Érzelmi immunrendszer erősítés – a 3 legjobb stratégia
- Dátum: 2022.12.18., 20:42
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- aktivitás, életmód, energia, érzelem, harmónia, lélek, psziché
Érzelmi immunrendszered erősítése ugyanolyan fontos, mint tested védvonalainak edzése és karbantartása sportolással, táplálkozással, vitaminokkal, egészséges életmóddal.
1. Alapozó érzelemkezelési stratégiák
Az alapozó stratégiák az érzelmi immunrendszer alapvető működését biztosítják. Ebbe a csoportban azok az érzelemkezelési stratégiák kerültek, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távú (hetek, hónapok, évek) érzelmi jólléthez. Ezek a módszerek képezik az alapját annak, hogy egy adott helyzetben ne bántsunk másokat vagy magunkat.
Figyelj a testedre!
Aludj eleget, körülbelül 8 órát egy nap.
Végezz napi legalább 30 perc intenzív mozgást, sportolj – ha lehet, akkor a szabadban.
Táplálkozz kiegyensúlyozottan, kerüld az elő nem írt gyógyszereket, alkoholt, drogokat.
Alakíts ki egy számodra komfortos struktúrát!
Legyen egy napirended a teendőidről, amitől rugalmasan el is térhetsz, ugyanakkor ad egy körülbelüli támpontot, mit is csinálj ma vagy a héten.
Szabj határokat a médiafogyasztásnak. Próbálj csak limitált mennyiségű időt eltölteni a hírek olvasásával, FB csoportok böngészésével, ott is szorítkozz a tényekre.
Pihenj, sziesztázz, olvass, jógázz, meditálj, végezz megnyugtató, csillapító jellegű tevékenységeket minden nap.
Légy tudatos érzelmeidre, azok változására!
Növeld a pozitív érzelmet kiváltó események gyakoriságát (válassz minden napra egyet az örömteli tevékenységek listája-ból, tűzz ki magad elé megvalósítható célokat, ápold kapcsolataidat minden nap legalább 30 percet).
Végezz olyan tevékenységet, amiben jó/hatékony vagy, így növeled önbecsülésedet is.
2. Standard érzelemkezelési stratégiák
A második blokkba kerülnek az általában alkalmazott érzelemszabályozási stratégiák, amelyek napi, heti szinten segíthetnek egy-egy nehéz helyzet kezelésében az érzelmi immunrendszer számára.
Tudatosítsd, éld át, nevezd meg aktuális érzelmeidet gátlás vagy felerősítés nélkül, elfogadással. Ebben segíthet egy érzelemlista, az érzelemnapló, vagy különféle mindfulness technikák. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekednek minden alkalommal mondd meg, ha dühös vagy rá, hanem hogy saját magadban tudatosítsd az érzéseket, és utána felelősen dönts arról hogy megosztod-e és ha igen, akkor kivel, mikor, hol, milyen szavak kíséretében (félek, aggódok, csalódtam, dühös lettem).
Írd le objektíven az érzelmeket kiváltó okokat (mi, mikor, hol történt, ki volt ott, mit mondott – objektíven!).
Tudatosítsd és nevezd meg az érzelmekkel járó testi változásokat (pl. összeszorult a torkom, felfordult a gyomrom).
3. Krízis esetén használható érzelemkezelési stratégiák
Ha kiabálnál a gyerekkel, sértődötten otthagynád a párod, rácsapnád a telefont anyukádra, akkor érdemes lehet az érzelmi krízis stratégiáit használni. Ezek az érzelemszabályozási technikák CSAK RÖVID TÁVÚ (pár perces, órás) alkalmazásra valóak. Ennél hosszabb távon történő és/vagy túlzott alkalmazásuk valójában a nehéz érzelemmel való megküzdés ellen dolgozhat.
Lépj ki a helyzetből (fizikailag vagy képzeletben).
Tereld el a figyelmedet, gondolataidat (számolj el 10-ig, számold meg a színeket egy fán vagy egy festményen, rakj össze egy puzzle-t).
Figyelj a légzésedre (kezdd el őket számolni, igazítsd a légzés ritmusát a lépéseidhez, vegyél 3 mély levegőt a szádon és fújd ki az orrodon, kövesd egy fekvő nyolcas vonalát a ki- és belégzéssel, alkalmazz hasi légzést).
Nevezz meg öt dolgot, amit látsz a környezetedben, négyet, amit érintesz, hármat, amit hallasz, kettőt, amit szagolsz, egyet, amit ízlelsz (grounding azaz földelés).
Szimbolikusan tedd félre egy időre a problémát, például zárd egy dobozba, vagy építs falat köré.
Segíts másoknak, hasonlítsd össze helyzetedet másokéval, bátorítsd magadat, menj néhány órás „szabadságra”.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?