Menü

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, még rákszűrésre sem, a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat a legtöbb nő halogatja, pedig pár perces, egyszerűen elvégezhető vizsgálatról van szó, mellyel komolyabb bajok előzhetőek meg.

Legtanácsosabb egy komplex nőgyógyászati rákszűrésen részt venni, lehetőleg rendszeresen, mely során az emlőrák mellett, petefészekrák és méhnyakrák egyidejű szűrése is megtörténik. Ez azért is nagyon fontos, mert nők ezrei, tízezrei veszítik életüket a világon olyan betegségben, melynek időben való felismerése csaknem 100%-os túlélési esélyt jelent!

A rákszűrést akkor is érdemes elvégeztetni legalább évente egyszer, ha semmi tünetünk, vagy panaszunk nincsen.

Hogyan történik a vizsgálat?

Citológiai mintavétel során a méhnyakról sejteket vesz le a nőgyógyász, melyet tovább küld a labornak, ahol elvégzik a szükséges vizsgálatokat.

A hüvelyi ultrahang is része a rákszűrésnek, ekkor felderíthető a méh nyálkahártyája, esetleges miómák, illetve jól láthatóak a petefészek elváltozásai. A komplex rákszűréshez nélkülözhetetlen az ultrahangvizsgálat.

Az orvosunk kézzel végzett tapintásos vizsgálattal a méh és környezetének állapotát is kitapintja, majd sor kerül az emlők vizsgálatára is. 40 éves kortól a tapintásos módszert mammográfia, illetve ultrahang-vizsgálattal is javasolt kiegészíteni.

A rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus közepén elvégezni, így nem befolyásolja semmi a vizsgálat eredményét. A rákszűrés évente legalább egyszer javasolt, ám panasz esetén külön vizsgálatra szükség van a tünetek megjelenésekor.

Mit kell tudni az eredményekről?

Rákszűrés esetében az az általános eljárás, hogy hívnak, ha gond van. ha azonban nem csörög a telefon 2-3 héten belül, akkor valószínűleg mindent rendben találtak.

A rákszűrés eredménye régen P1 és P5 közötti eredményt adott. A P1 és a P2 jelölés jelentette a negatív eredményt, a P3 valamilyen elváltozást, például gyulladásos állapotot mutatott. Mivel tág kategória, így azonnali további kivizsgálást igényelt. A P4 és a P5 már valamilyen rákos állapotot jelzett, ami azonnali beavatkozást igényelt. A köztudatban még mindig ezek a jelölések élnek, de az orvosok már nem ezt használják, illetve a korábbi P3-nak megfelelő eredményeket ma már sokkal jobban tudják konkretizálni.

Tudom, hogy senkinek nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé a szűrővizsgálatokra járás, kellemetlen is, időigényes is, izgul az ember az eredmények miatt is, ám ha nincs baj, megnyugodhatunk, ha pedig gond van, időben kiderül! Ne adjunk esélyt a ráknak! Rajtunk is múlik!

Amikor a stressz a gyomrodban jelentkezik

A mindennapi élet során szinte mindenki találkozik stresszes helyzetekkel, azonban nem mindenki reagál rájuk ugyanúgy. Vannak, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másoknál a tartós feszültség testi tünetekben is megjelenik. Az egyik leggyakoribb ilyen reakció a gyomor érzékeny működése, közismert nevén a gyomorideg.

Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?

Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.

Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla

Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai

Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.