Menü

Ez a melatoninhiány egyértelmű tünete

Létfontosságú a normális biológiai ritmus fenntartásához? MIlyen tüneteket okoz a hiánya és hogyan pótolhatjuk? Mutatjuk!

A melatonin a tobozmirigyben termelődő hormon, mely többek között az elalvást és az ébredést szabályozza. A melatonin termelődése spontán indul be nagyjából akkor, amikor lemegy a Nap, vagyis mikor a környezetünk egyre sötétebb lesz, majd reggelre a melatonin koncentrációja újra lecsökken; vagyis a melatonin koncentrációja "jelzi" a szervezetünkben, hogy elérkezett a biológiai este, illetve reggel ideje.

Ha rosszul jár a biológiai óránk

A cirkadián ritmust, vagyis az alvás és az ébrenlét ciklikusságát elsősorban a belső, biológiai óránk szabályozza, de az úgynevezett társadalmi idő is hatással van rá. A társadalmi idő határozza meg, hogy mikor kezdődik a munkanap vagy az iskolai tanítás, mikor mehetünk vásárolni vagy ügyeket intézni.

A mesterséges fény elterjedése miatt a biológiai és a társadalmi idő nincs teljesen szinkronban, hiszen gyakran sötétedés után is aktívak vagyunk, szórakozni, sportolni járunk, sőt az is előfordulhat, hogy a késő esti órákban is dolgozunk vagy tanulunk.

A természetes sötétség hiánya és az erős mesterséges fények befolyásolhatják a melatonin termelődését, így az elalvással, az alvás hosszával és minőségével is gondjaink lehetnek.

A külső hatások befolyásolják a belső óránkat akkor is, ha éjszakai vagy váltott műszakban dolgozunk, vagy ha távoli országba utazunk (ahol a megszokottól eltérő időzóna van érvényben).

Ezeket az alvászavarokat, melyek a cirkadián ritmus zavaraival vannak összefüggésben, igen jól lehet melatonin pótlásával kezelni, anélkül, hogy erős altató gyógyszert kellene szednie az érintettnek.

Mivel a melatonin nélkülözhetetlen az elalváshoz, illetve az alvás fenntartásához, a melatonin hiánya alvászavarokhoz is vezethet.

A nem megfelelő melatonintermelődés vagy a melatoninhiány (illetve az ezzel összefüggő alvászavar) több neurológiai vagy fejlődési rendellenességben is megfigyelhető, például az autizmus spektrumzavar vagy a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) esetében.

Mivel a melatonin hormon jól pótolható, és hosszabb távon sincsenek mellékhatásai, nem lehet "hozzászokni" és nem kell tartani attól sem, hogy tolerancia alakul ki, ezért a melatonin nagyszerűen alkalmazható ezen problémák alvászavarainak kezelésében.

A melatonin hormon biztonságosan, mellékhatások nélkül pótolható tabletta formájában, nem kell tartani a hozzászokástól vagy a túladagolástól sem, ezért a melatonin nagyszerűen alkalmazható ezen problémák alvászavarainak kezelésében.

Szedésének abbahagyása pedig nem jár elvonási tünetekkel és az úgynevezett rebound hatás sem jelentkezik (ez azt jelenti, hogy a gyógyszer abbahagyása után az alvászavar még erőteljesebben tér vissza).

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.

A balkezességről

A balkezesség kialakulásának pontos okát még nem sikerült teljesen feltárni. Sokan az agyféltekék dominanciájával magyarázzák: a jobbkezeseknél a racionális gondolkodásért felelős bal agyfélteke, míg a balkezeseknél a „művészi” jobb agyfélteke domináns. Van, aki szerint ennek köszönhető, hogy a balkezesek között nagyobb a művészi tehetséggel megáldottak aránya.

Az UV-sugárzás veszélyei

Az UV-sugárzás veszélyeire figyelmeztettek meteorológiai, bőrgyógyász, egészségvédelmi és klímapolitikai szakértők. Sokszor hallottuk már, hogy délelőtt 11 óra és délután 3 óra között mindenki kerülje a napon tartózkodást, mert ilyenkor nagyobb a leégés veszélye.

A nevetés jótékony hatásai

Kitörő kacaj, elfojtott nevetés, röhögőgörcs, csendes rötyögés, vihorászás, szolid mosolygás. Hívhatjuk bárhogy, nevetni mindannyian szeretünk, hiszen ezzel a reakcióval az örömünket, a vidámságunkat fejezzük ki, azt, hogy valamin jól szórakozunk, bizonyos esetekben pont, hogy más embereken. Ez nem csupán egy öncélú jelenség, hanem egyfajta közös nyelvi eszköz is, amelyről az alábbi cikkben tudhatunk meg többet.