Menü

Jelek, hogy lelkileg elfáradtál

A stressz nem csak a testi-, de a lelki egészségedre is káros hatással van. Ha éveken keresztül feszültségben és stresszben élsz, ne csodálkozz, ha előbb-utóbb ingerült, fáradt, reménytelen, kiégett, majd depressziós leszel.

Számtalan stresszlevezetési technika létezik napjainkban, alkalmazd a számodra legmegfelelőbbet még mielőtt nagyobb lenne a baj. Az alábbi tünetek arra utalnak, hogy igencsak elfáradtál lelkileg, itt az ideje, hogy csökkentsd a stressz hatását az életedben.

1. Egész nap nincs semmihez kedved, állandó fáradtság gyötör, nincs kedved kikelni az ágyból, mindig csak pihennél. Éjszaka rémálmaid vannak, zaklatottan alszol, reggel izzadtan, fáradtan ébredsz.

2. Megmagyarázhatatlan testi fájdalmak gyötörnek: izomfájdalom, görcsök, fejfájás, gyomorfájás, szédülés és homályos látás.

3. Ha valaki megkérdezi, hogy mi a problémád, nem tudsz rá válaszolni, mert igazából te sem tudod. Csak azt érzed, hogy nincs motivációd és energiád semmihez.

4. Szétesettnek és figyelemhiányosnak érzed magad. A tested és az elméd egyáltalán nincs összhangban.

5. Állandóan fokozott érzelmi állapotban vagy, erős hangulatingadozások gyötörnek. Egyik percben még tele vagy szeretettel, míg a másik pillanatban az egész világot az ellenségednek érzed.

6. Enyhe pánikrohamok, és krónikus szorongások gyötörnek.

7. Hiába vesznek körbe emberek, mégis magányosnak érzed magad. Mindenkiben kételkedsz, csak az ellenséget látod az emberekben, állandó védekező álláspontban vagy.

8. Állandó negatív gondolatok, féltékenység, düh, harag, szomorúság, kétségbeesés gyötör. Gyakran érzed úgy, hogy az egész világ ellened szegült.

9. Fizikai gyengeség gyötör, görbe a tartásod, erőtlenek a lábaid. Hiába mész edzőterembe, alig tudod mozgatni a végtagjaid. Kötelező feladatnak érzed a mozgást, ami nem boldogít.

10. Gyakran érzel félelmet, bizonytalanságot a jövővel kapcsolatosan. Úgy érzed, hogy szeretnéd az egész eddig életedet elfelejteni, és új lappal kezdeni mindent, mert ez a személyiség, ami te vagy most egyáltalán nem képes a boldog, kiegyensúlyozott életre.

Figyelj: NAGYON fontos, hogy őszinte legyél önmagadhoz. Azután szelektálj. Ami rosszat tesz neked, iktasd ki, amennyire lehet. Kapcsold ki a telót. Ne találkozz az energiavámpír emberrel. Ne hajszold magad agyon a munkában.

Ami pedig jó neked, arra tegyél egy lapáttal. Menj el fürdőbe. Olvass egy klassz könyvet. Tölts sok időt a szabadban. Koncentrálj azokra a családtagjaidra, barátaidra, akik simogatják a lelkedet. Nevess, pihenj, keresd meg mindenben a jót. Ha ezeket megteszed, hidd el, hamar magad mögött hagyhatod a sötét, energiahiányos napokat, és rendbe fogsz jönni.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.