaró alatti izzadást kell érteni, ugyanis a sport közbeni izzadás ezzel nem téveszthető össze. Utóbbi esetén a lehetséges szövődmények miatti kockázatot figyelembe kell venni.

A futásban van egy szemlélet, melyet „nyakszabálynak” hívunk, s az értendő alatta, hogy azokkal az enyhe betegségekkel, ami nyak feletti testrészt érint (például enyhe nátha, orrdugulás, enyhe torokfájás, viszonylag jó közérzet mellett) még végezhetünk könnyített mozgást, könnyed kocogást, azonban a nyaktól lefelé haladó tünetekkel (tüdőgyulladás, láz…stb.) már semmiképp sem szabad edzenünk, mert komoly következmények (pl. szívizomgyulladás) kialakulásához vezethet. Ebben az esetben inkább 1-2 napot hagyjunk ki és fokozatosan térjünk vissza a sportoláshoz.
Köhögés, mellkasi fájdalom, izomfájdalom esetén a pihenés, gyógyulás, vitaminok szedése javasolt. Légzőrendszeri fertőzés, influenza, hőemelkedés, duzzadt nyirokmirigyek és láz esetén TILOS a sportolás!
Ha vírusos megbetegedéssel küzdünk, akkor nemcsak a saját egészségünk miatt érdemes elnapolni az edzést, hanem mások miatt is, akik könnyen megfertőződhetnek.
Néhány kihagyott nap nem fogja drasztikusan rontani a teljesítményt, azonban az esetleges szövődmények miatt már hetekig is betegeskedhetünk elhúzódó felépülés mellett.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.