Menü

Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent?

Iskolákban szerencsére már a tananyag része, s fontosnak is tartom, hogy legyünk tisztában azzal, mi a különbség az illem, az etikett és a protokoll között.

A hivatalos érintkezés szabályaira, rendjére, formaságaira az etikett és a protokoll megnevezést használjuk. Az etikett francia eredetű kifejezés, udvariassági szabályok, illemszabályok összességét jelenti, míg a protokoll kifejezés a bizánci görögből származik.

Az emberi viselkedés nagyon összetett dolog, függ a kortól, a helytől, a pillanatnyi élethelyzetünktől is. Az illem, etikett, protokoll a társas érintkezés helyes voltát jelentik.

Amióta az emberek közösségben élnek, azóta tudják, hogy viselkedniük kell, s tekintettel kell lenniük egymásra, ezért alakultak ki bizonyos viselkedési szabályok, illemszabályok, melyek betartása a jómodor, az udvariasság része.

A protokoll lehet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, diplomáciai képviselők egymással való érintkezésének módja, tartalmazhat orvosi eljárásokat, hivatalos kapcsolatok szabályait.

Az illemet egyszerűen viselkedéskultúrának is hívjuk, a protokoll pedig „valódi” szabályokat jelent, mely szabályozza, hogy egy-egy helyszínen, eseményen mi az elvárt viselkedés és a kívánt öltözet. Más viselkedést kíván nyilván egy színház és opera, mást egy étterem, vagy borozó és nyilván mást veszünk fel egy esküvőre és mást temetésre, ahogy megvan a „dress code” bizonyos összejöveteleken is.

A diplomáciai protokoll a legkonkrétabb, ugyanis a legapróbb részletektől kezdve a legszorosabb szabályrendszert követi.

Az etikett, a protokoll és az illem összemosódó fogalmak, a közbeszédben gyakran keverjük is egymással őket.

A mindennapi társas érintkezés alapszabályai nem változnak és nagyon kevés tűnik el. A kézcsók, a kalapemelés, a vendégek névszerinti bejelentése kezd kikopni a szokásokból, ám a köszönésre, udvariasságra vonatkozó etikett szabályok változatlanul megmaradtak, melyeket az új modern kommunikációs formákban (chat, e-mail, sms, video hívás) is illik alkalmazni.

A mindennapokban sokféle viselkedési szabályt alkalmazunk, a legtöbbször nem is tudatosan. Ezek belénk rögzültek neveléssel, vagy a szokások, hagyomány útján.

Görög Ibolya protokollszakértő, író, előadó könyveit, előadásait szeretettel ajánlom, nagyon érdekes, hasznos, fontos témákat sorakoztat fel, értékeket ad át, szórakoztató köntösben és magával ragadó előadásmódban.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.