Szükségünk van a csendre, de miért?

Nyüzsgő, zajos világban élünk, sokszor meg sem állunk egy percre sem, az utolsót is kihajtjuk magunkból, állandóan ingerek vesznek körül minket, ritka pillanat az, ha egy percnyi igazi csendet élünk meg. Pedig nagyon fontos elménk és testünk számára is.

Nagyon sok egészségügyi előnnyel jár a csend szervezetünk számára, hiszen testünknek is néha meg kell állni a rohanásban, erre már nagyon sok kutatás irányult a világban. Egy picit gondoljunk bele, hogy mennyi zaj vesz körül minket, akár egy kütyü, háztartási gép, laptop zúgása, a tv, rádió, az autók, buszok brümmögése és most gondoljunk arra, hogy hány olyan alkalom van, amikor csend van körülöttünk. Itt a válasz általában az lesz, hogy este és reggel, amikor ágyban fekszünk. Akinél ez így van, az most gondoljon bele, hogy miért csak akkor? Ez élettani szükséglet, hiszen a rendes pihenéshez ingerszegény környezetre van szükségünk. A csendben pihentető hatása van, mind az elmére, mind a fizikai valónkra.

A csend csökkenti a vérnyomást és emeli a kortizol szintjét. Kutatók rávilágítottak arra a tényre, hogy a zajos környezet, a hangos zene emeli a pulzusszámot, növeli a vérnyomást, ha pedig csendben vagyunk, akkor szépen lelassul szívritmusunk. A kortizol egy hormon, aminek fontos szerepe van többek között a szervezetünk stresszre adott reakciójában és a súlyunk gyarapodásában, vagy csökkenésében. A zaj emeli a kortizol szintet szervezetünkben, ami nem csak a fent említett problémákhoz vezethet, hanem például alvásproblémát is okozhat. Ez akkor lehet gond, ha mondjuk, a mindennapi munkánkat folyamatosan zajos környezetben végezzük.

A csend a munkában nem csak ezért fontos, hanem mert csendben könnyebben koncentrálunk, és magasabb fokú kreativitást érhetünk el. Az iskolai vizsgák közben sem véletlen, hogy nem szól zene, mert elvonná a figyelmünket az adott feladatról. Ugyanez a helyzet a könyvtárakkal is, ha valaki folyamatosan beszél körülöttünk, nem tudjuk átélni a könyv adta fantáziavilágot és nem tudunk odafigyelni az olvasottakra. Munkánk közben próbáljuk meg kiszűrni a zavaró zörejeket, ezzel növelhetjük hatékonyságunkat és kreativitásunkat is. Visszatérve az alvásproblémákra, ha igazán jól ki szeretnénk pihenni a napközbeni fáradalmakat, akkor bizony nyugalomra és csendre lesz szükségünk.

Ilyenkor nem csak testünk kapcsolja le magát töltő állapotba, hanem agyunk is, amire szükségünk van, ha másnap azt szeretnénk, hogy fokozottabb igénybevétel esetén is tudjunk jól gondolkodni. Sokszor érezzük a késztetést arra, hogy az űrt kitöltsük beszélgetéssel, zenével, pedig ahhoz, hogy összeszedjük kavargó gondolatainkat, kicsit lelassuljunk, hogy magunkba nézzünk, önértékeljünk, bizony kell egy kis csend. Reggeljeinket is érdemes egy kis néma mélázással, a napi feladatok összeszedésével kezdve megkönnyítjük dolgunkat, hiszen nagyobb az esélyünk arra, hogy ne felejtsünk el semmit, vagyis segítjük memóriánk hatékony működését.

Saját testi-lelki egészségünk érdekében tegyük meg azt, hogy időt szánunk a csendes percekre, a csendben töltött pihenésre, mert, ha állandóan hajtjuk magunkat, akkor nem csak nagyon gyorsan kiégünk szellemileg, hanem fizikailag is kimerülünk, szívünket is túlóráztatjuk és ezeknek a későbbiekben komoly káros következményei is lehetnek. Ne féljünk csendben lenni, mert az nem a magányt jelenti, hanem azt, hogy magunkkal is tölthetünk egy kis időt.