Miért okoz emésztési bajokat az édesítő?
- Dátum: 2023.03.03., 11:14
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- diéta, édesítő, édesség, emésztés, felszívódás, hasmenés, maltit, szervezet, xilit
Az inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén a cukor tiltólistára kerül, ezért helyette a betegnek természetes vagy mesterséges édesítőt kell választania. Azonban előfordulhat, hogy az átállás nem megy zökkenőmentesen, és a cukorpótló miatt hasmenés és puffadás lép fel.

Az egyik legnépszerűbb cukorhelyettesítő a cukoralkoholok csoportjába tartozó az nyírfacukor, azaz a xilit. Fehér, kristályos megjelenése, édesítő ereje hasonlít a hagyományos cukoréhoz, és szemben több mesterséges édesítőszerrel , nem hőérzékeny, tehát melegítés hatására sem csökken édesítő ereje. Jól használható sütéshez, főzéshez jól lehet vele édességeket, mártásokat, szószokat, lekvárokat készíteni. Energiatartalma alacsonyabb, mint a cukoré. Továbbá alacsony glikémiás indexű, lassan szívódik fel, kevésbé emeli meg a vércukorszintet, ezért a szénhidrát-tartalmával számolva inzulinrezisztensek és a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
Mivel az elfogyasztott xilit kb. 25-50 százaléka szívódik fel, így hátránya, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva, különösen az arra érzékenyeknél emésztési gondokat, hasmenést, puffadást okozhat.
Már több tanulmány is foglalkozott azzal, hogy mégis mennyit érdemes belőle fogyasztani, ám az igazság az, hogy ez a határ mindenkinél más és más, ugyanis vannak, akiknek már pár kanál is panaszt okoz, míg mások kevésbé érzékenyek rá és nagyobb mennyiségben tudják fogyasztani.

Ha valaki mégsem szeretne visszatérni az egészségkárosító cukorhoz , ám a kellemetlen panaszokkal sem szeretne szembesülni, számukra is van szerencsére is megoldás. A szervezetet fokozatosan hozzá lehet szoktatni a xilithez, ezért célszerű kevesebb mennyiséggel kezdeni, majd lassan emelni az adagot.
Ha ez mégsem válna be, érdemes kiváltani a xilitet pl. eritrittel, ugyanis annak ellenére, hogy az is egy cukoralkohol, képes felszívódni a vékonybélbe, de a szervezetben nem tud hasznosul, így a vizelettel egyszerűen kiürül.
Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?
Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.
Szemünk színe: mit árul el a jellemünkről?
A szemeket gyakran a lélek tükrének nevezik. Nem véletlenül: amikor valakivel beszélgetünk, ösztönösen a tekintetére figyelünk, és sokszor már az első pillanatokban kialakul bennünk egy benyomás a személyiségéről. De vajon a szem színe valóban árulkodhat a jellemünkről?
Befőzésből magok – ki ne dobd
Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.
Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?
A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.
Friss ízek az ablakpárkányról
A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.