A gyümölcsök tudatos fogyasztása
- Dátum: 2023.03.03., 11:15
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- cukorbetegség, diéta, egészség, energia, étrend, gyümölcs, inzulin, tudatosság, vércukorszint
Nyáron a legtöbben inkább a lédús, hűsítő gyümölcsöket kívánjuk a nehezebb, zsírosabb ételek helyett, és nem ritka, amikor ebédre is egy finom gyümölcsleves kerül az asztalra. De vajon miként illeszthető bele ez az inzulinrezisztensek diétájába? A túl sok gyümölcs nem fogja túlságosan is megemelni a vércukorszintet?
A gyümölcsök köztudottan számos pozitív hatással vannak a szervezetre, és az ajánlások szerint fontos, hogy minden nap minimum 400-500 gramm zöldség/gyümölcs kerüljön a tányérra az egészség megőrzése érdekében. Azonban, azt nem árt tudni, hogy a gyümölcsök között vannak olyanok, mint pl. a szőlő, banán, füge, datolya, aszalt gyümölcsök, melyek magasabb szénhidráttartalmuk miatt jelentősebben megnövelik vércukor-és az inzulinszintet, így ezek túlzott fogyasztása nem javasolt inzulinrezisztencia/cukorbetegség esetén.

Nem mindegy mikor és mennyit fogyaszt belőlük
Nyáron a sok szezonális finomság csábítása ellenére is nagyon fontos ügyelni a gyümölcsök megfelelő napszakban való fogyasztására. Legideálisabb uzsonna idejében, akár önmagában fogyasztani, de lassan felszívódó szénhidráttal elfogyasztva lehet a tízórai része, vagy beilleszthető az ebéd mellé is. Ezen kívül fontos észben tartani, hogy egyszerre 200 g-nál nem javasolt többet bevinni belőlük, ami kb. 8-10 szem közepes méretű epret (1 maréknyi), kb. 40 szem cseresznyét (2 maréknyi), 1 nagyobb vagy 2 kisebb őszibarackot/nektarint és kb. 4 közepes méretű sárgabarackot jelent.
Frissítő smoothie-k, gyümölcslevesek
Nyáron sokan előszeretettel fogyasztják a smoothie-t vagyis a gyümölcsturmixot. Cukorbetegként/ inzulinrezisztensként sem kell lemondani róla, de néhány dolgot mindenképp be kell tartaniuk fogyasztásakor. Egyik fontos eleme, hogy az alapvetően nagyon gyorsan felszívódó gyümölcsturmixot lassabban felszívódóvá kell tenni, amit el lehet érni azzal, ha tejszínnel, kókuszkrémmel, olajos magvakkal, chia maggal, útifűmaghéjjal vagy korpával készítjük el. Semmiképp se a reggeli mellé kerüljön az asztalra, hanem inkább tízórai, uzsonna idejében, belekalkulálva a szénhidráttartalmát a napi mennyiségbe.
Hasonlóan a smoothie-hoz, a frissítő gyümölcslevesek is beilleszthetőek az étrendbe ebéd részeként, szénhidráttartalmával számolva. A levesek sűrítésére érdemes valamilyen magas rosttartalmú alapanyagot, mint pl. útifűmaghéjat használni. Természetesen ezeket a legjobb nyersen, főzés nélkül elkészíteni, hiszen a hő hatására a gyümölcsök veszítenek értékes vitamin és ásványi anyag tartalmukból.
Mit ér a nyár görögdinnye nélkül?

Ahogy már említettük, gyümölcsökre mindenkinek szükségük van, legyen az illető egészséges, inzulinrezisztens vagy esetleg cukorbeteg. Csupán oda kell figyelni, mikor, mit és mennyit fogyasztunk.
Jó hír, hogy szénhidráttartalmával gondosan számolva, uzsonna részeként, adott esetben lassú szénhidráttal fogyasztva, a nyár egyik kedvenc gyümölcse, a görögdinnye is beilleszthető időnként a cukorbetegek/inzulinrezisztensek étrendjébe.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
Otthon méred a vérnyomásod? Ettől az 5 hibától lehet rossz az eredményed
A vérnyomásmérés sokak számára egyszerű rutin: felkerül a mandzsetta, megnyomjuk a gombot, néhány másodperc múlva pedig megjelenik két szám a kijelzőn. Csakhogy a mérés eredményét nemcsak az befolyásolja, hogy éppen milyen a vérnyomásunk. Az is számít, hogyan, mikor és milyen körülmények között mérünk. Egy rosszul megválasztott testhelyzet vagy akár egy kávé is könnyen eltérítheti az értéket.