Menü

Felnőtt színezők – a lélek gyógyítása

Mindenkinek szüksége van arra, hogy magára szánjon egy kis időt, hogy a belső béke, harmónia megmaradjon. Lehet ez jóga, torna, futás, olvasás, de egy nagyin jó alternatíva a színezés is.

Carl Jung pszichológustól ered a felnőtteknek kitalált színezők ötlete, amit önismereti módszerként vetett be pacienseinél, mivel ezzel technikával a tudatalatti én felszínre kerülhet. Kimutatták, hogy a színezésnek több pozitív hatása is van a mentális egészségre. Lényege abban rejlik, hogy ezzel a technikával egy nyugodtabb, kreatívabb irányba sodorható az elme. Sokszor használják szorongással, depresszióval, sőt még dühkezelési gondokkal küzdő betegnek. Ezekben az esetekben iránymutatást kaphatnak az orvosok azáltal is, hogy milyen színekkel dolgozik az adott személy.

Az agy egy része az amigdala, ami azért felelős, hogy feldolgozza az érzelmi reakciókat. A színezéssel töltött idő pedig megnyugtatja a felfokozott érzelmi reakcióktól teli amigdalát, vagyis pihenésre készteti agyunkat. Azzal, hogy arra figyelünk, hogy milyen színeket használjunk, vagy hogy a vonalakat ne lépjük át, egyfajta koncentrációt igényel, ami eltereli a rossz gondolatokat. A másik nagy előnye ennek, hogy boldogságot és sikerélményt ad. Arra is gondoljunk, hogy milyen hatással lehet a problémamegoldó képességünkre is.

Azzal, hogy koncentrálunk a kis részek színesebbé tételére, még arra is figyelünk tudat alatt, hogy melyik szín melyikkel passzol, hogy az kellemes látványt nyújtson. Ez segít a motorikus funkciók fejlesztésében is.

Nem csak agyunkra van jótékony hatással, hanem szívünkre is, mivel az agyunkban képződő negatív gondolatok vagy a minket érő stresszes helyzetek kihatással vannak szív- és érrendszerünkre. Amikor nem vagyunk rendben lelkileg, akkor immunrendszerünk is gyengül, nehezebben állunk ellen a betegségeknek, nehezebben küzdünk meg a stresszel, szorongunk, végül depresszióba eshetünk, amiknek mind kísérő jelensége a szívre rakódó terhelés. Stresszes, szorongó helyzetekben az elme keresi a segítséget, ilyenkor alakulhat ki a nassolás, a dohány- és alkoholfüggőség. A színezés egy olyan tevékenység, ami nem, hogy nem káros, hanem boldogságot visz életünkbe.

A művészetterápia az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy leküzdjük a bennünk bujkáló feszültséget, esetleg legyőzzük a poszttraumás stressz szindróma tüneteit is. Az alkotás segíti az elégedettség érzésének elérését. A színezők arra is hivatottak, hogy a saját kívánságainkat, döntéseinket vessük papírra, így kontrollérzetünk megélése pozitivitást és vidámságot hoz a mindennapokba. A kreativitás előcsalogatása fel fogja dobni a monoton mindennapokban megélt alkotás nélküli állapotot, hiszen nem minden munkaterületen szárnyalhatunk. Könnyebben fogunk tudni odafigyelni tennivalóinkra, produktívak lehetünk a munkánkban is.

A színezésre tekinthetünk egyfajta meditációként, hiszen a kellemetlen gondolatok helyét átveszik a kellemes, pozitív ötletek és tervek, melyek hozzájárulnak a könnyebb, élhetőbb mindennapok átéléséhez.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.