Ki a szociális ivó? Ezek a jelek
- Dátum: 2022.12.20., 15:33
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- addikció, alkohol, betegség, életmód, energia, nagyívó, szocializáció
Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot. Azok a mértékletes alkoholfogyasztók viszont, akik szeszbevitel nélkül is képesek funkcionálni, még nem tartoznak ebbe a csoportba.
Az alkoholfogyasztásnak több szintje van: az absztinensek egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, a szociális ivók mértékletes fogyasztóknak számítanak, míg az excesszív ivókra már mértéktelen szeszfogyasztás jellemző. Az alkoholbetegek függők, markáns elvonási tüneteik vannak, ha nem tudnak inni, a krónikus alkoholbetegek esetében pedig már testi-szellemi károsodással kell számolni.
Bármikor lehet alkoholbeteg a szociális ivóból is
Míg az alkoholbetegek ital nélkül nem tudnak aludni, koncentrálni, dolgozni, addig az alkalmanként alkoholizáló szociális ivóknak egyáltalán nincs szüksége szeszesitalra ahhoz, hogy gond nélkül éljék a mindennapjaikat. További különbség még, hogy az alkoholbetegség esetében mindenképpen orvosi segítség kell a gyógyuláshoz, míg az utóbbi nem számít kórképnek, ugyanakkor a szociális ivó bármikor alkoholbeteggé válhat. A függőségre való hajlam örökölhető, de látott és tanult minták, továbbá bizonyos életesemények szintén befolyással lehetnek az érintettekre.
Az alkoholizmus a szenvedélybetegségek közé tartozó kóros állapot. Ha huzamosabb időn keresztül fennáll a rendszeres alkoholfogyasztás, akkor súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai és pszichés állapotában, társadalmi, egzisztenciális és kulturális jellemzőiben. Minél több időt tölt valaki az alkohol rabságában, annál kisebb a leszokási esélye.
Az alkoholfogyasztók típusai
A szociális ivók főleg társaságban isznak, fogyasztásuk célja azonban nem a lerészegedés, bár időnként ez is előfordulhat. Nem tartoznak az úgynevezett "probléma-ivók" közé, akik bár nem rendszeresen isznak, de ha problémájuk, gondjuk akad, akkor önkontroll nélkül vedelik az alkoholt. Továbbá nem tartoznak az "abúzív ivók" csoportjába sem, akik ha elkezdik, nem tudják abbahagyni az ivást - ők egyébként jellemzően fiatalok. Többet isznak, mint amennyit az egészségük bír, de még nem függők.
Az iszákosság főként a férfiak körében elterjedt, nagyivónak ugyanis a magyar férfiak 9,3 százalékát tekinthetjük, szemben a nők 1,5 százalékával. Ez egyébként azt jelenti, hogy összességében 420 ezer felnőtt fogyaszt rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt az országban.
A férfi nagyivók aránya a 18-34 éves korcsoportban 9 százalék, míg a 35-64 év közötti és a 65 éven felüli korosztályban egyaránt 10-10 százalék.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.