Pajzsmirigyproblémáink: jódhiány és tünetei

Pajzsmirigybetegség és jódproblémák: se a túl kevés, se a túl sok nem jó! Mint tudjuk a pajzsmirigy betegségekért sok esetben a jódhiány a felelős. A pajzsmirigy megfelelő működéséhez a jód nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyi kerül a szervezetbe.

Azt, hogy pontosan milyen tünetek jelzik a jódhiányt, s mennyire van belőle szükségünk, máris összefoglaljuk!

Sajnos tény, hogy hazánkban a termőföldünk jódban szegény, ezért jódbevitelünk sokszor alacsonyabb a kelleténél, természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek szednie kell kontroll nélkül a jódtartalmú étrendkiegészítőket, hiszen a túlzott bevitel is problémákat okoz és felborítja a pajzsmirigy működését.

A jódozott konyhasó fogyasztásával az utóbbi években országunkban jelentősen csökkent a jódhiányban szenvedők száma, azonban így is előfordulhat a hiányos állapot. A jód kétélű fegyver, hiánya következtében általában pajzsmirigy-alulműködés alakul ki, míg a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket okoz, túlműködést, göböket.

Szükségünk van jódra, különösen a várandósok esetében kell erre figyelni, ám néhány magzatvédő vitamin túl sok jódot tartalmaz.

A pajzsmirigybetegségek tüneteiről már írtunk korábban, van, ami szabad szemmel is érzékelhető és látható (például a nyakmérete, nyelési nehézségek, fáradtság, hajhullás, száraz bőr, indokolatlanul gyors hízás diéta és mozgás ellenére – ezek mind pajzsmirigy alulműködést jeleznek).

A pajzsmirigy alulműködés vérvétellel mutatható ki, erre léteznek akár gyorstesztek is, melyek előnye, hogy otthon könnyen és gyorsan elvégezhetőek. Napjainkban gyakori probléma, hogy baj esetén egyből a jódpótlást javasolják, de a jódszintet nem határozzák meg ehhez.

Mennyi jódra van szükségünk?

A napi szükségletünk életkoronként más és más:

1 éves korig napi 50 mikrogramm, 2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm, 7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm, felnőtt korban napi 150 mikrogramm jód szükséges, mely terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm is lehet.

A jódhiány tünetei között előfordulnak a fent említett, pajzsmirigy alulműködésre utaló tünetek mellett még a kedvetlenség, levertség, gyerekeknél növekedési- és fejlődési zavarok, koncentrációzavarok, székrekedés és a folyamatos fázás érzet.

Jódhiány amiatt is kialakulhat, ha szervezetünk elég jódot kap, azonban mégse tudja azt megfelelően hasznosítani, a jód nem tud ugyanis felszívódni, ezek okai általában különböző betegségek lehetnek, illetve vannak olyan gyógyszerek is – pl. egyes szívgyógyszerek és pszichiátriai készítmények -, amelyek miatt a szervezet nem tudja hasznosítani a jódot. A szelénhiány is okozhat pajzsmirigybetegséget, ezért ennek pótlására is figyelni kell, mert a szelén elengedhetetlen a pajzsmirigy optimális működéséhez.

A személyre szabott kezelés és a jód pontos adagolásának megválasztása mindenképpen endokrinológus feladata.