Menü

Egészséges házi kenyér pofonegyszerűen

A kenyér az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, amit a legtöbbünk a boltban szerez be. Azonban a bolti kenyerek hosszú szavatossági ideje nem feltétlen előnyös, mivel a benne található tartósítószerek és ízfokozók hosszú távon rendkívül károsak az egészségünkre nézve. Az utóbbi időben, ahogy egyre divatosabbá válnak a házi készítésű élelmiszerek, egyre többen szánják rá magukat, hogy kipróbálják, milyen kenyeret sütni otthon. Sokan nem mernek belevágni, mert időigényesnek és nehéznek gondolják, ám nem minden kenyeret bonyolult elkészíteni, sőt, a pénztárcánk is meg fogja hálálni, ha magunk sütjük és nem pedig a boltban vásároljuk meg készen.

A kenyérsütés egyik legrettegettebb mozzanata a hosszadalmas dagasztás és kelesztés, valamint az élesztő használata. Ugyan ezek sem bonyolultak, bárki képes rá, de valóban időigényes folyamatok. Azonban ha a megszokott módszerhez képest egy kicsit másképp készítjük el a kenyeret, máris lerövidül a folyamat, ráadásul egészségesebb is lesz a végeredmény.

A zabkenyérhez mindössze három hozzávalóra lesz szükségünk, ez pedig a zabliszt, amit bár megvásárolhatunk, otthon is előállíthatjuk zabpehelyből, sütőporból és joghurtból. Ugye, milyen egyszerű? Még tojás és élesztő sem kell hozzá, valamint a fehérlisztet zabliszttel helyettesítve diétás kenyeret kapunk, amit bátran fogyaszthatnak fogyókúrázók és szénhidrát-anyagcsere problémával küzdők is.

A pontos recept szerint 280 gramm zablisztet, egy kisebb csomag sütőport, és 350 ml joghurtot kell összekeverni, valamint ízlés szerint sózhatjuk is a tésztát. Ha jól összedolgoztuk a hozzávalókat, akkor öntsük az egészet egy sütőpapírral kibélelt, megfelelő méretű tálba - például őzgerincformába – és mehet is a 180 fokra előmelegített sütőbe. Érdemes légkeveréses funkciót használni, amennyiben van rá lehetőségünk, mert akkor sokkal egyenletesebben sül át a kenyerünk kívül-belül.

Ha szeretnénk egy kicsit feldobni a kenyerünket, akkor miután kitöltöttük a formába, kenjünk be óvatosan vízzel a tetejét és szórjuk meg ízlés szerint zabpehellyel és különböző magokkal. Így nem csak egészséges, de energiadús is lesz a végeredmény.

Nagyjából 40-50 perc alatt sül meg, illetve akkor nyilváníthatjuk késznek, ha kívül szép barna és ropogós, belül pedig puha. Fontos, hogy ne essünk neki azonnal a kenyérvágóval, akármilyen csalogató is az illata. Hagyjuk teljesen kihűlni, mielőtt felvágjuk, így lesz megfelelő az állaga.

Ha szeretnénk ennél is jobban megbolondítani, kipróbálhatunk különböző fűszereket, esetleg édes változatot is, ha a diétánk megengedi.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.