Menü

Nyers zöldség a babának – szabad vagy sem?

Édesanyaként annyi megoldandó feladattal szembesülhet az ember lánya, amennyire korábban nem is számított. Azt hisszük, minden úgy megy majd, mint a karikacsapás, de általában nem így van. Az egyik ilyen megoldandó feladat a hozzátáplálás. El kell döntenem, mikor, mit, mennyit és hogyan adom az újdonságokat a babámnak.

A családi elbeszélések szerint velünk persze gyerekként nem volt semmi gond. Ahová letettek a pokrócra, ott órákon keresztül eljátszadoztunk azzal, amit a kezünkbe adtak. Gyorsan megettünk mindenféle új ételeket. Ezzel szemben a mi gyerekünk a hét 7 napjából 5 napon nyűgös, nem akar enni vagy mindig csak ugyanazt, felmászik minden lehetséges helyre, ami eszünkbe sem jutott volna, hogy gyerekbiztossá kell tennünk.

De térjünk vissza a hozzátáplálás egyik nagy kérdésére: mikor kezdjünk nyers zöldséget adni a babának? Jómagam azt tapasztaltam, hogy a reggeli és a vacsora bevezetése/kiváltása közel sem olyan egyszerű feladat. A baba kezdetben még nem eheti, vagy nem tudja megenni azokat a dolgokat, amelyeket egy átlagos felnőtt fogyaszt ezen étkezések alkalmával.

Mivel egy pár évvel ezelőttig kifejezetten rossz zöldségevő voltam, kritikusan figyelek arra, hogy a kisfiam elegendő zöldséget fogyasszon. Jómagam annak idején talán egyszerűen lusta voltam megpucolni egy uborkát, vagy feldarabolni egy paprikát, inkább csak bekaptam valamit gyorsan (jó sok szénhidrátot!) – legtöbbször zöldség nélkül. Aztán idővel hiányozni kezdett a zöldségek tápértéke. Így már persze könnyebb volt magamat rávenni a zöldségpucolásra, darabolásra. De eltértem a tárgytól.

Sok mindent a félrenyelés veszélye miatt nem javasolnak a babának adni. Kezdetben még nem tudja a szájában úgy kezelni az ételt, mint később, illetve nincs elegendő foga.

Míg Németországban már 5-6 hónapos korban is adnak a babának uborkát rágcsálni, addig Magyarországon egy éves korig nem ajánlják a nyers zöldség fogyasztását. (Itt azt hozzá kell tennem, hogy a magyar szakmai irányelvekről általánosságban elmondható, hogy sokkal szigorúbbak.)

A legtöbb helyen azt javasolják, hogy egy éves kor után már lehet próbálkozni. Fontos, hogy akkor kezdjük el, ha mi magunk sem félünk, mert a babák szó szerint kiszagolják az édesanya félelmét. Ők ugyanis körülbelül 2 éves korukig érzik a kortizol nevű stresszhormon szagát, amit a testünk termel, ha idegesek vagyunk. Ez magyarázza, hogy ha a szülő feszült, a gyerek is feszült, nyűgös lesz.

A nyers zöldségfogyasztásra számos lehetőség van. Vághatjuk kockára, csinálhatunk finger foodot, amit meg tud fogni a kicsi, és egyedül is el tudja fogyasztani. Ha biztosra akarunk menni, lereszelhetjük a zöldségeket, később pedig különféle formákat készíthetünk: állatkákat, apró épületeket, stb. Ez utóbbi hasznos tipp lehet a rosszevő gyerekeknek.

A nyers zöldségfogyasztásnak számos előnye is van. Ezáltal tanulhat a baba szépen harapni, rágása erősíti az állkapcsot. Így új ízeket ismertethetünk meg vele, hiszen a nyers zöldségek íze eltér a főtt változattól. Ahogy nő a csöppség, az uzsonnás dobozába is egyre egyszerűbb lesz beledobálni néhány szál sárgarépát, uborkát, így a mi munkánk is könnyebb lesz.

Sokan nem is a félrenyelés, hanem a zöldségek héján megtalálható rovarirtó szerek hatásaitól félnek. (Személy szerint nem értem ez a probléma a trópusi gyümölcsök esetében miért nem merül fel olyan gyakran. Bár az ember legtöbbször igyekszik bio élelmiszereket választani a kicsiknek, ez sajnos nem mindenhol és/vagy nem mindig elérhető.) A különféle szervezetek szerencsére több tanácsot is adnak, hogyan lehet a nyers zöldségeket a babák számára is biztonságosan fogyaszthatóvá tenni. Az alap, hogy alaposan, hideg vagy meleg vízzel mossuk meg a zöldségeket. Ezen felül jó megoldás, ha 2%-os sóoldatban mossuk meg őket, vagy egy kis ecetes vízben áztatjuk 10 percig.

A külföldi ajánlások alapján, ha a fenti javaslatokhoz tartjuk magunkat, már 9-10 hónapos korban elkezdhetjük a nyers zöldségek megismertetését.

Egészséges reggeli ötletek, akár cukorbetegeknek is

Tavasszal gyakran diétába kezdünk, azonban sokszor már a nap első étkezése is fejtörést okoz. Mutatunk néhány reggeli ötletet, ami nem tartalmaz cukrot.

Kedvenc kávéink

Szeretünk kávézni. Az ízét, aromáját, frissítő, élénkítő hatását. Szeretjük jegesen és forrón, isszuk édesen vagy tejjel, de minden nélkül is jó erősen. Szeretjük egy elegáns kávézóban és szívesen fogyasszuk otthon vagy a teraszon reggelente egy köntösbe, vagy plédbe csavarva magunkat, amikor kel fel a nap. Az ínyencek szeretik feldobni ezzel-azzal, nézzük, milyen kávékülönlegességeket készíthetünk mi magunk is otthon.

Okok, amiért ceklát egyél

A cékla az egyik legegészségesebb zöldség. Tele van antioxidánsokkal, ásványi anyagokkal, sok vasat, kalciumot, magnéziumot tartalmaz, bővelkedik vitaminokban. Sokan csak savanyúság formájában fogyasztják, de kiváló grillezve húsok mellé köretnek, vagy salátába nyersen lereszelve, a frissen facsart céklalé pedig egyenesen kincset ér. Ha ez nem lenne elég, mondunk 7 érvet, hogy meggyőzzünk, érdemes minél több céklát enni.

Grapefruit: jótékony hatások, érdekességek

A grapefruit magas C-vitamin tartalma mellett egyéb jótékony hatásai miatt is több figyelmet érdemelne. Miért érdemes fogyókúra alatt használni? Mi köze a cukorbetegséghez? Tudj meg többet a grapefruitról!

Legrosszabb reggelik

Mitől lehet rossz egy reggeli? Nos, például attól, hogy hirtelen megemeli a vércukorszintet: gyorsan megéhezünk utánuk. aki cukorbeteg, vagy inzulinrezisztenciában szenved, nekik különösen fontos, mikor mit esznek, mit reggeliznek.