Menü

Partnerhez való túlzott ragaszkodás

A partnerhez való túlzott ragaszkodás leggyakrabban a kapcsolat létrejötte után szokott nehézséget okozni. A párkapcsolat fejlődésének első szakaszát szimbiózisnak nevezzük.

Ekkor a pár érzelmeitől, vágyaitól fűtve szinte összeolvad, nem létezik „te” és „én”, csak a közös „mi”. Ilyenkor feltételek nélkül elfogadják a másikat, nincsenek egyéni különbségeik, az egymás iránti érzelmek elfedik őket. Ezt a differenciálódás szakasza követi, amikor előtérbe kerülnek az egyéni különbségek, az eltérő vélemények. Ezt a hétköznapi nyelvben összecsiszolódásnak nevezzük.

A partnerhez való túlzott ragaszkodás több okból is létrejöhet:

a pár két tagja eltérő szakaszban van; egyikük még a szimbiózisra vágyik, míg a másik differenciálódni, tudatos módon szeretné összehangolni a kapcsolatot,

a ragaszkodó fél nem szeretne kilépni a szimbiózisból, ahol feltétel nélkül elfogadják,

még nem alakult ki a feltétlen bizalom a másik felé, ezért csak a másik fél közelében tudja aggodalmát, bizonytalanságát enyhíteni,

attól való félelem, hogy elhagyják, ha érzelmileg távolabb kerülnek tőle,

rossz családi, koragyerekkori tapasztalatok az elfogadásról.

Azok a személyek, akik túlzottan ragaszkodnak partnerükhöz, sokszor úgy tudják enyhíteni az elhagyástól való félelmüket, ha mindig partnerük közelében vannak, vagy ha mégis távolabb kényszerülnek tőle, úgy érzik a másik ezt azzal a szándékkal teszi, hogy már nem szereti őket.

A túlzott összefonódás félelmet és ellenállást válthat ki a partnerből, mert attól tart elveszíti önmagát, saját céljait, vágyait. Ilyenkor a párkapcsolati működés úgy alakul, hogy a ragaszkodó fél egyre több időt akar tölteni párjával, aki ezt túlzottnak érzi, ezért a megpróbál eltávolodni (pl. baráti találkozások, gyakoribb családlátogatás…stb.). Ez azonban csak tovább növeli félelmét a ragaszkodó párnak, aki ettől még inkább közel akar maradni. Ez az ördögi kör aztán gyakran a kapcsolat ellehetetlenüléséhez és felbomlásához vezet.

A párterápia során legfőképpen a pár egyéni igényeinek felszínre segítése a cél úgy, hogy azt ne érezze sértésnek a másik fél. Ezek mentén legtöbbször előkerülnek olyan hiedelmek, amelyek befolyásolják az illető viselkedését, noha alaptalanok.

Amennyiben ezek a rejtett félelmek hosszú időn át irányítják a párkapcsolat működését, úgy az nehézkessé, görcsössé, feszültté válhat, míg végül a két fél elvárásával ér véget.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.