Menü

Munkamánia tünetei és kezelése

Olyan függőségi állapotról lesz szó, amelyben a munka drogként funkcionál, az élet egyetlen értelmévé válik, háttérbe szorítva magunkat, családunkat, barátainkat, egészségünket. Gyakorlatilag minden mást. Mi a munkamánia, hol kezdődik és mit lehet tenni, ha kialakul?

Ez is egy függőség. „Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Komoly betegségről. Aki ebben szenved, szinte belefullad egy olyan állapotba, melyben a boldogság, elégedettség, öröm egyetlen forrása a munka, az elvégzett feladat, mely minden mást kitaszít az életből.

Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége, már 1852-ből vannak feljegyzések erről.

Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?

Nem. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem jellemző rá, hogy egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd és szabadidejében bűntudata van, nem tudja jól érezni magát.

Egy munkamániás nem képes delegálni a feladatokat, nem bízik a kollégái teljesítményében, szorong, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal, a következmények pedig lelki és testi problémákban mutatkoznak meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet.

Az állapot fizikai tünetei, többek között stressz és az ahhoz kapcsolódó betegségek, szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás), gyomorfekély, szív- és érrendszeri betegségek.

A család és a barátok eleinte csak azt látják, hogy valaki sokat dolgozik, majd később már csak kizárólag a munkájáról képes beszélni és végül agresszívvé válik, ha szóba hozzák a problémát. A munkamánia nem azonos az alkalmankénti túlórázással. Aki a munkája rabja, az teljesen elhanyagolja a családját, a barátait, szabad idejében is szinte kizárólag a munka tölti ki az életét.

A következmények súlyosak, a lista hosszú, a betegségek pedig nem maradnak el: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk.

A munkamániás mentálisan és fizikailag is előbb-utóbb kimerül, szervi bajok lépnek fel nála, s csak ilyenkor megy el orvoshoz.

A közhiedelemmel ellentétben a munkamánia nemcsak a felső vezetők állapota, betegsége, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben, sőt háztartásbeli nők is.

Mit lehet tenni?

A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek, elutasítóak, ezért a gyógyulás sem könnyű, hiszen meg kell tanulniuk lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, kevesebbet vállalni és kényszeríteniük kell magukat arra, hogy valóban pihenjenek.

A munkamánia meg is előzhető?

Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.

1. Sorrend: a feladataink között sorrendet kell felállítani.

2. Helyettesítés: új tevékenységet csak akkor vállalhatunk, ha egyről lemondunk.

3. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.

4. Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére. Gondoljuk át, mit tudunk elvállalni és elvégezni és milyen határidővel.

5. Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.

Ha ezek nem segítenek, akkor az eset súlyosságától függően orvosi kezelésre lehet szükség. Kívánom, hogy erre ne kerüljön sor és találják meg a munka és a magánélet egyensúlyát.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Közeleg az autók télre való felkészítése

Aktuálissá vált az autók télre való felkészítése. Vannak, akik minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban szerintem senkinek sem árt átismételni a teendőket. Nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.