Menü

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, még rákszűrésre sem, a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat a legtöbb nő halogatja, pedig pár perces, egyszerűen elvégezhető vizsgálatról van szó, mellyel komolyabb bajok előzhetőek meg.

Legtanácsosabb egy komplex nőgyógyászati rákszűrésen részt venni, lehetőleg rendszeresen, mely során az emlőrák mellett, petefészekrák és méhnyakrák egyidejű szűrése is megtörténik. Ez azért is nagyon fontos, mert nők ezrei, tízezrei veszítik életüket a világon olyan betegségben, melynek időben való felismerése csaknem 100%-os túlélési esélyt jelent!

A rákszűrést akkor is érdemes elvégeztetni legalább évente egyszer, ha semmi tünetünk, vagy panaszunk nincsen.

Hogyan történik a vizsgálat?

Citológiai mintavétel során a méhnyakról sejteket vesz le a nőgyógyász, melyet tovább küld a labornak, ahol elvégzik a szükséges vizsgálatokat.

A hüvelyi ultrahang is része a rákszűrésnek, ekkor felderíthető a méh nyálkahártyája, esetleges miómák, illetve jól láthatóak a petefészek elváltozásai. A komplex rákszűréshez nélkülözhetetlen az ultrahangvizsgálat.

Az orvosunk kézzel végzett tapintásos vizsgálattal a méh és környezetének állapotát is kitapintja, majd sor kerül az emlők vizsgálatára is. 40 éves kortól a tapintásos módszert mammográfia, illetve ultrahang-vizsgálattal is javasolt kiegészíteni.

A rákszűrést érdemes a menstruációs ciklus közepén elvégezni, így nem befolyásolja semmi a vizsgálat eredményét. A rákszűrés évente legalább egyszer javasolt, ám panasz esetén külön vizsgálatra szükség van a tünetek megjelenésekor.

Mit kell tudni az eredményekről?

Rákszűrés esetében az az általános eljárás, hogy hívnak, ha gond van. ha azonban nem csörög a telefon 2-3 héten belül, akkor valószínűleg mindent rendben találtak.

A rákszűrés eredménye régen P1 és P5 közötti eredményt adott. A P1 és a P2 jelölés jelentette a negatív eredményt, a P3 valamilyen elváltozást, például gyulladásos állapotot mutatott. Mivel tág kategória, így azonnali további kivizsgálást igényelt. A P4 és a P5 már valamilyen rákos állapotot jelzett, ami azonnali beavatkozást igényelt. A köztudatban még mindig ezek a jelölések élnek, de az orvosok már nem ezt használják, illetve a korábbi P3-nak megfelelő eredményeket ma már sokkal jobban tudják konkretizálni.

Tudom, hogy senkinek nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé a szűrővizsgálatokra járás, kellemetlen is, időigényes is, izgul az ember az eredmények miatt is, ám ha nincs baj, megnyugodhatunk, ha pedig gond van, időben kiderül! Ne adjunk esélyt a ráknak! Rajtunk is múlik!

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?