Menü

Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent?

Iskolákban szerencsére már a tananyag része, s fontosnak is tartom, hogy legyünk tisztában azzal, mi a különbség az illem, az etikett és a protokoll között.

A hivatalos érintkezés szabályaira, rendjére, formaságaira az etikett és a protokoll megnevezést használjuk. Az etikett francia eredetű kifejezés, udvariassági szabályok, illemszabályok összességét jelenti, míg a protokoll kifejezés a bizánci görögből származik.

Az emberi viselkedés nagyon összetett dolog, függ a kortól, a helytől, a pillanatnyi élethelyzetünktől is. Az illem, etikett, protokoll a társas érintkezés helyes voltát jelentik.

Amióta az emberek közösségben élnek, azóta tudják, hogy viselkedniük kell, s tekintettel kell lenniük egymásra, ezért alakultak ki bizonyos viselkedési szabályok, illemszabályok, melyek betartása a jómodor, az udvariasság része.

A protokoll lehet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, diplomáciai képviselők egymással való érintkezésének módja, tartalmazhat orvosi eljárásokat, hivatalos kapcsolatok szabályait.

Az illemet egyszerűen viselkedéskultúrának is hívjuk, a protokoll pedig „valódi” szabályokat jelent, mely szabályozza, hogy egy-egy helyszínen, eseményen mi az elvárt viselkedés és a kívánt öltözet. Más viselkedést kíván nyilván egy színház és opera, mást egy étterem, vagy borozó és nyilván mást veszünk fel egy esküvőre és mást temetésre, ahogy megvan a „dress code” bizonyos összejöveteleken is.

A diplomáciai protokoll a legkonkrétabb, ugyanis a legapróbb részletektől kezdve a legszorosabb szabályrendszert követi.

Az etikett, a protokoll és az illem összemosódó fogalmak, a közbeszédben gyakran keverjük is egymással őket.

A mindennapi társas érintkezés alapszabályai nem változnak és nagyon kevés tűnik el. A kézcsók, a kalapemelés, a vendégek névszerinti bejelentése kezd kikopni a szokásokból, ám a köszönésre, udvariasságra vonatkozó etikett szabályok változatlanul megmaradtak, melyeket az új modern kommunikációs formákban (chat, e-mail, sms, video hívás) is illik alkalmazni.

A mindennapokban sokféle viselkedési szabályt alkalmazunk, a legtöbbször nem is tudatosan. Ezek belénk rögzültek neveléssel, vagy a szokások, hagyomány útján.

Görög Ibolya protokollszakértő, író, előadó könyveit, előadásait szeretettel ajánlom, nagyon érdekes, hasznos, fontos témákat sorakoztat fel, értékeket ad át, szórakoztató köntösben és magával ragadó előadásmódban.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.