Menü

Dolgok, amiket csak egy hedonista érthet meg

A hedonizmus egy ókori görög filozófia, amely szerint a legfontosabb dolog az életben az örömök elérése. Alapelve szerint az élvezet az egyetlen dolog, ami jó egy embernek. Még inkább leegyszerűsítve a hedonista arra törekszik, hogy a lehető legtöbb élvezetet érje el a lehető legkevesebb fájdalom mellett.

1.A hedonista lehetőség szerint nem fosztja meg magát semmilyen élvezettől.

2. Az ízek az egyik legfontosabb örömforrások közé tartoznak. Ezért ők nem pusztán esznek és isznak, hanem igazán élvezik az elfogyasztott ételt és italt, mintha csak szeretkeznének az ételekkel. Ízorgiáznak.

3. Egy igazi hedonista képes felmérni mely élvezetet szabad csak mértékkel fogyasztani vagy kiélvezni. Sosem viszi túlzásba, nem akar ártani magának vagy másnak, mert akkor tudja, hogy megszűnik az élvezet forrása.

4. A vérbeli hedonista tudja és elfogadja, hogy szükség van néha szürke, unalmas, rossz napokra is, pont azért, hogy utána jobban élvezhesse tovább az életet és azt, amit kínál. Megérti, hogy nem lehet mindig folyamatos extázisban élni.

5. Ugyanakkor az előbbihez visszatérve nem jelenti azt, hogy egy pocsék napban is ne próbálna meg először egy kis fényt és örömet keresni.

6. A 4-es ponthoz hasonlóan pedig, imád élni és szórakozni, esetleg bulizni, de ugyanúgy tudja értékelni a békés és csöndes napokat is. Mind a kettőben megtalálja a maga élvezetét.

7. Megint csak az előbbiekhez visszatérve, imádja a társaságot, a barátokat, de ugyanúgy szeret időnként egyedül lenni. A barátokkal töltött és a magányos percek egyaránt kínálnak neki élvezetet. Egy film nézése vagy könyv olvasása is ugyanolyan kellemes élmény neki.

8. Imád szórakozni, nevetni, humorizálni, akár önmagán is, mert ezek elképesztő pozitív energiákat és boldogságot szabadítanak fel benne.

9. Egy kicsit mindig úgy érzi, hogy menése van. Utazni, vagy beülni valahova a barátokkal. Tudja, hogy az élet a négy falon kívül várja és egy kicsit mindig be van sózva, mert vágyja az újabb élményeket és kalandokat. Belevaló, életrevaló mert üldözi az újdonságokat és szívesen kipróbál szinte bármit.

10. Jellemzően gyakorlatias emberek. Igaz, néha nagyon hűbelebalázsok tudnak lenni és gondolkodás nélkül fejest ugranak a dolgokba, mert szerintük a hirtelenkedés is az élet élvezetének része, mint akik készen állnak minden percben arra, hogy fogadják az élet meglepetését. Ugyanakkor tudnak ők tervezgetni és előre gondolkodni, de mégiscsak jobb szeretnek megvalósítani, mert a gyakorlatban rejlenek számukra a valódi örömök.

11.Az egyik legkiemelkedőbb jellemzőjük, hogy csak ritkán mondanak nemet a testi örömökre és azok különböző variációira. Ez teszi őket különösen hedonistává, hogy kihasználják és aktívan megélik a test nyújtotta gyönyöröket. Persze csak úgy, hogy mindkét félnek jó legyen és a sztereotípiákkal ellentétben a hedonizmus és a szexfüggőség nem jár feltétlenül együtt.

Aktívan megélik az életet, még ma. A legtöbben vallják a carpe diem filozófiát is, hogy élj a mának. Ők ma akarnak boldogok lenni. Ma akarnak szeretni, élni, utazni, kalandozni, nem tartogatják magukat a ködös jövőnek és hátra sem néznek. Számukra csak a ma létezik.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.