A sápadtság lehetséges okai
- Dátum: 2023.05.11., 08:24
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com, pixabay.com
- betegség, étel, fájdalom, gyulladás, sápadt, szervezet, vér, vírus
A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de bizonyos esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.
A krónikus sápadtság leggyakoribb okozója a vérszegénység
A krónikus sápadtság hátterében legtöbbször a vérképző rendszer valamilyen betegsége (hiánybetegség, tumor, immunmediált folyamat, mérgezés, stb.) húzódhat meg. Mind hazánkban, mind világszerte, a vérszegénység leggyakoribb formája a vashiányos anémia. Vashiány kialakulásához hiányos vasraktárak, fokozott igény, elégtelen vasbevitel, felszívódási zavar, továbbá vérvesztés vezethet.
Az akut, nagy mennyiségű vérvesztés felismerése nem ütközik különösebb diagnosztikus nehézségbe, viszont annál nehezebb kórismézni a kis mennyiségű, de elhúzódó jellegű vérzések eredetét, forrását. Vashiányra vezethetnek a tüdőből, húgyivarszervekből, tápcsatornából eredő mikroszkopikus nagyságrendű, de vissza-visszatérő, avagy folyamatos vérezgetések.
Anémia kísér számos fertőzéssel, gyulladással vagy szövetszéteséssel járó idült, szisztémás betegséget. Ilyen kórállapotok a krónikus gennyes fertőzések, gyulladásos folyamatok, rosszindulatú daganatok és előrehaladt stádiumban lévő vesebetegségek. Ezekben az esetekben az anémiát kiváltó okok, noha különbözőek, de a vörösvértestképzésre gyakorolt hatásuk azonos. Csökken a vérképzés növekedését serkentő anyagok mennyisége, és megjelennek a csontvelő vérképző válaszának elnyomásáért felelős mediátorok. Lassan kialakuló anémiát okozhat az ólommérgezés.
Más fertőző betegségben viszont hosszabb-rövidebb idő alatt, valós vérszegénység alakulhat ki. Ismeretesek vörösvértest-szétesést okozó protozoonok (malária plazmódiumok, Babesia fajok), más fertőző ágensek viszont a vörösvértestképzést gátolhatják (human parvovirus B19).
Milyen betegségekre utalhat a hirtelen fellépő sápadtság?
A hirtelen fellépő, akut sápadtság is számos betegségre figyelmeztethet, utalhat például súlyos véráram fertőzésre, szeptikus, vagy egyéb eredetű sokkra. Ebben az esetben, a kialakuló heveny vérellátási elégtelenség miatt, a vérkeringés nem tud megfelelni a tápanyagszállítás, a salakanyag-eltávolítás és a gázcsere alapvető feladatainak, a bőr szürkés-sápadt, nedves lesz.
Ételfogyasztást követő kóros reakciók – esetünkben az akutan fellépő sápadtság – többek közt ételallergiára, enzimdefektusra, idioszinkráziás túlérzékenységre utalhatnak.
Számos betegséget kísér sápadt arcszín
Jellegzetes az erősen dohányzók szürkés-sápadt arcszíne, amelyért részben a nikotinabúzus, másrészt az oxigénhiány okolható. Sápadttá válhat a bőrszín, amennyiben kiterjedt ödéma keletkezik, például súlyos fehérjevesztéssel járó vesebetegségben (nefrózis szindróma). A megszokottnál fehéresebb az arcszín diabéteszben, illetve a csökkent működéssel járó pajzsmirigybetegségekben. Kifejezetten sápadtak a cisztás fibrosisban szenvedők, és a fel nem ismert, vagy helytelenül kezelt gliadinszenzitív betegek.
Fertőzéses szívbélhártya-gyulladásban az elhúzódó láz, a lépmegnagyobbodás, a bőrön és nyálkahártyákon megjelenő apró vérzések és egyéb stigmák mellett jellegzetes tünet lehet az anémiás sápadtság. Arcsápadtsággal járnak továbbá, a szívburok, a szívizom, és a szívkoszorúerek heveny betegségei is, és az alacsony vérnyomás.
Az idegrendszert érő kóros behatások és a sápadtság gyakran szoros korrelációban állnak egymással. Fokozott koponyaűri nyomást előidéző elváltozások (trauma és/vagy vérzés, térfogatszűkítő folyamatok, agyhártya- és agyvelőgyulladás) szokványos kísérő tünetei a fejfájás, hányás és a sápadtság. Különösen agyvelőgyulladásban jellegzetes, a mimikaszegény, viaszosan fehéres arc.
Az epilepsziák egyik sajátos formája az úgynevezett pszichomotoros roham, amelyre elsősorban mozgásautomatizmusok, különböző lelki-érzelmi és vegetatív tünetek, ezen belül a sápadtság jellemzők. Ingergazdag korunkban egyre gyakoribb a valódi fejfájásbetegség, a migrén. A migrénes rohamok egyes variánsait gyakran kísérheti elsápadás. Az ájulás (szinkópe) hirtelen fellépő, rövid idejű eszméletvesztés, amely az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásának és csökkent véráramlásának a következménye. Ájulásra figyelmeztető korai jel, az arc hirtelen elfehéredése. Ez a tünet kíséri a szédülést is.
A heves fájdalomérzet tüneteinek egyike, a rapid elsápadás, amely különösen kifejezett akkor, ha a fájdalmat a hasűri üreges szervek falának feszülése, vérellátási zavara, vagy a hashártya izgalma okozza. A leghétköznapibb példa erre, a már valószínűleg mindnyájunk által megtapasztalt „ártalmatlan” szélgörcs, de a kínzó hasfájás mögött súlyos, életveszélyes folyamatok is meghúzódhatnak (bélelzáródás, üreges hasűri szervek gyulladása, perforációja stb.).
Ha már a fájdalomnál járunk, akkor meg kell említeni a Coxsackie virus okozta pleurodyniát (Bornholm-betegség), amelynél a rohamokban jelentkező, a mellkasra és a has felső részére lokalizálódó fájdalom miatt a beteg ijesztően sápadt, kinézete szinte sokkszerű.
A halovány arcszín látvány akár önmagunkon, akár hozzátartozónkon észlejük, rendszerint aggodalommal tölt el bennünket. Ne feledjük, a sápadtság okának felelősségteljes megítélése mindig orvosi feladat!
A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!
Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.
Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.
Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?
Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.