Miért okoz emésztési bajokat az édesítő?
- Dátum: 2023.03.03., 11:14
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- diéta, édesítő, édesség, emésztés, felszívódás, hasmenés, maltit, szervezet, xilit
Az inzulinrezisztencia és cukorbetegség esetén a cukor tiltólistára kerül, ezért helyette a betegnek természetes vagy mesterséges édesítőt kell választania. Azonban előfordulhat, hogy az átállás nem megy zökkenőmentesen, és a cukorpótló miatt hasmenés és puffadás lép fel.

Az egyik legnépszerűbb cukorhelyettesítő a cukoralkoholok csoportjába tartozó az nyírfacukor, azaz a xilit. Fehér, kristályos megjelenése, édesítő ereje hasonlít a hagyományos cukoréhoz, és szemben több mesterséges édesítőszerrel , nem hőérzékeny, tehát melegítés hatására sem csökken édesítő ereje. Jól használható sütéshez, főzéshez jól lehet vele édességeket, mártásokat, szószokat, lekvárokat készíteni. Energiatartalma alacsonyabb, mint a cukoré. Továbbá alacsony glikémiás indexű, lassan szívódik fel, kevésbé emeli meg a vércukorszintet, ezért a szénhidrát-tartalmával számolva inzulinrezisztensek és a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
Mivel az elfogyasztott xilit kb. 25-50 százaléka szívódik fel, így hátránya, hogy nagyobb mennyiségben fogyasztva, különösen az arra érzékenyeknél emésztési gondokat, hasmenést, puffadást okozhat.
Már több tanulmány is foglalkozott azzal, hogy mégis mennyit érdemes belőle fogyasztani, ám az igazság az, hogy ez a határ mindenkinél más és más, ugyanis vannak, akiknek már pár kanál is panaszt okoz, míg mások kevésbé érzékenyek rá és nagyobb mennyiségben tudják fogyasztani.

Ha valaki mégsem szeretne visszatérni az egészségkárosító cukorhoz , ám a kellemetlen panaszokkal sem szeretne szembesülni, számukra is van szerencsére is megoldás. A szervezetet fokozatosan hozzá lehet szoktatni a xilithez, ezért célszerű kevesebb mennyiséggel kezdeni, majd lassan emelni az adagot.
Ha ez mégsem válna be, érdemes kiváltani a xilitet pl. eritrittel, ugyanis annak ellenére, hogy az is egy cukoralkohol, képes felszívódni a vékonybélbe, de a szervezetben nem tud hasznosul, így a vizelettel egyszerűen kiürül.
Befőzésből magok – ki ne dobd
Aki szeret befőzni, az tudja, hogy némi hulladék keletkezik menet közben, többek között a magok, amiket érdemes megtartani.
Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?
A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.
Friss ízek az ablakpárkányról
A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.
Ehető gyomnövények
A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.
Gombelem a gyermek kezében: néhány perc alatt életveszélyessé válhat
A kisgyermekes családok mindennapjaiban számtalan veszélyforrás rejtőzik, amelyek közül sok első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Ilyen a gombelem is, amely számos háztartási eszközben megtalálható: távirányítókban, mérlegekben, játékokban, hallókészülékekben, órákban vagy éppen elektronikus kulcsokban. Mérete miatt könnyen felkelti a kisgyermekek érdeklődését, lenyelése azonban súlyos, akár életveszélyes következményekkel járhat.