Elegendő vizet fogyasztunk?

Az emberi test több, mint felét víz alkotja, egészen pontosan a férfiak esetében a testtömeg 60 százalékát, nők esetében pedig 50 százalékát teszi ki. A víznek számos fontos szerepe jut szervezetünk működése szempontjából. Egyrészt reakcióközeget biztosít a testünkben zajló biokémiai folyamatokhoz, másrészt ez szállítja a tápanyagokat a sejtekhez. Ezen kívül a méregtelenítésben és salakanyagok kimosásában is elengedhetetlen résztvevő, valamint a víznek köszönhetjük azt is, hogy az ízületeink rugalmasak, nem pedig merevek.

A víz tehát létfontosságú szerepet tölt be életünkben, így nem meglepő, hogy kifejezetten fontos, hogy megfelelő mennyiségűt fogyasszunk belőle. De mégis milyen vizet fogyasszunk? Röviden a válasz az, hogy teljesen mindegy, mivel a fogyasztásra alkalmas vizek közül mind tökéletesen megfelel a célnak. Gyakori tévhit, hogy azt gondoljuk, az ásványvizek egészségesebbek az egyszerű csapvíznél. Az emberi testnek ugyan szüksége van ásványi anyagokra, azonban azokat nem képes a vízből kivonni, csak szerves formában tudja felhasználni, így tulajdonképpen bár jó ízű az ásványvíz, éppen annyira egészséges, mint bármelyik másik, fogyasztásra alkalmas ivóvíz.

A másik nagy kérdés a mennyiség. Mennyi vizet érdemes fogyasztani, hogy testünket is megfelelően hidratáljuk kívül-belül, azonban ne a mosdóba szaladgáljunk egész nap? Erre nincs tűpontos válasz, ugyanis függ az életkorunktól, a testtömegünktől, a fizikai aktivitásunktól és az általános egészségügyi állapotunktól is, azonban egy megközelítőleges mennyiséget meg tudunk határozni. Egy átlagos felnőtt ember napi folyadékigénye nagyjából 2-2,5 liter között mozog.

Mi történik, ha nem iszunk elegendő vizet? Ennek számos tünete lehet, az egészen apró, szinte észre sem vehetőktől a komoly egészségügyi problémák. A legelső és legegyértelműbb tünet a csökkent vizeletürítés. Természetes, hogy ha nem fogyasztunk elegendő folyadékot, akkor nem is választunk ki elegendő folyadékot, ami távozhatna. A túl kevés víz fogyasztása könnyen székrekedést is okozhat vagy egyszerűen lelassult bélmozgást, szilárdabb székletet eredményez. Az emésztőrendszerre gyakorolt hatás mellett előfordulat az is, hogy a bőrünk száraz és repedezett lesz, rugalmatlanná válik, esetleg hámlani kezd. Ezt legjobban a kézfejeken figyelhetjük meg.

Gyakori jelenség a cukoréhség is dehidratáció esetén. Akár találkozhattunk is már azzal a tanáccsal, hogy ha éhesnek érezzük magunkat, próbáljunk meg inni egy pohár vizet, majd, ha ezután elmúlik, akkor csak a dehidratáció miatti cukoréhség volt a felelős, azonban, ha továbbra is éhesek vagyunk, akkor valóban ennünk kell valamit. E mögött a jelenség mögött az áll, hogy megfelelő mennyiségű folyadék hiányában a test nehezebben jut hozzá a glükózraktárakhoz, ahonnan az energiát szerzi, így éhséggel – pontosabban cukoréhséggel – jelzi a hiányt.