Menü

Miért okoz emésztési bajokat az édesítő?

Az inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén a cukor tiltólistára kerül, ezért helyette a betegnek természetes vagy mesterséges édesítőt kell választania. Azonban előfordulhat, hogy az átállás nem megy zökkenőmentesen, és a cukorpótló miatt hasmenés és puffadás lép fel.

Az egyik legnépszerűbb cukorhelyettesítő a cukoralkoholok csoportjába tartozó az nyírfacukor, azaz a xilit. Fehér, kristályos megjelenése, édesítő ereje hasonlít a hagyományos cukoréhoz, és szemben több mesterséges édesítőszerrel , nem hőérzékeny, tehát melegítés hatására sem csökken édesítő ereje. Jól használható sütéshez, főzéshez jól lehet vele édességeket, mártásokat, szószokat, lekvárokat készíteni. Energiatartalma alacsonyabb, mint a cukoré. Továbbá alacsony glikémiás indexű, lassan szívódik fel, kevésbé emeli meg a vércukorszintet, ezért a szénhidrát-tartalmával számolva inzulinrezisztensek és a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.

Mivel az elfogyasztott xilit kb. 25-50 százaléka szívódik fel, így hátránya, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva, különösen az arra érzékenyeknél emésztési gondokat, hasmenést, puffadást okozhat.

Már több tanulmány is foglalkozott azzal, hogy mégis mennyit érdemes belőle fogyasztani, ám az igazság az, hogy ez a határ mindenkinél más és más, ugyanis vannak, akiknek már pár kanál is panaszt okoz, míg mások kevésbé érzékenyek rá és nagyobb mennyiségben tudják fogyasztani.

Ha valaki mégsem szeretne visszatérni az egészségkárosító cukorhoz , ám a kellemetlen panaszokkal sem szeretne szembesülni, számukra is van szerencsére is megoldás. A szervezetet fokozatosan hozzá lehet szoktatni a xilithez, ezért célszerű kevesebb mennyiséggel kezdeni, majd lassan emelni az adagot.

Ha ez mégsem válna be, érdemes kiváltani a xilitet pl. eritrittel, ugyanis annak ellenére, hogy az is egy cukoralkohol, képes felszívódni a vékonybélbe, de a szervezetben nem tud hasznosul, így a vizelettel egyszerűen kiürül.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.