Menü

Dolgok, amiket csak egy hedonista érthet meg

A hedonizmus egy ókori görög filozófia, amely szerint a legfontosabb dolog az életben az örömök elérése. Alapelve szerint az élvezet az egyetlen dolog, ami jó egy embernek. Még inkább leegyszerűsítve a hedonista arra törekszik, hogy a lehető legtöbb élvezetet érje el a lehető legkevesebb fájdalom mellett.

1.A hedonista lehetőség szerint nem fosztja meg magát semmilyen élvezettől.

2. Az ízek az egyik legfontosabb örömforrások közé tartoznak. Ezért ők nem pusztán esznek és isznak, hanem igazán élvezik az elfogyasztott ételt és italt, mintha csak szeretkeznének az ételekkel. Ízorgiáznak.

3. Egy igazi hedonista képes felmérni mely élvezetet szabad csak mértékkel fogyasztani vagy kiélvezni. Sosem viszi túlzásba, nem akar ártani magának vagy másnak, mert akkor tudja, hogy megszűnik az élvezet forrása.

4. A vérbeli hedonista tudja és elfogadja, hogy szükség van néha szürke, unalmas, rossz napokra is, pont azért, hogy utána jobban élvezhesse tovább az életet és azt, amit kínál. Megérti, hogy nem lehet mindig folyamatos extázisban élni.

5. Ugyanakkor az előbbihez visszatérve nem jelenti azt, hogy egy pocsék napban is ne próbálna meg először egy kis fényt és örömet keresni.

6. A 4-es ponthoz hasonlóan pedig, imád élni és szórakozni, esetleg bulizni, de ugyanúgy tudja értékelni a békés és csöndes napokat is. Mind a kettőben megtalálja a maga élvezetét.

7. Megint csak az előbbiekhez visszatérve, imádja a társaságot, a barátokat, de ugyanúgy szeret időnként egyedül lenni. A barátokkal töltött és a magányos percek egyaránt kínálnak neki élvezetet. Egy film nézése vagy könyv olvasása is ugyanolyan kellemes élmény neki.

8. Imád szórakozni, nevetni, humorizálni, akár önmagán is, mert ezek elképesztő pozitív energiákat és boldogságot szabadítanak fel benne.

9. Egy kicsit mindig úgy érzi, hogy menése van. Utazni, vagy beülni valahova a barátokkal. Tudja, hogy az élet a négy falon kívül várja és egy kicsit mindig be van sózva, mert vágyja az újabb élményeket és kalandokat. Belevaló, életrevaló mert üldözi az újdonságokat és szívesen kipróbál szinte bármit.

10. Jellemzően gyakorlatias emberek. Igaz, néha nagyon hűbelebalázsok tudnak lenni és gondolkodás nélkül fejest ugranak a dolgokba, mert szerintük a hirtelenkedés is az élet élvezetének része, mint akik készen állnak minden percben arra, hogy fogadják az élet meglepetését. Ugyanakkor tudnak ők tervezgetni és előre gondolkodni, de mégiscsak jobb szeretnek megvalósítani, mert a gyakorlatban rejlenek számukra a valódi örömök.

11.Az egyik legkiemelkedőbb jellemzőjük, hogy csak ritkán mondanak nemet a testi örömökre és azok különböző variációira. Ez teszi őket különösen hedonistává, hogy kihasználják és aktívan megélik a test nyújtotta gyönyöröket. Persze csak úgy, hogy mindkét félnek jó legyen és a sztereotípiákkal ellentétben a hedonizmus és a szexfüggőség nem jár feltétlenül együtt.

Aktívan megélik az életet, még ma. A legtöbben vallják a carpe diem filozófiát is, hogy élj a mának. Ők ma akarnak boldogok lenni. Ma akarnak szeretni, élni, utazni, kalandozni, nem tartogatják magukat a ködös jövőnek és hátra sem néznek. Számukra csak a ma létezik.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.