Menü

A szaloncukor története

Talán kevesen ismerik népszerű karácsonyi édességünk eredetét, a szaloncukor őse a fondant cukor először a XIV. századi Franciaországig nyúlik vissza. Magyarországra német közvetítéssel érkezett. Az 1820-as évektől elsősorban a tehetős polgári családok ünnepelték szaloncukorral a karácsonyt.

Jókai Mór „szaloncukedli” - nek nevezte, mely a német „salonzuckerl” szóból ered. Akkoriban a cukrot a család. vagy tehetősebbeknél a család szakácsa készítette, majd ízesítette, a kisebbek feladata pedig a cukorkák becsomagolása volt, melyhez selyempapírt használtak, végül csillogó csomagolást kapott és rojtos végeket.

Az 1880-as évek közepétől már cukrászdák is nagy mennyiségben készítették, először kézzel, majd géppel. A szaloncukor a karácsonyfák dísze volt, gyümölcsök, aszalt különlegességek, mézeskalács, papírdíszek kíséretében.

Erdélybe és a Felvidékre a karácsonyi cukorka magyar közvetítéssel került, sokan nem dobták el a csomagolópapírt, hanem évekig őrizgették.

Manapság az édességgyártók megszámlálhatatlan ízben és csomagolásban árulják a szaloncukrot, létezik diétás, cukormentes, sokféle típus és márka, szinte a bőség zavarával találkozunk a boltokban, azonban saját kezűleg is elkészíthető, ehhez a világháló számtalan receptet kínál. Ma már sokféle speciális igény van (laktózérzékenység, gluténérzékenység, cukorbetegség, inzulinrezisztencia stb.) ezért sokszor készítünk szaloncukrot és egyéb édességeket, ételeket házilag, íme egy alaprecept:

(hozzávalók cukormentes, tejmentes, diétánknak megfelelő összetevőkre felcserélhetők)

Hozzávalók:

fél kg cukor

1,5 dl víz (vagy tej)

10 dkg étcsokoládé

5 dkg vaj

10 dkg darált keksz (vagy mézeskalács)

Az ízesítéshez használhatunk gyakorlatilag bármit, amit szeretünk: kókuszreszelék, narancshéj, mandula, dió, kandírozott gyümölcsök és kedvenc likőrök is akár, kísérletezzünk bátran!

Az elkészítés egyszerű: a cukorból és a vízből (vagy tejből), főzzük meg a fondant-ot, mely körülbelül tíz perc alatt válik olyan sűrűvé, hogy nem folyik el. Ekkor keverjük hozzá a vajat és az étcsokit, majd jöhet a többi, apróra vágott-tört hozzávaló is. A kihűlt masszát vizes késsel kis hasábokra kell vágni, majd olvasztott csokiba mártani, végül – ha megdermedt – becsomagolni.

Karácsony környékén a magyarok mintegy 6 milliárd forintnyi értékben költenek szaloncukorra-írja a wikipédia. Háztartásonként az elmúlt évek tapasztalatai és kutatásai alapján, mintegy 1 kilogramm az átlagosan megvásárolt mennyiség.

Parlagfű és társai, avagy mit jelent a keresztallergia

A parlagfű ártatlannak tűnő növénykénk, ám amikor virágba borul, több ezer ember életét keseríti majd meg. A parlagfű veszély alapján Magyarország Európa legfertőzöttebb országának tekinthető, nálunk több millió ember érzékeny a parlagfűre.

Őszi lakástrendek és lakásdekorációk

Ahogy minden évnek, úgy minden évszaknak is megvannak a maga trendjei. Hamarosan közeleg az ősz, ami magával hozza egyedi stílusjegyeit, és színeit. Az alábbi cikkben néhány nyár végi beltéri stílust, lakberendezési tippet nézhetünk meg, amellyel otthonosabbá tehetjük környezetünket.

A kapor, mint gyógyhatású növény

A kapor mindenki számára ismerős, hiszen a magyar konyhában elengedhetetlen fűszer. Pedig nem csak fűszernövény, hanem számos gyógyhatással bíró zöldellő.

A zene hatással van a növényekre

Bár a növények nem rendelkeznek kifejezetten a hangok érzékelésére alkalmas szervvel, a hanghullámokat tökéletesen érzékelik. A hanghullámok rezgései pedig a megfigyelések szerint felgyorsítják az úgynevezett protoplazmatikus mozgást, amely fokozza a növények sejtalkotását. Ez pedig hatással van a növények egész rendszerére, így az ásványi anyag tartalom is megnövekedhet a stimuláció hatására, így erősebb és nagyobb lesz a zenehallgató növény.

Hova vihetjük a megunt könyveinket, ha kell a hely az újaknak?

Ha úgy gondoljuk, hogy mi már nem fogjuk elolvasni a régi könyveinket, attól még ne dobjuk ki ezeket, hiszen más örülni fog nekik.