A karácsony pszichológiája
- Dátum: 2022.12.23., 07:56
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
A karácsony pszichológiája bizonyos tekintetben rendkívül bonyolult. Ilyenkor lehetőséget kapunk a kikapcsolódásra, a szeretteinkkel való nyugodt találkozásra, a magunkkal való törődésre, mégis, sokunkat magával ránt a karácsonyi készülődéssel járó stressz, nyomás és a társadalmi elvárások.
A vásárlás pszichológiája

A vásárlás nyújtotta dopaminlöket nemcsak karácsonykor érhet utol minket, de ilyenkor valahogy mégis sokkal nagyobb dózisban érezzük, mire a hosszú, csillogó kívánságlista végére érünk. A dopamin egy neurotranszmitter (ingerület átvivő anyagok), amelynek az öröm érzését köszönhetjük. Amikor úgy gondoljuk, megtaláltuk valakinek a tökéletes ajándékot, a testünkben dopamin szabadul fel, és ilyenkor ez lát el minket üzemanyaggal. Neki köszönhetjük, hogy képesek vagyunk olyan hosszan utánajárni a tökéletes ajándéknak.
Az okos marketingfogások pedig ezt használják ki az akciókkal, a szezonális csomagolásokkal. Mindehhez hozzájárul a kinti hideg, az illatok, a zene, a karácsonyi fények. Ezek mind befolyásolják a döntéseinket. Az agyunk ráadásul nem gondolkodik túlságosan, ha nyomás alatt vásárolunk, ezért hajlandóak vagyunk megvenni olyan dolgokat is, amelyek nem átgondolt döntések eredményei, hanem csak a jelenlévő impulzusok következményei.
Az ajándékozás pszichológiája
Nagy a nyomás rajtunk, hogy megtaláljuk a tökéletes karácsonyi ajándékot, amit mi sem mutat jobban, hogy az év ezen időszakában sokkal több időt szánunk más emberekre, mint saját magunkra. Az ajándék pedig tudattalanul is mutatja a másikkal való kapcsolatunkat, és hogy mennyire fontos nekünk, hogy a másik fél kedvel-e minket vagy sem.

Kutatások bizonyítják, hogy ha más emberekre költünk pénzt, az boldogabbá tesz minket, mintha saját magunkra költjük. Azt is megállapították már, hogy a legtöbben azokat az ajándékokat preferálják, amelyekbe elég időt és energiát fektetett valaki, nem pedig az óriási, drága darabokat.
Közösségi média karácsonykor?
Sajnos a közösségi média csak rátett egy lapáttal arra az érzésre, hogy valamiből kimaradunk. Sokan élik át ezeket az év ezen szakában. Ez az az érzés, hogy más emberek boldogabbak nálunk, és jobban szórakoznak, mint mi. Ez nagymértékben befolyásolja az önbecsülésünket, irigységet válthat ki belőlünk, esetleg úgy érezzük, valamiből kizártak minket.

Sajnos a közösségi média és a reklámok is ezt segítik elő, mintha egyetlen helyes mód létezne a karácsony megélésére, aminek mindenkinek meg kell felelnie, és ezt legtöbbször már jóval karácsony előtt adagolni kezdik. Ilyenkor érdemes a saját érzéseinkre fókuszálni, lecsökkenteni a közösségi médiával töltött időt, hogy ne kezdjük magunkat másokhoz hasonlítani. Jó, ha hálásak vagyunk, és ne az árcédulákon szereplő összegek miatt aggódjunk.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).