Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk?
- Dátum: 2023.03.29., 18:52
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
- alulműködés, csomó, duzzanat, észrevesz, fogyás, heves szívdobogás, idegesség, jódhiány, jóindulatú, kezelés, kivizsgálás, labor, légzési problémák, nehézlégzés, nyelési nehézség, Pajzsmirigy göbök, rosszindulatú, szorító érzés, túlműködés, tünet, ultrahang, ultrahanglelet
Mit kell tudni a pajzsmirigy göbökről, hol találhatóak, mi a teendő velük, milyen bajt jeleznek és hogy lehet észrevenni őket?
A pajzsmirigy göbök olyan tömör vagy folyadékkal telt csomók, amelyek a pajzsmirigyen alakulnak ki, mely a nyakunk alsó részén található. Fontos hormontermelő szervről van szó, amelynek jelentős szerepe van az anyagcserefolyamatok szabályozásában.
A legtöbb esetben a pajzsmirigy göbök ártalmatlanok, nem okoznak tüneteket sem, ám kis százalékban veszélyesek lehetnek, ezért kivizsgálásuk elengedhetetlen.
A pajzsmirigyen található csomókat nem mi vesszük észre magunkon, hanem általában orvosi rutinvizsgálaton derülnek ki, melyet tapintással végeznek, illetve pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal, de előfordul, hogy komolyabb esetben ezek a csomók akkorák, hogy szabad szemmel is láthatók.
Mitől alakulnak ki ezek a csomók?
A göbök okai sokfélék lehetnek: általában valamilyen betegség vagy pajzsmirigy-alulműködés, illetve -túlműködés következtében alakulnak ki, de okozhatja a jódhiány is. A túl kevés jódot tartalmazó étrend következtében kialakulhatnak csomók a pajzsmirigyen.
Mit kell tenni, ha a az orvos göböket észlelt a vizsgálatkor?
A pajzsmirigyen található göbök kezelése attól függ, milyenek ezek a kis csomók. A legtöbb esetben ultrahangvizsgálatot és vérvételt végeznek, ezután állapítják meg a kezelés módját.
Az ultrahanglelet mellett szükséges a laborvizsgálat is, még olyankor is, ha az ultrahanglelet negatív.
Jó hír, hogy a legtöbb pajzsmirigy göb ártalmatlan és nem okoz semmilyen tünetet, nem nőnek, ekkor az orvos rendszeres kontrollvizsgálatot javasol.
Amennyiben a göb növekedni kezd, vagy hormont termelni, olyankor szükséges a további kezelés. A pajzsmirigy-ultrahang, illetve a laboreredmények függvényében a radiológus szakorvos további kivizsgálást javasolhat. A jóindulatú göbök nem minden esetben szorulnak kezelésre. Ha mégis igen, az klasszikusan hormonkezelést vagy műtétet jelent.
Milyen tüneteket okozhatnak a göbök?
A pajzsmirigygöbök az alábbi tüneteket okozhatják: nyelési nehézség, légzési problémák, szorító érzés, duzzanat, nehézlégzés, fogyás, heves szívdobogás, idegesség.
Annak ellenére, hogy a legtöbb pajzsmirigy göb nem jelent rosszindulatú daganatot, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni vérvétellel, ultrahanggal.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.
Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe
A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?
Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére
A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.