Menü

Addiktív ételek nyomában

Az ételfüggőség egyre gyakoribb szenvedélybetegség napjainkban, mely a népesség legalább 20 százalékát érinti különböző mértékben. Jó, ha tudjuk azonban, hogy nem minden étel okoz ugyanolyan erős addikciót.

Az ételfüggők szó szerint rabjai bizonyos ízeknek: legyőzhetetlen erős késztetést éreznek, hogy kedvenc kajájukat magukévá tegyék, lehetőleg minél gyorsabban és minél nagyobb mennyiségben. A Michigani Egyetem kutatói néhány évvel ezelőtt megvizsgálták, mely ételek okoznak a legkönnyebben és a legerősebben függőséget.

Akárcsak a drogfüggőség és más addikciók esetében, a háttérben az agy jutalmazásért felelős rendszerének rendellenes működése áll. Ez a rendszer dopamint és más örömhormonokat szabadít fel evéskor, így garantálva, hogy a táplálkozás – ami ugye elengedhetetlen a túléléshez – pozitív dologként éljen benned. A cukorban és zsírban tocsogó gyorskaják azonban a normálisnál jóval erősebben váltják ki ezt a választ. Minél többet eszel belőlük, az agyad annál jobban rászokik a dologra, és egyre nagyobb mennyiség szükséges hozzá, hogy kiváltódjanak az örömingerek.

A tudósok 518 személyt vontak be kutatásukba, akiknek 35, természetes és feldolgozott étellel kapcsolatos viszonyát vizsgálták meg. A résztvevők 7-10 százaléka mutatta a teljes függőség tüneteit, 92 százalékuknál pedig megállapítható volt a normálisnál valamelyest nagyobb vágy egyes ételek iránt. A szakemberek a Yale Ételaddikciós Skálát használták (Yale Food Addiction Scale = YFAS), hogy megállapítsák, mely ételek okozzák a legnagyobb függőséget. A skála értékei 1 és 7 között mozognak: minél magasabb a szám, annál addiktívabb egy étel.

A 35 vizsgált étel közül ezek bizonyultak a legaddiktívabbaknak:

1. Pizza – 4,01

2. Csokoládé – 3,73

3. Csipsz – 3,73

4. Sütemények – 3,71

5. Fagylalt – 3,68

6. Hasábburgonya – 3,60

7. Sajtburger – 3,51

8. Cukros üdítőitalok – 3,29

9. Torta – 3,26

10. Sajt – 3,22

11. Bacon – 3,03

12. Rántott csirke – 2,97

13. Kalács – 2,73

14. Vajas pattogatott kukorica – 2,64

15. Gabonapehely – 2,59

16. Gumicukor – 2,57

17. Steak – 2,54

18. Muffin – 2,50

19. Mogyoró – 2,47

20. Tojás – 2,18

Nem véletlen, hogy a lista szereplői mind cukorban, zsírban vagy mindkettőben igencsak gazdagok.

Az ételfüggőség ellen megfelelő étrenddel védekezhetsz. Próbálj minél több természetes, kevésbé feldolgozott ételt fogyasztani, amelyek normális mértékben aktiválják az örömhormonok termelődését, és nem okoznak addikciót.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?

Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Amikor a csepp már elárul: mit tehet egy férfi a vizeletinkontinencia ellen?

A vizelettartási nehézség – azaz az inkontinencia – sokunk számára csak a nőket érintő problémaként él a köztudatban. Pedig férfiaknál is gyakori, és nemcsak fiziológiai, hanem lelki következményekkel is járhat. A jól ismert egészségportálok szerint a helyzet korántsem olyan ritka: a férfiak negyede ötven év felett akár alkalmanként is tapasztalhatja a vizeletszivárgást. Mi állhat a háttérben?

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.