Menü

Egészséges házi kenyér pofonegyszerűen

A kenyér az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, amit a legtöbbünk a boltban szerez be. Azonban a bolti kenyerek hosszú szavatossági ideje nem feltétlen előnyös, mivel a benne található tartósítószerek és ízfokozók hosszú távon rendkívül károsak az egészségünkre nézve. Az utóbbi időben, ahogy egyre divatosabbá válnak a házi készítésű élelmiszerek, egyre többen szánják rá magukat, hogy kipróbálják, milyen kenyeret sütni otthon. Sokan nem mernek belevágni, mert időigényesnek és nehéznek gondolják, ám nem minden kenyeret bonyolult elkészíteni, sőt, a pénztárcánk is meg fogja hálálni, ha magunk sütjük és nem pedig a boltban vásároljuk meg készen.

A kenyérsütés egyik legrettegettebb mozzanata a hosszadalmas dagasztás és kelesztés, valamint az élesztő használata. Ugyan ezek sem bonyolultak, bárki képes rá, de valóban időigényes folyamatok. Azonban ha a megszokott módszerhez képest egy kicsit másképp készítjük el a kenyeret, máris lerövidül a folyamat, ráadásul egészségesebb is lesz a végeredmény.

A zabkenyérhez mindössze három hozzávalóra lesz szükségünk, ez pedig a zabliszt, amit bár megvásárolhatunk, otthon is előállíthatjuk zabpehelyből, sütőporból és joghurtból. Ugye, milyen egyszerű? Még tojás és élesztő sem kell hozzá, valamint a fehérlisztet zabliszttel helyettesítve diétás kenyeret kapunk, amit bátran fogyaszthatnak fogyókúrázók és szénhidrát-anyagcsere problémával küzdők is.

A pontos recept szerint 280 gramm zablisztet, egy kisebb csomag sütőport, és 350 ml joghurtot kell összekeverni, valamint ízlés szerint sózhatjuk is a tésztát. Ha jól összedolgoztuk a hozzávalókat, akkor öntsük az egészet egy sütőpapírral kibélelt, megfelelő méretű tálba - például őzgerincformába – és mehet is a 180 fokra előmelegített sütőbe. Érdemes légkeveréses funkciót használni, amennyiben van rá lehetőségünk, mert akkor sokkal egyenletesebben sül át a kenyerünk kívül-belül.

Ha szeretnénk egy kicsit feldobni a kenyerünket, akkor miután kitöltöttük a formába, kenjünk be óvatosan vízzel a tetejét és szórjuk meg ízlés szerint zabpehellyel és különböző magokkal. Így nem csak egészséges, de energiadús is lesz a végeredmény.

Nagyjából 40-50 perc alatt sül meg, illetve akkor nyilváníthatjuk késznek, ha kívül szép barna és ropogós, belül pedig puha. Fontos, hogy ne essünk neki azonnal a kenyérvágóval, akármilyen csalogató is az illata. Hagyjuk teljesen kihűlni, mielőtt felvágjuk, így lesz megfelelő az állaga.

Ha szeretnénk ennél is jobban megbolondítani, kipróbálhatunk különböző fűszereket, esetleg édes változatot is, ha a diétánk megengedi.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

Otthon méred a vérnyomásod? Ettől az 5 hibától lehet rossz az eredményed

A vérnyomásmérés sokak számára egyszerű rutin: felkerül a mandzsetta, megnyomjuk a gombot, néhány másodperc múlva pedig megjelenik két szám a kijelzőn. Csakhogy a mérés eredményét nemcsak az befolyásolja, hogy éppen milyen a vérnyomásunk. Az is számít, hogyan, mikor és milyen körülmények között mérünk. Egy rosszul megválasztott testhelyzet vagy akár egy kávé is könnyen eltérítheti az értéket.