Érzelmi immunrendszer erősítés – a 3 legjobb stratégia

Érzelmi immunrendszered erősítése ugyanolyan fontos, mint tested védvonalainak edzése és karbantartása sportolással, táplálkozással, vitaminokkal, egészséges életmóddal.

1. Alapozó érzelemkezelési stratégiák

Az alapozó stratégiák az érzelmi immunrendszer alapvető működését biztosítják. Ebbe a csoportban azok az érzelemkezelési stratégiák kerültek, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távú (hetek, hónapok, évek) érzelmi jólléthez. Ezek a módszerek képezik az alapját annak, hogy egy adott helyzetben ne bántsunk másokat vagy magunkat.

Figyelj a testedre!

Aludj eleget, körülbelül 8 órát egy nap.

Végezz napi legalább 30 perc intenzív mozgást, sportolj – ha lehet, akkor a szabadban.

Táplálkozz kiegyensúlyozottan, kerüld az elő nem írt gyógyszereket, alkoholt, drogokat.

Alakíts ki egy számodra komfortos struktúrát!

Legyen egy napirended a teendőidről, amitől rugalmasan el is térhetsz, ugyanakkor ad egy körülbelüli támpontot, mit is csinálj ma vagy a héten.

Szabj határokat a médiafogyasztásnak. Próbálj csak limitált mennyiségű időt eltölteni a hírek olvasásával, FB csoportok böngészésével, ott is szorítkozz a tényekre.

Pihenj, sziesztázz, olvass, jógázz, meditálj, végezz megnyugtató, csillapító jellegű tevékenységeket minden nap.

Légy tudatos érzelmeidre, azok változására!

Növeld a pozitív érzelmet kiváltó események gyakoriságát (válassz minden napra egyet az örömteli tevékenységek listája-ból, tűzz ki magad elé megvalósítható célokat, ápold kapcsolataidat minden nap legalább 30 percet).

Végezz olyan tevékenységet, amiben jó/hatékony vagy, így növeled önbecsülésedet is.

2. Standard érzelemkezelési stratégiák

A második blokkba kerülnek az általában alkalmazott érzelemszabályozási stratégiák, amelyek napi, heti szinten segíthetnek egy-egy nehéz helyzet kezelésében az érzelmi immunrendszer számára.

Tudatosítsd, éld át, nevezd meg aktuális érzelmeidet gátlás vagy felerősítés nélkül, elfogadással. Ebben segíthet egy érzelemlista, az érzelemnapló, vagy különféle mindfulness technikák. Ez nem azt jelenti, hogy a gyerekednek minden alkalommal mondd meg, ha dühös vagy rá, hanem hogy saját magadban tudatosítsd az érzéseket, és utána felelősen dönts arról hogy megosztod-e és ha igen, akkor kivel, mikor, hol, milyen szavak kíséretében (félek, aggódok, csalódtam, dühös lettem).

Írd le objektíven az érzelmeket kiváltó okokat (mi, mikor, hol történt, ki volt ott, mit mondott – objektíven!).

Tudatosítsd és nevezd meg az érzelmekkel járó testi változásokat (pl. összeszorult a torkom, felfordult a gyomrom).

3. Krízis esetén használható érzelemkezelési stratégiák

Ha kiabálnál a gyerekkel, sértődötten otthagynád a párod, rácsapnád a telefont anyukádra, akkor érdemes lehet az érzelmi krízis stratégiáit használni. Ezek az érzelemszabályozási technikák CSAK RÖVID TÁVÚ (pár perces, órás) alkalmazásra valóak. Ennél hosszabb távon történő és/vagy túlzott alkalmazásuk valójában a nehéz érzelemmel való megküzdés ellen dolgozhat.

Lépj ki a helyzetből (fizikailag vagy képzeletben).

Tereld el a figyelmedet, gondolataidat (számolj el 10-ig, számold meg a színeket egy fán vagy egy festményen, rakj össze egy puzzle-t).

Figyelj a légzésedre (kezdd el őket számolni, igazítsd a légzés ritmusát a lépéseidhez, vegyél 3 mély levegőt a szádon és fújd ki az orrodon, kövesd egy fekvő nyolcas vonalát a ki- és belégzéssel, alkalmazz hasi légzést).

Nevezz meg öt dolgot, amit látsz a környezetedben, négyet, amit érintesz, hármat, amit hallasz, kettőt, amit szagolsz, egyet, amit ízlelsz (grounding azaz földelés).

Szimbolikusan tedd félre egy időre a problémát, például zárd egy dobozba, vagy építs falat köré.

Segíts másoknak, hasonlítsd össze helyzetedet másokéval, bátorítsd magadat, menj néhány órás „szabadságra”.