Munkamánia tünetei és kezelése
- Dátum: 2023.01.11., 05:33
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- állapot, betegség, bűntudat, fizikai, függőségi állapot, idegösszeroppanás, jelenség, kezelés, lelki, megelőzés, menedzser-betegség, mentális, munkamánia, orvosi kezelés, pszichoszomatikus betegség, testi, tünet, workalcoholism
Olyan függőségi állapotról lesz szó, amelyben a munka drogként funkcionál, az élet egyetlen értelmévé válik, háttérbe szorítva magunkat, családunkat, barátainkat, egészségünket. Gyakorlatilag minden mást. Mi a munkamánia, hol kezdődik és mit lehet tenni, ha kialakul?
Ez is egy függőség. „Workalcoholism” – így is nevezik a munkamániát és egy betegségről van szó. Komoly betegségről. Aki ebben szenved, szinte belefullad egy olyan állapotba, melyben a boldogság, elégedettség, öröm egyetlen forrása a munka, az elvégzett feladat, mely minden mást kitaszít az életből.
Szakemberek szerint ez nem új keletű jelenség, nem napjaink menedzser-betegsége, már 1852-ből vannak feljegyzések erről.
Aki sokat dolgozik már egyből munkamániás?
Nem. Aki munkamániás, az nem pusztán „csak” sokat dolgozik, hanem jellemző rá, hogy egyáltalán nem élvezi a tevékenysége gyümölcsét, sőt, inkább folytonos rossz érzésekkel küzd és szabadidejében bűntudata van, nem tudja jól érezni magát.
Egy munkamániás nem képes delegálni a feladatokat, nem bízik a kollégái teljesítményében, szorong, hogy az irányítás kicsúszik a kezei közül és ezért mindent inkább magára vállal, a következmények pedig lelki és testi problémákban mutatkoznak meg, mely akár idegösszeroppanáshoz is vezethet.
Az állapot fizikai tünetei, többek között stressz és az ahhoz kapcsolódó betegségek, szenvedélybetegségek (italozás, dohányzás), gyomorfekély, szív- és érrendszeri betegségek.
A család és a barátok eleinte csak azt látják, hogy valaki sokat dolgozik, majd később már csak kizárólag a munkájáról képes beszélni és végül agresszívvé válik, ha szóba hozzák a problémát. A munkamánia nem azonos az alkalmankénti túlórázással. Aki a munkája rabja, az teljesen elhanyagolja a családját, a barátait, szabad idejében is szinte kizárólag a munka tölti ki az életét.
A következmények súlyosak, a lista hosszú, a betegségek pedig nem maradnak el: szívritmuszavar, magas vérnyomás, állandó fejfájás, idegeskedés miatti álmatlanság, hasi panaszok, mellkasi fájdalom, emésztési zavarok, hangulatváltozás, fekélyek, pánikbetegség, pszichoszomatikus betegségek és még sorolhatnánk.
A munkamániás mentálisan és fizikailag is előbb-utóbb kimerül, szervi bajok lépnek fel nála, s csak ilyenkor megy el orvoshoz.
A közhiedelemmel ellentétben a munkamánia nemcsak a felső vezetők állapota, betegsége, hanem alacsonyabb beosztásúak is érintettek ebben, sőt háztartásbeli nők is.
Mit lehet tenni?
A munkamániások általában nem tudják magukról, hogy betegek, elutasítóak, ezért a gyógyulás sem könnyű, hiszen meg kell tanulniuk lassítani, nemet mondani az újabb munkákra, kevesebbet vállalni és kényszeríteniük kell magukat arra, hogy valóban pihenjenek.
A munkamánia meg is előzhető?
Igen! Amerikai szakértők felhívták a figyelmet arra az 5 pontra, mellyel a betegség elkerülhető.
1. Sorrend: a feladataink között sorrendet kell felállítani.
2. Helyettesítés: új tevékenységet csak akkor vállalhatunk, ha egyről lemondunk.
3. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk és arra koncentráljunk.
4. Mielőtt valami új munkába kezdünk, ellenőrizzük, hogy van-e elegendő erőnk és energiánk az elvégzésére. Gondoljuk át, mit tudunk elvállalni és elvégezni és milyen határidővel.
5. Legyünk elégedettek azzal, amit elvégeztünk. A türelmetlenség, rohanás csak feszültebbé tesz.
Ha ezek nem segítenek, akkor az eset súlyosságától függően orvosi kezelésre lehet szükség. Kívánom, hogy erre ne kerüljön sor és találják meg a munka és a magánélet egyensúlyát.
Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.
A hegymászás művészete, avagy hegyek és élmények

Hegymászókat interjúvolni mindig érdekes és izgalmas lehetőség, hiszen ezek az emberek rendkívüli teljesítményeket érnek el. Kíváncsi voltam, hogyan alakul ki ez a szenvedély, milyen a hegymászók élete, mi motiválja őket, milyen élményeik és kihívásaik vannak. Kontár Nándor és Kepsta Viktor hegymászókkal beszélgettem.
A mese, mint megküzdési stratégia

Sokat olvashatunk a mesélés, a mesék pozitív hatásáról, legyen szó az esti sztori hallgatásról, az óvodai történet mondásról vagy a felnőtteknek szóló mesebeli mondákról. Gyakran úgy gondolunk ezen alkotásokra, hogy azért csináljuk, mert a történetek erkölcsi tanítása fontos a gyerekek számára, sokat tanulhatnak belőle, ráadásul a mese a saját nemzeti hagyományunk, kultúránk része, és ezáltal megismerhetünk más nemzeteket, kultúrákat is.
Hogyan építsünk hatékony edzésrutint otthon?

Hogyan kezdjünk el edzeni anélkül, hogy drága bérletet kellene venni vagy edzőterembe járnunk? Aki az otthoni edzésre szavaz, nekik hasznos dolgokat hozunk mai cikkünkben.
Hogyan hat a közösségi média az életmódra?

Hogyan befolyásolja a közösségi média mindennapjainkat és miként találhatunk egészséges egyensúlyt a digitális világ és a valóság között? Hogyan hat a közösségi média az életmódra? Erre keressük a válaszokat.