Menü

Mi az a dopamin öltözködés?

Ki gondolná, hogy van kapcsolat az öltözködésünk és a közérzetünk között? A színes ruhák vajon tényleg segítenek abban, hogy boldogabbak legyünk, hogy jobb legyen a hangulatunk? Ezekre a kérdésekre a „dopamine dressing”, azaz a dopamin öltözködés adhat választ, erről írunk mai cikkünkben.

Ha egy pillantást vetünk a legnagyobb divatházak kollekcióira, láthatjuk a sok színes, tarka, szinte a „mindent mindennel” önkifejezési stílust. Divat a színes, könnyed és bohókás öltözködés, a feltűnő kiegészítők, a vidám minták.

Sokak szerint az élénk színű ruházat és a boldogság szoros kapcsolatban áll egymással ennek pedig neve is van: „dopamine dressing” (azaz a „dopamin öltözködés”).

Mi az a dopamin?

A dopamin az agyban elsősorban a jutalmazásért és a boldogságérzetért felelős. Amikor nagy mennyiségű dopamin szabadul fel a szervezetünkben, jobb a hangulatunk, megnő a boldogságérzet, nő az önbizalom. A színek hatással vannak a közérzetünkre, erre már évezredekkel ezelőtt rájöttek, hiszen már az ókori egyiptomi kultúrában is felfigyeltek a színhasználat hatásaira.

Ma is ismert, hogy a hűvös árnyalatok segítenek a koncentráció fokozásában, a zöld megnyugtat, amíg a meleg színek, mint a piros, izgalmat és vágyat ébresztenek. A nyugati kultúrákban a fehér a tisztasághoz, a békéhez kötődik, amíg a közel-keleti és ázsiai országokban a halált és a gyászt szimbolizálja.

A dopamin öltözködésnek melyek a ruhadarabjai, színei?

A dopamin öltözék nem egyetlen szín vagy konkrét ruhadarab, hanem olyan öltözködési stílus, melytől viselőjének hangulata javul, magabiztosabbá válik, vidámabb lesz, ez pedig egyéni érzéseken, benyomásokon alapul. Egyes ruhadarabok képesek arra, hogy viselésük közben megváltoztassák a közérzetünket.

Van, aki egy fekete „outfit”- ben érzi magát magabiztosnak, más esetleg színesebb ruhákkal érzi ugyanezt.

Sokaknál évszak és időjárásfüggő, s mondjuk nyáron szívesebben viselik a világos, színes, tarka holmikat, mások pedig pont a téli szürke hétköznapokat szeretik feldobni árnyalatokkal, mintákkal, szivárványszínekkel.

Öltözzük magunkat boldogra – javasolják pszichológusok. Fedezzük fel, nekünk melyik színek, ruhadarabok és szabások szereznek nekünk örömet, és viseljük ezeket bátran.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.