Menü

A karácsony pszichológiája

A karácsony pszichológiája bizonyos tekintetben rendkívül bonyolult. Ilyenkor lehetőséget kapunk a kikapcsolódásra, a szeretteinkkel való nyugodt találkozásra, a magunkkal való törődésre, mégis, sokunkat magával ránt a karácsonyi készülődéssel járó stressz, nyomás és a társadalmi elvárások.

A vásárlás pszichológiája

A vásárlás nyújtotta dopaminlöket nemcsak karácsonykor érhet utol minket, de ilyenkor valahogy mégis sokkal nagyobb dózisban érezzük, mire a hosszú, csillogó kívánságlista végére érünk. A dopamin egy neurotranszmitter (ingerület átvivő anyagok), amelynek az öröm érzését köszönhetjük. Amikor úgy gondoljuk, megtaláltuk valakinek a tökéletes ajándékot, a testünkben dopamin szabadul fel, és ilyenkor ez lát el minket üzemanyaggal. Neki köszönhetjük, hogy képesek vagyunk olyan hosszan utánajárni a tökéletes ajándéknak.

Az okos marketingfogások pedig ezt használják ki az akciókkal, a szezonális csomagolásokkal. Mindehhez hozzájárul a kinti hideg, az illatok, a zene, a karácsonyi fények. Ezek mind befolyásolják a döntéseinket. Az agyunk ráadásul nem gondolkodik túlságosan, ha nyomás alatt vásárolunk, ezért hajlandóak vagyunk megvenni olyan dolgokat is, amelyek nem átgondolt döntések eredményei, hanem csak a jelenlévő impulzusok következményei.

Az ajándékozás pszichológiája

Nagy a nyomás rajtunk, hogy megtaláljuk a tökéletes karácsonyi ajándékot, amit mi sem mutat jobban, hogy az év ezen időszakában sokkal több időt szánunk más emberekre, mint saját magunkra. Az ajándék pedig tudattalanul is mutatja a másikkal való kapcsolatunkat, és hogy mennyire fontos nekünk, hogy a másik fél kedvel-e minket vagy sem.

Kutatások bizonyítják, hogy ha más emberekre költünk pénzt, az boldogabbá tesz minket, mintha saját magunkra költjük. Azt is megállapították már, hogy a legtöbben azokat az ajándékokat preferálják, amelyekbe elég időt és energiát fektetett valaki, nem pedig az óriási, drága darabokat.

Közösségi média karácsonykor?

Sajnos a közösségi média csak rátett egy lapáttal arra az érzésre, hogy valamiből kimaradunk. Sokan élik át ezeket az év ezen szakában. Ez az az érzés, hogy más emberek boldogabbak nálunk, és jobban szórakoznak, mint mi. Ez nagymértékben befolyásolja az önbecsülésünket, irigységet válthat ki belőlünk, esetleg úgy érezzük, valamiből kizártak minket.

Sajnos a közösségi média és a reklámok is ezt segítik elő, mintha egyetlen helyes mód létezne a karácsony megélésére, aminek mindenkinek meg kell felelnie, és ezt legtöbbször már jóval karácsony előtt adagolni kezdik. Ilyenkor érdemes a saját érzéseinkre fókuszálni, lecsökkenteni a közösségi médiával töltött időt, hogy ne kezdjük magunkat másokhoz hasonlítani. Jó, ha hálásak vagyunk, és ne az árcédulákon szereplő összegek miatt aggódjunk.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.