Menü
  • Táplálkozás
  • A sajtfogyasztás ezért egészséges

A sajtfogyasztás ezért egészséges

Aki rendszeresen fogyaszt sajtot, azt kisebb eséllyel érheti stroke vagy szívinfarktus - állapítja meg a legújabb tanulmány.

A sajt egy tradicionális európai étel, amelynek fogyasztása komoly hagyományokkal rendelkezik például Franciaországban, Görögországban és Németországban. Egyes helyeken a zsírosabb sajtokat kedvelik jobban, máshol az egészen száraz fajtákat választják, és egyre bátrabban válogatnak a magyar vásárlók a penészes sajtokból is.

A sajtok egészségre gyakorolt hatásairól kettős kép él a köztudatban, sokan a zsír- és koleszterintartalmuk miatt nem tartják egészségesnek. Egy közelmúltban végzett kutatás azonban megállapította, hogy a rendszeres sajtfogyasztás olyan komoly betegségek megelőzésében is segíthet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus.

A kutatókat az úgynevezett "francia paradoxont" szerették volna tudományos alapon megmagyarázni. Ennek lényege, hogy bár a hagyományos francia étrend az átlagosnál jóval több koleszterint és telített zsírokat tartalmaz, ami a szívproblémák egyik fő kiváltó oka, ezek a betegségek éppen hogy kevésbé érintik a franciákat. A kínai Soochow Egyetem kutatói azonban megállapították, hogy a sajtok többsége a szervezetben lévő "jó" koleszterin szintjét emeli csak, a "rossz" koleszterin szintet csökkenti.

A tanulmány szerint napi 40 gramm sajt rendszeres fogyasztása még jót is tehet az egészségünknek. Ez a mennyiség tíz százalékkal csökkentheti a stroke kialakulásának kockázatát, illetve 14 százalékkal kisebb eséllyel alakulhat ki valamilyen szívbetegség. A sajtok magas zsírtartalmát némiképp ellensúlyozza a szintén magas kalciumtartalom, melynek köszönhetően a telített zsírokból kevesebb szívódik fel a szervezetben - állapította meg a tanulmány.

Egy nemzetközi kutatócsoport különböző sajttípusok fogyasztásának hatásait is vizsgálta. Eredményeik szerint még a kimondottan zsíros sajtok és tejtermékek fogyasztása sem emeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Azt azért nem találták bizonyítottnak, hogy a sajtok fogyasztása valóban csökkentheti a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, negatív hatást azonban semmiképpen sem fejtenek ki a tanulmány szerint.

Magyarországon egyébként a legnépszerűbb a trappista sajt , amely a teljes országos sajtfogyasztás közel felét teszi ki.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is azt javasolja, hogy minden nap kerüljön a tányérra legalább egyszer valamilyen tejtermék, ez azonban nem minden esetben valósul meg.

  • A rovat további cikkei

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?