Menü
  • Ezt próbáld ki!
  • A gyümölcsök tudatos fogyasztása

A gyümölcsök tudatos fogyasztása

Nyáron a legtöbben inkább a lédús, hűsítő gyümölcsöket kívánjuk a nehezebb, zsírosabb ételek helyett, és nem ritka, amikor ebédre is egy finom gyümölcsleves kerül az asztalra. De vajon miként illeszthető bele ez az inzulinrezisztensek diétájába? A túl sok gyümölcs nem fogja túlságosan is megemelni a vércukorszintet?

A gyümölcsök köztudottan számos pozitív hatással vannak a szervezetre, és az ajánlások szerint fontos, hogy minden nap minimum 400-500 gramm zöldség/gyümölcs kerüljön a tányérra az egészség megőrzése érdekében. Azonban, azt nem árt tudni, hogy a gyümölcsök között vannak olyanok, mint pl. a szőlő, banán, füge, datolya, aszalt gyümölcsök, melyek magasabb szénhidráttartalmuk miatt jelentősebben megnövelik vércukor-és az inzulinszintet, így ezek túlzott fogyasztása nem javasolt inzulinrezisztencia/cukorbetegség esetén.

Nem mindegy mikor és mennyit fogyaszt belőlük

Nyáron a sok szezonális finomság csábítása ellenére is nagyon fontos ügyelni a gyümölcsök megfelelő napszakban való fogyasztására. Legideálisabb uzsonna idejében, akár önmagában fogyasztani, de lassan felszívódó szénhidráttal elfogyasztva lehet a tízórai része, vagy beilleszthető az ebéd mellé is. Ezen kívül fontos észben tartani, hogy egyszerre 200 g-nál nem javasolt többet bevinni belőlük, ami kb. 8-10 szem közepes méretű epret (1 maréknyi), kb. 40 szem cseresznyét (2 maréknyi), 1 nagyobb vagy 2 kisebb őszibarackot/nektarint és kb. 4 közepes méretű sárgabarackot jelent.

Frissítő smoothie-k, gyümölcslevesek

Nyáron sokan előszeretettel fogyasztják a smoothie-t vagyis a gyümölcsturmixot. Cukorbetegként/ inzulinrezisztensként sem kell lemondani róla, de néhány dolgot mindenképp be kell tartaniuk fogyasztásakor. Egyik fontos eleme, hogy az alapvetően nagyon gyorsan felszívódó gyümölcsturmixot lassabban felszívódóvá kell tenni, amit el lehet érni azzal, ha tejszínnel, kókuszkrémmel, olajos magvakkal, chia maggal, útifűmaghéjjal vagy korpával készítjük el. Semmiképp se a reggeli mellé kerüljön az asztalra, hanem inkább tízórai, uzsonna idejében, belekalkulálva a szénhidráttartalmát a napi mennyiségbe.

Hasonlóan a smoothie-hoz, a frissítő gyümölcslevesek is beilleszthetőek az étrendbe ebéd részeként, szénhidráttartalmával számolva. A levesek sűrítésére érdemes valamilyen magas rosttartalmú alapanyagot, mint pl. útifűmaghéjat használni. Természetesen ezeket a legjobb nyersen, főzés nélkül elkészíteni, hiszen a hő hatására a gyümölcsök veszítenek értékes vitamin és ásványi anyag tartalmukból.

Mit ér a nyár görögdinnye nélkül?

Ahogy már említettük, gyümölcsökre mindenkinek szükségük van, legyen az illető egészséges, inzulinrezisztens vagy esetleg cukorbeteg. Csupán oda kell figyelni, mikor, mit és mennyit fogyasztunk.

Jó hír, hogy szénhidráttartalmával gondosan számolva, uzsonna részeként, adott esetben lassú szénhidráttal fogyasztva, a nyár egyik kedvenc gyümölcse, a görögdinnye is beilleszthető időnként a cukorbetegek/inzulinrezisztensek étrendjébe.

  • A rovat további cikkei

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?

A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket

Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?