Munkakeresés az újévben egy jó önéletrajzzal
- Dátum: 2023.01.02., 22:07
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- áttekinthetőség, motivációs rész, munkakeresés, munkáltató, munkavállaló, önéletrajz, pozíció, szaktudás, tapasztalat, végzettség
Újév, új élet, van, aki ilyenkor tényleg új életet kezd, más munkahely után néz, de nem mindegy, hogy ezt hogyan teszi. Íme, pár jó tanács az önéletrajzzal kapcsolatban.
Első körben nézzük meg, hogy mi az, amihez értünk. A munkáltatók többsége kéri, hogy szakképesítéssel jelentkezzünk egy meghirdetett állásra, hiszen így tartják a munkavállalót kompetensnek a munka elvégzésére. Bizonyos területeken elengedhetetlen a szaktudás, gondoljunk arra, hogy egy programozó ne álljon neki műteni, mert nem fog menni neki valószínűleg, és ugyanígy igaz ez fordítva is.

Keressünk olyan állást, ami a mi tudásunkhoz passzol, különben mindkét fél számára kínos szituációkat okozhatunk.
Második körben pedig írjunk egy pontos, minket, tudásunkat, tapasztalatainkat jó fényben feltüntető önéletrajzot, ami arra hivatott, hogy elintézzen nekünk egy személyes állásinterjút. Nagyon sok mintát lehet már az internetes oldalakon találni, de nem mindegyik felel meg a normáknak.
Felülre írjuk fel nevünket, adatainkat, elérhetőségeinket. Lehetőség szerint ne olyan e-mail címet adjunk meg, ami komolytalan.
Következő részben adjuk meg végzettségeinket, egészen az általános iskolával kezdve, szépen sorban. Mindent írjunk be, amit elvégeztünk, legyen az gimnáziumi érettségi, egyetemi mesterképzés, vagy felnőttképzési tanfolyam. Utána jöhetnek a munkahelyek, ugyanilyen séma szerint, vagyis időrendi sorrendben. Minden munkahelyi tapasztalat hasznos lehet, de vigyázzunk a megfogalmazással, mert visszatetsző lehet, ha negatívan kommunikálunk egy korábbi munkáltatóról. Persze nem kell hazudni, de illendően kell fogalmazni. Törekedjünk a tömör, rövid mondatokra és arra, hogy kiemeljük, mennyi tudást és tapasztalatot szereztünk.
Az egyéb képességekkel folytassuk, mint például nyelvvizsgák, jogosítványok, Office és egyéb programok használatában való jártasság.

Végül pedig jöhet a motivációs rész, ahol leírhatjuk, hogy mennyire türelmes, kedves, tapasztalt dolgozók vagyunk, hogy mennyire vagyunk empatikusak, jó a megoldó képességünk és egyedül vagy csapatban tudunk inkább jobban dolgozni. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy sem a humor, sem a frappáns megfogalmazás nem bűn, én például azzal érveltem a türelmem és kitartásom mellett, hogy három fiúgyermek anyukája vagyok. Ugye, hogy ugye?!
Mindig kell képet csatolni, hiszen a leendő munkáltatónak muszáj arcához kötnie az olvasottakat. Ennél figyeljünk arra, hogy a képen rendezetten, tisztán és csinosan nézzünk ki, hiszen ez ad egy utolsó összképet rólunk. Ne válasszunk rikító hátteret, igyekezzünk hivatalosan fogalmazni, és olyan szavakat belerejteni, amik kapcsolhatóak a megpályázott pozícióban majd használni fogunk.
Mindez egy komolyan vehető munkavállaló képét fogja mutatni, amivel könnyebben tudunk munkát találni. Fontos a gyors áttekinthetőség és a helyesírás ellenőrzése is a leadás előtt.
Ne féljünk lépni, ha új irányt akarunk adni az életünknek, de gondosan készítsünk önéletrajzot ehhez, amivel ki tudjuk emelni értékeinket, tudásunkat, meg tudjuk mutatni egyéniségünket és munkabírásunkat.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.