Menü

Illem, etikett és protokoll: melyik mit jelent?

Iskolákban szerencsére már a tananyag része, s fontosnak is tartom, hogy legyünk tisztában azzal, mi a különbség az illem, az etikett és a protokoll között.

A hivatalos érintkezés szabályaira, rendjére, formaságaira az etikett és a protokoll megnevezést használjuk. Az etikett francia eredetű kifejezés, udvariassági szabályok, illemszabályok összességét jelenti, míg a protokoll kifejezés a bizánci görögből származik.

Az emberi viselkedés nagyon összetett dolog, függ a kortól, a helytől, a pillanatnyi élethelyzetünktől is. Az illem, etikett, protokoll a társas érintkezés helyes voltát jelentik.

Amióta az emberek közösségben élnek, azóta tudják, hogy viselkedniük kell, s tekintettel kell lenniük egymásra, ezért alakultak ki bizonyos viselkedési szabályok, illemszabályok, melyek betartása a jómodor, az udvariasság része.

A protokoll lehet nemzetközi tárgyalásokról felvett jegyzőkönyv, diplomáciai képviselők egymással való érintkezésének módja, tartalmazhat orvosi eljárásokat, hivatalos kapcsolatok szabályait.

Az illemet egyszerűen viselkedéskultúrának is hívjuk, a protokoll pedig „valódi” szabályokat jelent, mely szabályozza, hogy egy-egy helyszínen, eseményen mi az elvárt viselkedés és a kívánt öltözet. Más viselkedést kíván nyilván egy színház és opera, mást egy étterem, vagy borozó és nyilván mást veszünk fel egy esküvőre és mást temetésre, ahogy megvan a „dress code” bizonyos összejöveteleken is.

A diplomáciai protokoll a legkonkrétabb, ugyanis a legapróbb részletektől kezdve a legszorosabb szabályrendszert követi.

Az etikett, a protokoll és az illem összemosódó fogalmak, a közbeszédben gyakran keverjük is egymással őket.

A mindennapi társas érintkezés alapszabályai nem változnak és nagyon kevés tűnik el. A kézcsók, a kalapemelés, a vendégek névszerinti bejelentése kezd kikopni a szokásokból, ám a köszönésre, udvariasságra vonatkozó etikett szabályok változatlanul megmaradtak, melyeket az új modern kommunikációs formákban (chat, e-mail, sms, video hívás) is illik alkalmazni.

A mindennapokban sokféle viselkedési szabályt alkalmazunk, a legtöbbször nem is tudatosan. Ezek belénk rögzültek neveléssel, vagy a szokások, hagyomány útján.

Görög Ibolya protokollszakértő, író, előadó könyveit, előadásait szeretettel ajánlom, nagyon érdekes, hasznos, fontos témákat sorakoztat fel, értékeket ad át, szórakoztató köntösben és magával ragadó előadásmódban.

Ne dobd ki a kávézaccot- egy csomó mindenre használhatod

Ha lefőtt a reggeli kávé, a zacc általában a kukában landol, pedig sokféle területen újrahasznosítható.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.


Kaktuszfüge – egy különleges gyümölcs a tüskék mögött

Szerencsére már sok polcon megtalálhatóak azok a gyümölcsök, amiket itthon nem termesztünk, így mi is megkóstolhatjuk más vidékek ízeit. Nézzük, mit kell tudni a kaktuszfügéről.

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?