Munkamánia tünetei és kezelése
- Dátum: 2023.01.11., 05:33
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állapot, betegség, bűntudat, fizikai, függőségi állapot, idegösszeroppanás, jelenség, kezelés, lelki, megelőzés, menedzser-betegség, mentális, munkamánia, orvosi kezelés, pszichoszomatikus betegség, testi, tünet, workalcoholism
Olyan függőségi állapotról lesz szó, amelyben a munka drogként funkcionál, az élet egyetlen értelmévé válik, háttérbe szorítva magunkat, családunkat, barátainkat, egészségünket. Gyakorlatilag minden mást. Mi a munkamánia, hol kezdődik és mit lehet tenni, ha kialakul?

Ez is egy függőség. „Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Komoly betegségről. Aki ebben szenved, szinte belefullad egy olyan állapotba, melyben a boldogság, elégedettség, öröm egyetlen forrása a munka, az elvégzett feladat, mely minden mást kitaszít az életből.
Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége, már 1852-ből vannak feljegyzések erről.
Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?
Nem. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem jellemző rá, hogy egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd és szabadidejében bűntudata van, nem tudja jól érezni magát.
Egy munkamániás nem képes delegálni a feladatokat, nem bízik a kollégái teljesítményében, szorong, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal, a következmények pedig lelki és testi problémákban mutatkoznak meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet.

Az állapot fizikai tünetei, többek között stressz és az ahhoz kapcsolódó betegségek, szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás), gyomorfekély, szív- és érrendszeri betegségek.
A család és a barátok eleinte csak azt látják, hogy valaki sokat dolgozik, majd később már csak kizárólag a munkájáról képes beszélni és végül agresszívvé válik, ha szóba hozzák a problémát. A munkamánia nem azonos az alkalmankénti túlórázással. Aki a munkája rabja, az teljesen elhanyagolja a családját, a barátait, szabad idejében is szinte kizárólag a munka tölti ki az életét.
A következmények súlyosak, a lista hosszú, a betegségek pedig nem maradnak el: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk.
A munkamániás mentálisan és fizikailag is előbb-utóbb kimerül, szervi bajok lépnek fel nála, s csak ilyenkor megy el orvoshoz.
A közhiedelemmel ellentétben a munkamánia nemcsak a felső vezetők állapota, betegsége, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben, sőt háztartásbeli nők is.
Mit lehet tenni?
A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek, elutasítóak, ezért a gyógyulás sem könnyű, hiszen meg kell tanulniuk lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, kevesebbet vállalni és kényszeríteniük kell magukat arra, hogy valóban pihenjenek.

A munkamánia meg is előzhető?
Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.
1. Sorrend: a feladataink között sorrendet kell felállítani.
2. Helyettesítés: új tevékenységet csak akkor vállalhatunk, ha egyről lemondunk.
3. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
4. Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére. Gondoljuk át, mit tudunk elvállalni és elvégezni és milyen határidővel.

5. Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.
Ha ezek nem segítenek, akkor az eset súlyosságától függően orvosi kezelésre lehet szükség. Kívánom, hogy erre ne kerüljön sor és találják meg a munka és a magánélet egyensúlyát.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Lehet még szünetet tartani az online világtól?
Képzeld el, hogy egy nap felébredsz, és minden digitális nyomodat eltünteted. Nincs többé Facebook, Instagram, Gmail, YouTube-előzmény vagy keresési múlt. Egyetlen kattintás, és mintha soha nem is léteztél volna az internetes térben. Elsőre talán felszabadítónak hangzik, de a legtöbbünk már a gondolattól is feszültté válik, hiszen minden virtuális kényelmünk kámforrá válna.